Szikszai Péter: „Lesznek kemény kérdések”

Publikálás dátuma
2018.08.04 07:30

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Azután ítélje meg bárki a Hír Tévét, hogy megnézte az adásait, nincs szó az ECHO Tv-vel való összevonásáról, de rivalizálásról sem – mondta a Népszavának adott interjúban Szikszai Péter a csatorna régi-új vezérigazgató-helyettese.
Hogyan kell azt elképzelni, hogy a „2015 előtti Hír Tévét” fogják újra visszahozni? A televízió hangnemében, a műsoraiban és a szerkesztési elveiben is olyan lesz, mint a G-nap előtti. És természetesen azok is, akik feltűnnek majd a képernyőn - akár a nyilatkozók, akár a jobboldali megmondóemberek, vagy a műsorvezetők - olyanok lesznek, akik konformak a jobboldalon. Ennek első jele, hogy akik ebbe nem illettek bele már nincsenek itt, például Csintalan Sándor és Kálmán Olga. Ellenben már az első nap műsort vezetett Földi Kovács Andrea, aki akkor mondott fel, amikor Simicska Lajos mindenkit elküldött melegebb éghajlatra. Az ő feltűnése szimbolikus volt aznap, amikor visszatértünk a tévé élére.

Tarr Péter korábban azt nyilatkozta, 2015 előtt a Fidesz politikusai bejártak és konkrét szerkesztési instrukciókat adtak a tévé munkatársainak. Ez is visszajön? Péter legfeljebb háttérbeszélgetésekre gondolhatott szerintem. Ön politikai újságíró, ön is találkozik politikusokkal, jár háttérbeszélgetésekre. Olyan soha nem volt, hogy megmondták volna, hogy kit kell behívni egy műsorba és mit kell tőle kérdezni. Egyébként értem Péter indulatait, de olyan nem történt, amiről beszélt. Ráadásul éppen a Népszava írta meg, hogy a G-nap után Simicska Lajos Radóc utcai irodájában minden hétfőn reggel összegyűltek a tévé, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői, hogy a tulajdonossal egyeztessenek. Akkor miről beszélünk? Kocsis Máté a Magyarország Élőben legelső adásában arra kérte a Hír Tévé riportereit, tegyenek fel kemény kérdéseket majd a kormánypolitikusoknak. Jönnek majd a kemény kérdések? Miért ne jönnének? Önök, ellenzéki újságírók állítottak be mindig minket olyannak, mint akik sosem kérdeznek, pedig ez soha nem volt igaz. Már a mostani Híradóban is lesznek olyan anyagok, amiben a riporterek keményebb kérdéseket tesznek fel politikusoknak. Nézni kellene az adást, és akkor mindenkinek feltűnne, hogy ez a helyzet. De értem ennek a lényegét, sosem fogjuk megírni egymásról, hogy milyen okosak és szakszerűek vagyunk, ez egy ilyen műfaj, én el tudom fogadni. Ellenzéki politikusokat hívnak majd be, szerveznek stúdióvitákat kormánypártiakkal? Wellcome! Bárkit szívesen látunk az ellenzékből. A stúdióvita nem rajtunk múlik, hanem a sajtóosztályokon. De ön szerint jól sikerültek az utóbbi időben ezek a vitaműsorok? Például az ATV-n Németh Szilárd és Molnár Zsolt között? Szerintem nem. Ha az egyik politikus feltörli a másikkal a padlót, annak lehet nézettsége, de a pártok ilyen meccsekbe – érthetően - nem mennek bele. A nézők legtöbbször megerősítést, tájékozódási pontot várnak el a médiumoktól. Egy jobboldali hírfogyasztónak szóló televízióban egy baloldali politikus elkapcsolási faktor, és fordítva. Ez a problémája ennek a fajta televíziózásnak, hogy a nézettség szempontjából nem éri meg behívni a másik oldalt. A saját tábornak szól a tévé. Aki Szanyi Tibort akarja látni, az másik csatornát néz. De ugyanez van az írott sajtóban is, az szintén a saját tábornak szól. Mi a helyzet a személyi állománnyal? Az eddig megjelent neveken túl kik távoztak? Nagyjából tíz ember, szerkesztők, riporterek. De tömeges távozásról nem beszélhetünk. Igaz, hogy megzsarolták a híradó-szerkesztőség munkatársait, hogy ha sokan felállnak közöttük, akkor bezárják a tévét és mindenkinek mennie kell? Ez hatásvadászatnak jó, csak nem éppen ez történt. A Simicska-portfólió visszakerülésekor már nem működött minden darabja: leállt a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, emberek kerültek az utcára. (Az interjú készítője 2018. április 10.-ig maga is a Magyar Nemzet újságírója volt – a szerk.) Itt dolgoznak most 270-en, ha mi ezt a tévét nem vesszük át, 270 ember került volna az utcára. Nem hiszem, hogy olyan könnyen találtak volna munkát. Mi azt mondtuk nekik, hogy ha akarnak dolgozni, akkor még tudnak hol, ellentétben a Magyar Nemzettel. Nem zsaroltuk őket, hanem munkát kínáltunk, aki nem kérte, az felállhatott és elmehetett. De ha sokan mennek el, akkor a tévé nem tud működni és akkor valóban be kell zárni. Ez nem zsarolás volt, hanem választási lehetőség. Persze voltak feltételeink, a már említett jobboldali szemlélet, de aki ezt elfogadja, azzal együtt tudunk dolgozni. Ezért nem is hallhatott senki kirúgási hullámról. Hogy történt maga az egész folyamat? Egyszer csak kapott egy telefont Nyerges Zsolttól vagy Liszkay Gábortól, hogy „Szervusz Péter nincs kedved ismét Hír Tévét vezetni?”? Nyilván valahogy így, felhívtak, találkoztunk, kaptam egy feladatot, elfogadtam, de a részletek olyan belső ügyek, amikről nem szeretnék beszélni. Az igaz, hogy komoly személyes ellentétek, rivalizálás van önök és az Echo Tévé mostani vezetése között? Erről hosszú, zavaros, félinfókkal felturbózott cikket írt az Index és önök is pedzegették a témát, de ennek semmi alapja nincs. Sajnálom, ha csalódást okozunk. Nem is lehetünk rosszban egymással, hiszen az Echo Tévé most éppen kisegít minket folyamatosan. Nincs műsorvezetőnk, ezért átadták Földi Kovács Andreát, más módon is segítenek minket, naponta egyeztetünk, hogy hogy lehetne ennyi emberrel működtetni, a hiányzó munkatársakat pótolni. Én magam is rendszeresen hívom az Echo Tévé stábját, anyagot veszünk át tőlük, még műsorokat is átvehetünk majd, jól együttműködünk. Amit az Index írt, az a fantázia világába tartozik. Hosszabb távon hogy látja a két televízió jövőjét? Ez most a legfontosabb kérdés. A legfontosabb, hogy ez a több száz ember ne kerüljön utcára. A Hír Tévé a jobboldalon egy jó brand, jók a kábelszolgáltatós szerződései, van árbevétele, bár tisztában vagyok vele, hogy veszteséges jelenleg, érdemes a jövőjén gondolkozni. Hogy mi lesz a vége, azt most nem tudom megmondani. Önök is írták, hogy lesz majd egy „hard pornó” és „szoft pornó” felállás, vagy éppen versenyezni fogunk, de az utóbbiban nem hiszek. Ez egy olyan kicsi piac, hogy ezen még versenyeztetni is a két tévét teljesen értelmetlen. Mit érünk vele, ha pár ezer nézőt átcsábítunk a másiktól? Hosszú távon nyilván műfaji eltérésekkel lehet működtetni párhuzamosan a két televíziót. Arra kaptak feladatot, hogy a veszteséget ledolgozzák? Erről nem tudok nyilatkozni, a pénzügyekért nem én felelek. Számít rá, hogy hamarosan az állami hirdetések is megjelennek majd a tévén? Ez szintén pénzügy, nem hozzám tartozik. A Magyar Nemzet újraindítása is rendszeresen felmerül, erről tud bármit? Nincs információm a Magyar Nemzetről. A Zoom.hu írta, hogy átköltöznek az Echo Tévé székházába. Ez igaz? Erről sincs szó. Ez csak akkor következne be, ha a két tévét összevonnák, de nincs ilyen döntés, és szándékról sem tudok. Ráadásul szerintem ott elég hely sem lenne hozzá. Ez is fantázia. Lehet, hogy ez is az, de már mi is hallottuk – igaz az ellenkezőjét is –, hogy a Hír Tévé is Mészáros Lőrinc tulajdonába kerül előbb-utóbb. Erről mit lehet tudni? Erről sincs döntés. Nyerges Zsolt a Hír Tévé tulajdonosa, és ő hajlandó finanszírozni a működést.
2018.08.04 07:30
Frissítve: 2018.08.04 07:31

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33