Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára

Publikálás dátuma
2018.08.03 07:30
A volt Malév-székház (középen) tőle balra a Sofitel kiugró ablakai
Fotó: Népszava/ Biró Csaba
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke egy gyanús ingatlanügyben.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.  
A tranzakció erősíti a gyanút, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások nemcsak a kulturális örökség védelmére szolgálhatnak, arra is alkalmasak lehetnek, hogy ingatlanok túlárazásával meg lehessen "fejni" a magyar államot.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől. A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
Vagyis, ha valaki olyan céget vásárol, amibe apportként vittek be egy patinás épületet, akkor tulajdonosa lehet a „védett ingatlannak”, nem kell megkérdeznie az államtól, él-e elővételi jogával.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált. Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.

Megválaszolatlan kérdések

A feljelentés mellett Tóth Bertalan írásbeli kérdésben tudakolta az Állami Számvevőszék elnökétől azt: Indít-e vizsgálatot a Miniszterelnökség törvénybe ütköző közpénzfelhasználási gyakorlata miatt? Kezdeményezi-e a megkötött szerződés érvénytelenítését, és a kifizetett milliárdok visszaszerzését az offshore hátterű cégtől? Tesz-e feljelentést az ügyben bűncselekmény gyanúja miatt? A számvevőszék egyelőre nem válaszolt.

2018.08.03 07:30
Frissítve: 2018.08.03 09:30

Gyilkosság áldozata lett egy idős nő Városföldön

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:34
Képünk illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
A gyanú szerint az élettársa ölte meg.
Holtan találtak egy idős nőt egy városföldi házban, a gyanú szerint élettársa ölte meg - közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szombat délután az állami hírügynökséggel. Hürkecz Zoltán elmondta, a 66 éves nő holttestét szombat délelőtt találták meg. Az élettársa a háztól nem messze egy bokros területen próbált véget vetni életének. Sérüléseit kórházban látták el. Az 55 éves férfit a rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette, és kezdeményezte letartóztatását.
2018.12.15 17:34

Czeglédy Csaba: nyolc hónapig voltam magánzárkán, lett volna módom a lelkem eladni

Publikálás dátuma
2018.12.15 16:08
Czeglédy Csabát különösen nagy összegű költségvetési csalással gyanúsítják, a Fidesz a bíróságot megelőzve ítéletet mondott fel
Fotó: /
A börtönből kiengedett politikus majd pár nap múlva nyugszik csak meg, amikor biztos lesz benne, hogy nem viszik vissza - a házi őrizetben napi két órára hagyhatja el otthonát.
Mit gondol, miért engedték másfél év után szabadon? A Szegedi Törvényszék döntött úgy, hogy megváltoztatta a bíróság korábbi elsőfokú végzését, kimondva: már lezárult a nyomozás az ügyemben. Úgy tudni, hogy az már egy fél éve befejeződött. Igen, már augusztusban lezárták a nyomozást. Az eltelt nyolc hónapot magánzárkán töltöttem, szeptember eleje óta ott volt velem az ötvenötezer oldalnyi nyomozati irat. Szóval, ha akartam volna, akkor sem tudtam volna senkit sem befolyásolni az ügyben. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy másfél éve vagyok (2017 júliusában tartóztatták le a politikust - a szerk.) a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt. és kifejezetten rendezettek a család és életkörülmények. Az ügyészség nem akarta ismét meghosszabbítani a letartóztatását? De, a múlt héten az ügyészség képviselője még azzal érvelt, hogy nyomozati cselekmények vannak folyamatban az ügyemben. A Törvényszék viszont kimondta: vége a nyomozásnak. Mikor lehet vádemelés az ügyében? Még tegnap is kaptam egy több száz oldal nyomozati anyagot, ezért január 15 előtt nem tudnak vádat emelni. (A büntetőeljárási szabályok szerint a terheltnek harminc nappal előbb meg kell kapnia minden nyomozati iratot -a szerk.) A vádiratról mit lehet tudni? A legutóbbi ügyészi iratban már felbujtóként szerepeltem. Ez mit jelenthet? Szerintem azt, hogy az én tettesi felelősségemet végképpen nem tudják bizonyítani - nem mintha a felbujtóit lehetne, mivel az sem voltam. Igazándiból engem most azzal gyanúsítanak, hogy másokat rábírtam: kövessenek el költségvetési csalást. Ez végképpen érthetetlen számomra, ahogy a korábbi vádak is azok voltak. Elfoglaltságom döntő részét az ügyvédi munkám tette ki, nem is lett volna módom érdemben belefolyni a cégeim munkájába. Márciusi letartóztatása óta kapott jelzést, hogy hamarabb is kiszabadulhat? Fogalmazzunk úgy, lett volna lehetőségem a lelkemet eladni. De szeretnék életem végéig tükörbe nézni. Miért dönthetett úgy a bíróság, hogy végül mégis szabadlábra helyezi? Az ügyészség folyamatosan a letartóztatása meghosszabbítását kérte, a kormánypárt pedig parlamenti határozatban minősítette önt bűnösnek. A hatalom mindenképpen rács mögött akarta látni. Változott valami? Szerintem ebben az ügyben eleve senkit sem lehetett volna letartóztatni. Csak összehasonlításképpen: akad olyan uniós költségvetési csalás, ahol harminc gyanúsított van, ám mind szabadlábon maradt. Ebben az ügyben pedig huszonvalahány embert, köztük büntetlen előéletű családanyákat tartóztattak le. Azt gondolom, hogy elmentek a falig, a bíróság pedig most úgy látta, hogy eddig és ne tovább. Visszatér a politikai életbe? Most a családra koncentrálok, szeretném velük tölteni a karácsonyt. Majd januárban feltűröm az ingujjam. Csak a büntetőügyébe áll bele vagy a politikába is visszatérne? Még nem tudom, hogy az emberek és a párttársaim hogyan viszonyulnak hozzám. Ha már párttárs: ki hívta fel önt elsőként? Nem titok: Gyurcsány Ferenc. Mit mondott? Azt, hogy szívből örül.   Tavasszal néhány órát tudott csak szabadon lenni, utána az adóhatóság egy másik ügyre hivatkozva visszavitette a börtönbe. Most számít meglepetésre? Azt mondtam a többieknek is , hogy akkor fogok megnyugodni, ha eltelik pár nap. A börtönőreimnek pedig azt mondtam félig viccese: azért a zárkámat tartsák szabadon. 
2018.12.15 16:08