Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára

Publikálás dátuma
2018.08.03 07:30
A volt Malév-székház (középen) tőle balra a Sofitel kiugró ablakai
Fotó: Népszava/ Biró Csaba
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Tóth Bertalan, az MSZP elnöke egy gyanús ingatlanügyben.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.  
A tranzakció erősíti a gyanút, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások nemcsak a kulturális örökség védelmére szolgálhatnak, arra is alkalmasak lehetnek, hogy ingatlanok túlárazásával meg lehessen "fejni" a magyar államot.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől. A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
Vagyis, ha valaki olyan céget vásárol, amibe apportként vittek be egy patinás épületet, akkor tulajdonosa lehet a „védett ingatlannak”, nem kell megkérdeznie az államtól, él-e elővételi jogával.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált. Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.

Megválaszolatlan kérdések

A feljelentés mellett Tóth Bertalan írásbeli kérdésben tudakolta az Állami Számvevőszék elnökétől azt: Indít-e vizsgálatot a Miniszterelnökség törvénybe ütköző közpénzfelhasználási gyakorlata miatt? Kezdeményezi-e a megkötött szerződés érvénytelenítését, és a kifizetett milliárdok visszaszerzését az offshore hátterű cégtől? Tesz-e feljelentést az ügyben bűncselekmény gyanúja miatt? A számvevőszék egyelőre nem válaszolt.

2018.08.03 07:30
Frissítve: 2018.08.03 09:30

Hadházy: Már százezres nagyságrendben írták alá a petíciót az Európai Ügyészségről

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:52

Fotó: Facebook/hadhazyakos/
Ebben még nincs benne, amit pártok gyűjtöttek. Sokan letöltötték az internetről és kitöltették ismerőseikkel az íveket.
Hadházy Ákos szerint már százezres nagyságrendben aláírták az általa kezdeményezett „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű akciót – erről az Index kérdésére válaszolva beszélt a független képviselő. A politikus célja, hogy karácsonyig, de legkésőbb a tavaszi EP-választásokig összejöjjön egymillió aláírás, ezzel pedig nyomást gyakoroljon a kormányra és kikényszerítse, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A politikus bizakodó, szerinte még jó néhány helyen nem kezdték el gyűjteni az aláírásokat, illetve a pártoktól jövő hétre ígérték neki, hogy összesítik az eddigi eredményeket. A képviselő azt mondta, hogy az általa említett nagyjából százezer aláírásban még nincs benne, amit pártok gyűjtöttek. A politikus azt tapasztalta, hogy sokan letöltötték az internetről és kitöltették ismerőseikkel az íveket.
„Tegnapelőtt felhívott egy bácsi egy kis faluból, hogy már összegyűjtött 650-et, de majd akkor szeretné ideadni, ha megvan az ezer”
– mondta Hadházy.
Hozzátette: az aláírásgyűjtők közül többen arról számoltak be neki, hogy kormánypárti szimpatizánsok is aláírják az íveket, mert – mint mondják – „nem a korrupció miatt szavaztak a Fideszre”. Kampányt indít az európai ügyészséghez való csatlakozásért Hadházy Ákos: az LMP volt társelnöke egymillió, az európai ügyészséghez való csatlakozást támogató aláírás összegyűjtését tűzte ki célul, hogy a petíció erejével kényszerítsen ki lépéseket a kormánytól. Akciója mögé az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum Mozgalom és a Jobbik is beállt. A Hadházy Ákos kezdeményezte európai ügyészséghez való csatlakozásért indított aláírásgyűjtés mellett az LMP saját akciót indított. A párt elnöke, Keresztes László Lóránt Facebook-oldalán bejelentette: „Aláírásgyűjtést indítottunk! Csatlakoztunk a »Szüntessük meg a csalást és az uniós forrásokkal való visszaélést!« európai polgári kezdeményezéshez”. Erről itt írtunk bővebben.
2018.10.17 08:52
Frissítve: 2018.10.17 09:27

Budapesti hajójáratok szünetelnek az alacsony vízállás miatt

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:34
A Duna állását jelző vízmérő a Vigadó térnél 2018. október 16-án
Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
Kedden egy 71 éves rekord dőlt meg a fővárosnál. A hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék.
A Duna alacsony vízállása miatt nem közlekedik a D11-es és a D12-es hajójárat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Facebook-oldalán.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden közölte, hogy rekordalacsony a vízállás a Dunán. Az előrejelzések alapján a hét vége előtt nem várható jelentősebb mennyiségű csapadék a Duna külföldi vízgyűjtőin, ezért további apadásra számítunk.
„Ma délelőtt 10 órakor Budapestnél 49 centiméter volt a vízállás, ez pedig 2 centiméterrel alacsonyabb, mint a valaha mért legkisebb vízszint 1947. november 6-án”
– fogalmaztak.
Az OVF közleménye szerint egy 71 éves rekord dőlt meg Budapestnél, és valószínűleg a most következő pár napban még újabb negatív vízállás rekordok születnek.
2018.10.17 08:34
Frissítve: 2018.10.17 08:35