Tényleg elküldték az MVM-vezért

Publikálás dátuma
2018.08.02 18:42

Fotó: Népszava/ Vajda József
Kóbor Györgyöt nevezi ki az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjára Bártfai-Mager Andrea.
Kóbor Györgyöt nevezi ki az állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatói posztjára Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélkül miniszter – közölte a Népszava mai értesülését megerősítve az általa elnökként tovább irányított NKM Nemzeti Közművek. Az NKM vezérigazgatói feladatait Hiezl Gábor, a társaság eddigi digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettese veszi át.
Mára a nemzeti tulajdonú energetikai társaságok, az MVM és az NKM együttesen képesek ellátni az energetikai értéklánc minden részét a termeléstől az elosztáson és a kereskedelmen át az ügyfelekig – idézi közleményük Kóbor Györgyöt. Indokolt egy nagy, egységes nemzeti energetikai társaságcsoport az MVM és az NKM bázisán – tette hozzá. A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően ma a lakossági földgáz és áram ára az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban – emlékeztet Hiezl Gábor, aki a főképp lakossági gázellátást végző NKM eddigi kommunikációjába illeszkedően leginkább „ügyfélélményt” nyújtana ügyfeleiknek. A közös megegyezéssel távozó Zsuga János az MVM Csoport versenyképességének növelése érdekében jelentős kultúraváltási és átszervezési programot indított. Röviddel októberi kinevezése után beindította az ország legnagyobb megújulóenergia-fejlesztését. (Ez több mint száz, jellemzően kisebb méretű napenergia-farmot jelent.) Emellett sikeresen kitolták a Paksi Atomerőmű üzemidejét a 2030-as évek végéig. Az MVM Csoport az energiapiaci verseny élénkülése és a nemzetközi árnyomás közepette is megőrizte nyereségtermelő képességét - hangsúlyozzák.
Kóbor György 2016 októberétől irányította az NKM-et elnök-vezérigazgatóként. Korábban 2010 és 2012, valamint 2013 és 2016 között az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese, 2012-2013 között pedig a MET Power Hungary Kft. vezérigazgatójaként tevékenykedett. Ezt megelőzően 8 évig az E.ON Energiakereskedő Kft. ügyvezető igazgatója, majd az E.ON Hungária Zrt. energia-beszerzési és -értékesítési vezérigazgató-helyettese volt. Hiezl Gábor 2016 decemberétől töltötte be az NKM kereskedelmi, majd digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettesi pozícióit. 2013-2016 között a MET Power Hungary Kft. portfoliómenedzsment-igazgatója volt, majd 2016 decemberéig az E2 Hungary Zrt.-ben kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 2000-től 2013-ig az E.ON Csoport kereskedelmi területein töltött be vezetői pozíciókat – zárul a közlemény. Lapunk értesülései szerint Kóbor György első állománygyűlésén cáfolta az MVM és az NKM cégszerű összeolvasztási tervéről szóló híreket, ugyanakkor a két állami energiatársaság közötti nagyon szoros együttműködést hirdetett. 
Mai beszámolónk szerint a – például a központi áramhálózatot, a Paksi Atomerőművet, a gáztárolók zömét és az NKM felét – birtokló MVM másfélezer milliárd, az országos lakossági gázszolgáltatást végző, az észak-dunántúli, közép- és dél-magyarországi ellátórendszert, valamint utóbbi területen az áramszolgáltatást és hálózatot is birtokló NKM pedig közel háromszázmilliárd forintos eszközértéket képvisel. A „régi” és az „új” állami energiacég között az elmúlt időszak során a tulajdonosi kapcsolat ellenére is súrlódásokat okoztak például az olyan párhuzamosan végzett tevékenységek, mint az üzleti ügyfelek kiszolgálása.
2018.08.02 18:42

Sokan siratják az egy nap alatt kivégzett lakáskasszákat

Publikálás dátuma
2018.10.16 20:31

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Mindössze 26 órára volt szüksége a kormánynak ahhoz, hogy alapjaiban megborítsa a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközét, a lakástakarékot.
Kedden délben a kormánypárti képviselők megszavazták a – formálisan ugyan Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke által benyújtott, de a kormány maximális támogatását élvező – törvényjavaslatot a lakástakarék-pénztári megtakarítások állami támogatásának megszüntetéséről. Áder János köztársasági elnök nem hezitált sokat, még kedden aláírta a törvényt, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, szerdán tehát hatályba lép. Ezzel ugyan – mint azt az érintett pénzintézetek vezetői is igyekeztek hangsúlyozni –, a lakáskassza intézménye nem szűnik meg, a konstrukció fő vonzerejének számító 30 százalékos, évi legföljebb 72 ezer forintos állami támogatás nélkül viszont már nem nagyon lesz értelme ilyen szerződéseket kötni. A helyzetet jól jellemzi, hogy a terméket kínáló 3 pénzintézet – a Fundamenta Lakáskassza, az OTP és az Erste lakástakarék-pénztárak – egyikénél sem lehet már cikkünk megjelenésekor olyan lakáskassza-szerződést kötni, amelyhez még jár az állami támogatás.  Bánki Erik azzal indokolta javaslatát, hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem támogatta kellő hatékonysággal a családok otthonteremtését, és az állami támogatásból akár szaunát vagy medencét is lehetett építeni, viszont extraprofitot termelt az azt működtető pénzintézeteknek. Cinikus megjegyzése szerint innentől kezdve azon múlik majd a lakás-takarékpénztári rendszer fennmaradása, hogy ott megfelelő képességű emberek dolgoznak-e. A parlamenti vitában a KDNP egyáltalán nem szólalt fel, és a fideszes politikusok is meglehetősen inaktívak voltak: a többség csupán a szavazásra érkezett meg. A kormánypárti politikusok fő üzenete ezzel együtt az volt: a lakáskasszát nem szüntetik meg, csak az állami támogatást, és az sem vész el, hiszen továbbra is otthonteremtésre fogják fordítani, például a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül. Hogy pontosan miként, arról azonban továbbra sem derült ki semmi, és ilyen tárgyú javaslat sincs a parlament előtt. Az ellenzék élesen támadta a módosítást, mondván: a támogatások elvételével megnehezítik a családok lakáshoz jutását. Több képviselő is felemlegette a Rogán Antal nevéhez köthető Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) programot: a törvényjavaslat mögött a „lakáslottó” konkurenciájának számító lakáskasszák eltakarítási szándékát látják meghúzódni. A NOK szintén 30 százalékos állami támogatásának megszüntetését valóban nem célozta a javaslat. A Portfolio keddi öngondoskodási konferenciáján résztvevő pénzintézeti vezetők tételesen cáfolták a kormány lakástakarék-pénztári rendszerrel kapcsolatos vádjait. Tátrai Bernadett, a lakástakarék-piacon meghatározó szerepet játszó Fundamenta Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: a lakástakarék-pénztárak működése soha ilyen hatékony nem volt Magyarországon, mint az idén. Az idei évben ugyan mintegy 60 milliárd forintos támogatást ad az állam a megtakarítóknak, a rendszer révén azonban mintegy 110 milliárd forint állami bevétel is keletkezik, vagyis az állam mindenképpen jól jár a jelenlegi feltételek mellett is. A Fundamenta befektetőinek pénze az utóbbi 3-5 év nyereségei ellenére sem térült meg, mivel a pénzintézet 10-12 évig vesztességes volt. A tulajdonosok eddig összesen mintegy 15 milliárd forintot vettek ki a Fundamentából, miközben évente 30 milliárd forint adót fizettek be a magyar államnak – sorolta Tátrai Bernadett, miért nem felelnek meg a valóságnak a kormány extraprofittal kapcsolatos vádaskodásai. Tátrai Bernadett utalt arra is, hogy a takarékpénztári rendszer még élő 1,5 millió szerződése révén hosszú ideig segíti majd az építőipart. Szerinte a rendszer eddigi sikerét bizonyítja, hogy minden 1 forint állami támogatás 7 forint értéket generált a gazdaságnak. Megjegyezte: az állami támogatás megszüntetése új helyzetet idézett elő a piacon és mindenkit arra kényszerít, hogy átgondolja a helyzetet. Nem adjuk fel, a mostani lépés csak egy új kezdetet jelent - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.  A Magyar Bankszövetség közleményben méltatta a lakástakarékok szerepét, és a szakmai egyeztetést sürgetve, mielőbb egy olyan új megtakarítási konstrukciót javasol kialakítani most megszüntetett forma helyett, amelyben az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhet hosszú távon. 

Dilettáns intézkedés

A lakástakarék-megtakarítások állami támogatása a régióhoz képest valóban túlzott volt – ismerte el a piacon ugyancsak érdekelt Erste Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Harmati László emlékeztetett: voltak olyan kormányzati forgatókönyvek, miszerint csökkentik az állami támogatás mértékét, ehhez ők is javaslatokat fűztek, de süket fülekre találtak. Pedig szerinte még kisebb mértékű állami támogatással is működőképes maradhatott volna a rendszer. Bilibók Botond, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója szerint, ami történt az a dilettantizmus csúcsa, és súlyos kulturális probléma, hogy ilyesmi megtörténhet. Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, a Mabisz elnöke pedig arra mutatott rá: minden olyan üzenet, amely az öngondoskodást támadja – és ilyen a mostani is –, visszaveti az emberek hosszú távú megtakarítási szándékait. B. M.   

Szélesebb kör férhetett hozzá

A lakáskassza eddigi több mint 21 éve alatt mintegy 4 millió szerződést kötöttek. A havi legföljebb 20 ezer forintos támogatással a jelenlegi legjobb, mintegy 12 százalékos hozamú 4 éves konstrukcióban 1 millió 250 ezer forintot lehetett összegyűjteni, amelyhez támogatott hitelt is fel lehetett venni, így 3,2 millió forint jöhetett össze. Ezt bármilyen lakáscélra fel lehetett használni, például lakásfelújításra is, ami a kis jövedelmű családok számára is nagy segítséget jelentett. Társasházak szintén gyakran finanszírozták a lakástakarékokból a felújításokat. A lakástakarék a csokkal ellentétben a gyermektelen házaspárok vagy egyedülállók, továbbá a nyugdíjasok számára is lehetőséget biztosított a lakáscélú állami támogatás igénybevételére. Mivel pedig a felújítási munkákról számlát kellett bemutatni, komoly szerepe volt az építőipar fehérítésében is. V. A. D.

2018.10.16 20:31
Frissítve: 2018.10.16 20:33

321,84 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.10.16 19:51

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,84 forintra csökkent este hét óra után a reggel nyolc óra előtt jegyzett 322,69 forintról.
A forint kedden kéthavi csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelte.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.
Az euró kedden 321,64 forint és 322,78 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 281,86 forintról 280,67 forintra, a dolláré pedig 278,96 forintról 277,94 forintra csökkent.
Az euró a reggeli 1,1568 dollár után este hét óra után 1,1581 dolláron állt.
Szerző
2018.10.16 19:51