Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára

Publikálás dátuma
2018.08.03. 07:30
A volt Malév-székház (középen) tőle balra a Sofitel kiugró ablakai
Fotó: Biró Csaba / Népszava
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke egy gyanús ingatlanügyben.

Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.  
A tranzakció erősíti a gyanút, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások nemcsak a kulturális örökség védelmére szolgálhatnak, arra is alkalmasak lehetnek, hogy ingatlanok túlárazásával meg lehessen "fejni" a magyar államot.

Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől. A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
Vagyis, ha valaki olyan céget vásárol, amibe apportként vittek be egy patinás épületet, akkor tulajdonosa lehet a „védett ingatlannak”, nem kell megkérdeznie az államtól, él-e elővételi jogával.

A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált. Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.

Megválaszolatlan kérdések

A feljelentés mellett Tóth Bertalan írásbeli kérdésben tudakolta az Állami Számvevőszék elnökétől azt: Indít-e vizsgálatot a Miniszterelnökség törvénybe ütköző közpénzfelhasználási gyakorlata miatt? Kezdeményezi-e a megkötött szerződés érvénytelenítését, és a kifizetett milliárdok visszaszerzését az offshore hátterű cégtől? Tesz-e feljelentést az ügyben bűncselekmény gyanúja miatt? A számvevőszék egyelőre nem válaszolt.

Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 09:30

Harc a szabadstrandokért

Publikálás dátuma
2018.08.03. 06:00

Fotó: Varga György / MTI
Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – most már ezek megvédésért küzdenek civilek.
Az aláírásgyűjtés szervezői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma. A petíció elindítói – akik 5000 támogató szignó esetén megkeresik az ügyben az érintett településeket – szerint ugyanis a Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Pedig két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára. Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál.
– Szolgáltatás nincs ingyen – értett egyet a támogatási formával Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. – Miért adnának pénzt valamire, ami sohasem térül meg? Ennek ellenére továbbra sem tervezzük, hogy fizetőssé tesszük a strandjainkat, viszont értelemszerűen elő kell teremtenünk a forrást a fenntartásukhoz, ezért is vezettük be a fizetőparkolást a part mentén. Az új rendelkezést emellett a város vezetője szerint az is indokolta, hogy a két szomszéd, Siófok és Balatonföldvár strandjai jellemzően fizetősek, így komoly fürdőturizmus alakult ki Zamárdiban. – Az itt élők és nyaralók parkolási kedvezményeket kapnak – állította a polgármester. – Viszont az egynapos fürdőzők, akik nem költenek a településen, csak használnak egy ingyenes szolgáltatást, a parkolási díjjal hozzájárulnak a fenntartási költségekhez. Amik nem csekélyek: Zamárdiban éves szinten több tízmillió forintról van szó, a több mint három kilométeres strand kaszálását, a hulladék elszállítását, a parti zuhanyzók vízdíját, vagy éppen az ingyenes wifit a kisváros költségvetéséből fedezik. Az így támadt hiátust pedig a parkolási díjakból próbálják betömködni. Balatonmáriafürdőn a központi, fizetőstrand mellett hét szabadstrand várja a vendégeket, azaz a vékonyabb pénztárcájúak is találnak maguknak megfelelő partszakaszt. – A fizetőstrandon értelemszerűen magasabb szintű szolgáltatás nyújtunk – mondta Galácz György polgármester. – A forgalom alapján van is rá igény. Évi 12-14 millió forint bevételünk származik a fizetőstrandból, s ez az összeg nem is fedezi a szabadstrandok fenntartását. De ezt vállaltuk, még ha elegendő forrás híján egyre nehezebben gazdálkodjuk ki a szükséges különbözetet. A legtöbb település hasonlóan önként vállalt feladatként üzemelteti szabadstrandjait, s jellemzően más, saját bevételből állja a költségeket – Balatonfenyves vagy Balatonboglár például Zamárdihoz hasonlóan a parkolási díjakból. Az északi parton mindössze két olyan település akad, mely szabadstrandot is működtet, közülük Örvényesen egyáltalán nincs fizetős partszakasz. – Ha akarnánk, mindössze 220 fős fizetőstrandot tudnánk kialakítani a törvény szerint, így viszont nem érné meg pénztárosokat, takarítókat alkalmazni – jegyezte meg Huszár Zoltán polgármester. – A szabadstrand fenntartását a büfészerződéssel oldottuk meg: alacsonyabb bérleti díjat fizet, viszont állja a rezsit és ő nyíratja a füvet. Amúgy tervezzük a strand bővítését, Balatonudvari felé pályáztunk egy kétezer négyzetméteres zagyterületre, ám akkor sem alakítunk ki fizetőstrandot, ha nyerünk. Polgármesterként természetesen a településem érdekeit kell néznem elsősorban, de szerencsére egyelőre meg tudjuk oldani, hogy csak szabadstrandunk legyen. Magánemberként pedig teljesen egyetértek azokkal, akik szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy ingyen fürödhessen a Balatonban.

Tóparti razzia

A Balatonnál július közepén tartott egyhetes ellenőrzéssorozat alatt minden negyedik vállalkozásnál találtak valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik csaknem háromezer vizsgálatot végeztek el - közölte a NAV az MTI-vel. Az ellenőrök a Balaton mindkét partján, a legkedveltebb üdülőhelyeken és a kisebb településeken is rendszeresen ellenőrzik a szálláshelyeket, az éttermeket, ajándékboltokat, cukrászdákat, lángossütőket és más kereskedőket, szolgáltatókat. A strandokon, piacokon és vásárcsarnokokban működő vállalkozások közül is kiszűrik a kockázatosnak tűnő helyeket - írták. A leggyakrabban azért büntettek az ellenőrök, mert nem kaptak nyugtát, de a Balatonnál és környékén gyakori az is: úgy alkalmazzák az eladót vagy a kiszolgálót, hogy nem jelentik be, munkájáért pedig zsebbe fizetnek.

Szerző
Témák
Balaton strandok
Frissítve: 2018.08.03. 09:21

Leányfalut elárasztotta a felhőszakadás (fotó)

Publikálás dátuma
2018.08.02. 19:38

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Rövid idő alatt komoly mennyiségű eső esett.
Zivatar söpört végig Leányfalu környékén csütörtök délután. A hirtelen lezúduló csapadék sok helyen nem is tudott elfolyni, így volt olyan út, ami szinte járhatatlanná vált.
Szerző
Témák
Leányfalu vihar