Brutális közművagyont von egybe a kormány

Publikálás dátuma
2018.08.02 09:00

Fotó: Népszava/
Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek eddigi első embere váltja Zsuga János vezérigazgatót és Csiba Péter elnököt az NKM-mel összeolvadó MVM Magyar Villamos Művek élén - tudtuk meg.
Ahogy - fáradtság okán - elvonult vakációzni Orbán Viktor, úgy felpörgött az állami vagyonőr, Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter szerdán megjelent harmadik – elsőt kiegészítő - rendeletében önmagát jelöli ki a legnagyobb állami cégek, így a Szerencsejáték Zrt., az MVM, a Volánbusz és térségi közlekedési központok, valamint az állami vízművek és hulladékkezelők tulajdonosi joggyakorlójává. Egyszersmind kap három céget az emberminisztérium, kettőt az innovációs és technológiai tárca – egyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól -, kettőt a külügyi és külgazdasági tárca, amely az Igazságügyi Minisztériumnak egyszersmind átadja az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig az amúgy is hozzá tartozó turisztikai ügynökség alá helyez öt idegenforgalmi társaságot. Az Opten-adatbázis tanúsága szerint a harminc tételből 23 az állami társaságok feletti tulajdonosi jogok zömét eddig gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) került el, jórészt Bártfai-Mager Andreához. Az átrendeződés a tárca nélküli miniszter első rendeletéhez hasonlóan leginkább saját pozícióját erősíti, főképp az MNV ellenében. Forrásaink megerősítették: mindez a vagy ötvenezermilliárdos állami vagyon feletti irányítás feszültségektől se mentes belső átalakításának része. A legfőbb cél az állami vállalatok tulajdonosi jogait – mondhatni az Antall-kormány óta – gyakorló MNV  „kigyengítése”, majd megszüntetése. Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszter első rendeletében 123 állami vállalatból 70-et szintén az MNV-től vett el és adott át szakirányú állami feleknek. A rejtélyes történet itt bizonnyal nem ér véget: a kormány ugyanis néhány napja az állami szereplőkön túl bárkit kijelölhet az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójává. Az ellenzék szerint ezzel a Fidesz-KDNP az állami vagyon irányítását baráti köröknek játssza át. Forrásaink megerősítették azt az eredetileg a Magyar Hang által megszellőztetett értesülést is, miszerint hamarosan összeolvadhat az állam hagyományos energiacége, az MVM az NKM-mel. Ennek előszeleként távozik az MVM-től Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök; helyükre pedig Kóbor György, az NKM elnök-vezérigazgatója lép hasonló beosztásban – értesült a Népszava számos független forrásból. A közel negyed évszázadig a Molnál dolgozó, három éve az MVM sorait erősítő Zsuga János tavaly év vége óta irányítja a csoportot. Az eltelt néhány hónap során új, ésszerűsítési célú stratégiát hirdetett és erre az évre már emelkedő nyereséget ígért. Belső hálózatuknak adott, lapunk által megszellőztetett interjújában munkakultúra-váltást sürgetett, tágabb látókörből tekintve pedig leszögezte, hogy "az MVM egy cég”. Ama felvetésünkre, hogy hírek szerint csak az idén áprilisi választásokig kapott mandátumot, lapunknak adott tavaly decemberi interjújában Zsuga János a kérdést tulajdonosi hatáskörnek nevezve úgy fogalmazott: hosszú távra tervez. Közvetlenül a választások után értesülésünk szerint Zsuga Jánost az újraválasztott Fidesz-KDNP-rezsim biztosította a bizalmáról. Csiba Péter három éve elnök-vezérigazgatóként a még Simicska Lajoshoz köthető korábbi vezetőt váltotta és az elnöki széket a tavalyi vezérváltás után is megtartotta. De a jelek szerint léteznek magasabb szintű szempontok is. Orbán Viktor többször utalt arra, hogy alapjaiban átszabná az állami vagyongazdálkodás kereteit. Ennek eddigi jelei szerint a legnagyobb vállalatok tulajdonosi jogait mostantól az MNV-től az elmúlt két év során pénzügyi, posta- és közműcégeket kormánybiztosként felügyelő Bártfai-Mager Andrea veszi át, de kisebb társaságokat kaphatnak hozzájuk szakmailag kötődő állami felek is. Ennek átrendeződése az Orbán-rezsim törésvonalaira, belső hatalmi átrendeződéseire utal. Ebbe illeszkedik a hazai energiaszektor több éve zajló belső harca is. Lázár János öt éve, a lakossági ellátástól ódzkodó, Simicska-befolyású MVM ellenében kezdett a háztartások energiaszolgáltatását célzó NKM felépítésébe. Így – jogszabályokkal lenyomott árú – felvásárlások révén mára a teljes lakossági gázszolgáltatás, Észak-Dunántúl, Közép- és Dél-Magyarország gázrendszere, valamint utóbbi térség áramellátása és -hálózata is hozzájuk került. Ezalatt az NKM - kifejezetten a „hagyományos” MVM-Mol-lobbi nyomására - Lázár tárcájától elkerült az akkor még kormánybiztos Bártfai-Magerhez. Bár az MVM ezután meg is vette az NKM felét, a két cég között suba alatt változatlan feszültség volt érzékelhető, például a párhuzamos üzletágak miatt. A korábban az MVM-nél is megfordult Kóbor György irányítása alatt NKM lendületes, feltörekvő állami energiatársaságként mutatta fel magát. A jelek szerint ez meghallgatásra is talált. Az MVM és az NKM egyesülésével hatalmas állami közművagyon jön létre: az MVM tavalyi eszközértéke 1523 milliárd - így például a Mavir nevű központi áramhálózat és a Paksi Atomerőmű -, az NKM-é 218 milliárd forint. Igaz, ez még így is alig közelíti a - csak negyedrészt állami - Mol 4 ezer milliárdját. A tárca nélküli miniszter és az MVM lapunk érdeklődését nem méltatta válaszra, az NKM-től pedig annyit üzentek: ha lesz mondandójuk, jelzik.
2018.08.02 09:00
Frissítve: 2018.08.02 09:00

Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 09:50