Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára

Publikálás dátuma
2018.08.03 07:30
A volt Malév-székház (középen) tőle balra a Sofitel kiugró ablakai
Fotó: Népszava/ Biró Csaba
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke egy gyanús ingatlanügyben.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.  
A tranzakció erősíti a gyanút, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások nemcsak a kulturális örökség védelmére szolgálhatnak, arra is alkalmasak lehetnek, hogy ingatlanok túlárazásával meg lehessen "fejni" a magyar államot.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől. A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
Vagyis, ha valaki olyan céget vásárol, amibe apportként vittek be egy patinás épületet, akkor tulajdonosa lehet a „védett ingatlannak”, nem kell megkérdeznie az államtól, él-e elővételi jogával.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált. Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.

Megválaszolatlan kérdések

A feljelentés mellett Tóth Bertalan írásbeli kérdésben tudakolta az Állami Számvevőszék elnökétől azt: Indít-e vizsgálatot a Miniszterelnökség törvénybe ütköző közpénzfelhasználási gyakorlata miatt? Kezdeményezi-e a megkötött szerződés érvénytelenítését, és a kifizetett milliárdok visszaszerzését az offshore hátterű cégtől? Tesz-e feljelentést az ügyben bűncselekmény gyanúja miatt? A számvevőszék egyelőre nem válaszolt.

2018.08.03 07:30
Frissítve: 2018.08.03 09:30

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Férfi ifjúsági vízilabda-vb - Döntetlent játszott az oroszokkal a magyar csapat

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
A házigazda magyar válogatott szerdán 9-9-es döntetlent játszott az orosz csapattal a szombathelyi férfi ifjúsági vízilabda-világbajnokságon.
Horváth János együttese, amely csoportja második helyén végzett, csütörtökön 20 órától az amerikaiakkal találkozik a negyeddöntőbe kerülésért.
Eredmény (a hazai szövetség honlapjáról):
Magyarország-Oroszország 9-9 (1-2, 3-2, 2-1, 3-4)
A magyarok szombaton 22-11-re verték a kínaiakat, vasárnap 15-12-re kaptak ki a görögöktől, majd kedden 30-1-re múlták felül az argentinokat.
Szerző
Témák
vízilabda
2018.08.15 21:47