Káosz lesz, ha a kormány elveszi a rendőrök pénzét

Publikálás dátuma
2018.08.04 07:00

Fotó: / Draskovics Ádám
Jelentős bércsökkenést okozhat rendőrök ezreinél, hogy januártól megvonják a pluszmunkáért járó pénzt. Sokan inkább a leszerelést választják.
Noha vannak arra utaló jelek, hogy a nyáron a szokásosnál is nagyobb a fluktuáció a rendőrségnél, a Belügyminisztérium szerint nincs szó nagy leszerelési hullámról. Az viszont biztos: ha a kormány nem lép, akkor januártól teljes káosz alakulhat ki a rendőrségen, és ezrek hagyhatják ott a testületet egy 2019 elején életbe lépő törvénymódosítás miatt. 
– A rendőrök túlmunkáját most még kifizetik, de januártól már csak a pihenőnappal kompenzálható a plusz szolgálat. Ez elfogadhatatlan. Egyfelől azért, mert a rendőrök számára fontos forrás a túlórapénz. Másfelől a rendőrség működőképességét veszélyeztetné, nem maradna szolgálatban elég rendőr, ha mindenki pihenőnapra menne a túlórái után
– mondta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára.
Hozzátette: – Éppen ezért kezdeményeztük a Belügyminisztériumnál, hogy hívják össze a belügyi érdekegyeztető tanácsot. Szeretnénk, ha módosítanák a törvényt, és a rendőrök továbbra is kérhetnék, hogy a túlóráért pénzt kapjanak. A tárcától egyelőre nem kaptunk választ.

Júliusban 91 rendőr szerelt le

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint júliusban 91-en szereltek le, egyéb jogcímen – áthelyezés, elhalálozás, nyugdíjazás fegyelmi okokból történt elbocsátás miatt – további 65-el csökkent a létszám. Ez a 156 fős csökkenés a rendőrség szerint nem számító kiugrónak: 2018-ban eddig átlagosan havi 146 rendőrnek szűnt meg a hivatásos jogviszonya. Kérdés, hogy a rendőrséghez érkezők száma kiegyenlíti-e a távozást? Az ORFK közleménye szerint 2018 -ban eddig 515 új rendőrt vettek fel.

Bár a jelenlegi helyzet bizonytalanságot teremt, a főtitkár is úgy látja, hogy – egyelőre legalábbis – nincs szó tömeges leszerelésekről. Mint mondta, tudomása szerint idén is körülbelül 1200 fős lesz a fluktuáció, ami ugyan nem kicsi, de nem nagyobb mint a sokéves átlag. Ez a helyzet azonban gyorsan változhat – utalt Pongó Géza Balogh János országos rendőrfőkapitány egy korábbi kijelentésére. Balogh ugyanis tavaly májusban, még országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt azt mondta: „Azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát.” Mint azt Pongó Géza elmondta:
ma összesen mintegy 52 ezer ember dolgozik a rendőrségen, és közülük 38-39 ezren hivatásos rendőrök.
Az országos rendőrfőkapitány korábbi kijelentése világosan jelzi, hogy az ágazat vezetői tisztában vannak a túlórapótlék elvételének veszélyével – a jelek szerint mégis csöndben asszisztálnak a kormány megszorítási intézkedéséhez. Harangozó Tamás a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista tagja szerint ez az eset is jól mutatja, miként működik az Orbán-rendszer: legyen szó bármilyen súlyos kérdésről, akár a rendvédelmi szervek működőképességéről, senki nem mer ellentmondani a kormányfőnek. Pedig ellentmondásra lenne ok bőven. A rendőrség évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd, emiatt forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére tagadta, hogy komoly munkaerőhiány lenne a rendőrségeken, a tárca szerint „az állomány feltöltöttsége 97,8 százalék.” 
Arra viszont nem adtak magyarázatot, hogy ha „minden rendben”, akkor miért van szükség a sok túlórára, és az országos főkapitány szerint miért kellene négyszer nagyobb állomány az ideális állapotokhoz.
Harangozó Tamás szerint önmagában elfogadhatatlan, hogy megvonnák a rendőrök túlórapénzét, de még felháborítóbbá teszi az ügyet az: a rendőrség teljes költségvetéséhez képest viszonylag nem nagy összegről van szó. A politikus ugyanis a napokban kikérte, hogy az idén eddig mennyibe került a rendőrök túlórája. Kiderült: az utóbbi években tempósan nőtt a túlóra mennyisége, és 2018-ban 17 milliárdos összegről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2018-as költségvetésben 218 milliárdot terveztek a rendőrségnél személyi juttatásokra. (Harangozó megemlítette, hogy nem csak a rendőrségnél, hanem a büntetés-végrehajtásban is komoly gondokat okoz a túlórapénz elvonása.) A helyzet feloldására vonatkozó kérdéseinkre a Belügyminisztérium kitérő választ adott, és elküldte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy korábbi nyilatkozatát. Azt mondta, hogy már a Belügyminisztérium is számolja "mennyit jelent" ma a túlóradíjak kifizetése, és ha szükséges, akkor az ősszel javaslatot tesznek „törvénymódosításra vagy kormányrendeleti szabályozásra.”

Bérek a pénztárosfizetések alatt

A megszorítás már csak azért is súlyosan érintené a rendőröket, mert alacsony fizetésük mellé fontos kiegészítés a túlórapénz. Több szakmai blog szerint ezért elsősorban a kezdő, kis fizetésű rendőröket érintheti különösen súlyosan a túlórapénz megvonása. A pályakezdő rendőrök bére jelenleg bruttó 220 ezer forint. Ez az összeg – panaszolják sokan a testületben – kisebb, mint amennyit ma egy kezdő pénztáros vagy árufeltöltő kap egy élelmiszerboltban. Az ORFK ennek kapcsán azt mondta, hogy 2015 óta 50 százalékos volt a bérnövekedés. A szakszervezetek szerint viszont ez kommunikációs trükk, időközben ugyanis minimálbér és garantált bérminimum emelés is volt. Így a valódi emelés mértéke mindössze 9,1 százalékos. Mindezek miatt több szakmai Facebook-csoport és blog is arra jutott, hogy a rendelkezés komolyabb leszerelési hullámot idézhet elő.

2018.08.04 07:00
Frissítve: 2018.08.04 07:01

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:17

Figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:50
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
Az ország kilenc megyéjére van érvényben riasztás. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon eshet a legtöbb hó.
Kedd estig a Nagykanizsa-Nyíregyháza vonalig lehet havazásra számítani, összességében lepel-10 centiméter hóréteg alakulhat ki (dél felé haladva a nagyobb mennyiségekkel). A déli, délkeleti határvidéken akár 10 centimétert meghaladó (10-12 cm) hó is hullhat - közölte figyelmeztető előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az elsőfokú figyelmeztetés Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére van érvényben. Kedd reggelig északon, északkeleten is megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, így jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. A késő esti 0, -5 fokról hajnalra általában -1, -6 fok közé csökken a hőmérséklet, de az eleinte derült, hóval borított északkeleti területeken ennél jóval hidegebb is lehet.  Napközben északnyugaton, északon hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, másutt többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és ismétlődő havazás valószínű. Nappal mínusz 2-plusz 2 fok várható.
2019.01.21 15:50