Káosz lesz, ha a kormány elveszi a rendőrök pénzét

Publikálás dátuma
2018.08.04. 07:00

Fotó: Draskovics Ádám
Jelentős bércsökkenést okozhat rendőrök ezreinél, hogy januártól megvonják a pluszmunkáért járó pénzt. Sokan inkább a leszerelést választják.
Noha vannak arra utaló jelek, hogy a nyáron a szokásosnál is nagyobb a fluktuáció a rendőrségnél, a Belügyminisztérium szerint nincs szó nagy leszerelési hullámról. Az viszont biztos: ha a kormány nem lép, akkor januártól teljes káosz alakulhat ki a rendőrségen, és ezrek hagyhatják ott a testületet egy 2019 elején életbe lépő törvénymódosítás miatt. 
– A rendőrök túlmunkáját most még kifizetik, de januártól már csak a pihenőnappal kompenzálható a plusz szolgálat. Ez elfogadhatatlan. Egyfelől azért, mert a rendőrök számára fontos forrás a túlórapénz. Másfelől a rendőrség működőképességét veszélyeztetné, nem maradna szolgálatban elég rendőr, ha mindenki pihenőnapra menne a túlórái után

– mondta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára.

Hozzátette: – Éppen ezért kezdeményeztük a Belügyminisztériumnál, hogy hívják össze a belügyi érdekegyeztető tanácsot. Szeretnénk, ha módosítanák a törvényt, és a rendőrök továbbra is kérhetnék, hogy a túlóráért pénzt kapjanak. A tárcától egyelőre nem kaptunk választ.

Júliusban 91 rendőr szerelt le

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint júliusban 91-en szereltek le, egyéb jogcímen – áthelyezés, elhalálozás, nyugdíjazás fegyelmi okokból történt elbocsátás miatt – további 65-el csökkent a létszám. Ez a 156 fős csökkenés a rendőrség szerint nem számító kiugrónak: 2018-ban eddig átlagosan havi 146 rendőrnek szűnt meg a hivatásos jogviszonya. Kérdés, hogy a rendőrséghez érkezők száma kiegyenlíti-e a távozást? Az ORFK közleménye szerint 2018 -ban eddig 515 új rendőrt vettek fel.

Bár a jelenlegi helyzet bizonytalanságot teremt, a főtitkár is úgy látja, hogy – egyelőre legalábbis – nincs szó tömeges leszerelésekről. Mint mondta, tudomása szerint idén is körülbelül 1200 fős lesz a fluktuáció, ami ugyan nem kicsi, de nem nagyobb mint a sokéves átlag. Ez a helyzet azonban gyorsan változhat – utalt Pongó Géza Balogh János országos rendőrfőkapitány egy korábbi kijelentésére. Balogh ugyanis tavaly májusban, még országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt azt mondta: „Azt az ideális állapotot, amikor nincs szükség túlmunkára, úgy érhetnék el, ha megnégyszereznék a rendőrség létszámát.” Mint azt Pongó Géza elmondta:
ma összesen mintegy 52 ezer ember dolgozik a rendőrségen, és közülük 38-39 ezren hivatásos rendőrök.

Az országos rendőrfőkapitány korábbi kijelentése világosan jelzi, hogy az ágazat vezetői tisztában vannak a túlórapótlék elvételének veszélyével – a jelek szerint mégis csöndben asszisztálnak a kormány megszorítási intézkedéséhez. Harangozó Tamás a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista tagja szerint ez az eset is jól mutatja, miként működik az Orbán-rendszer: legyen szó bármilyen súlyos kérdésről, akár a rendvédelmi szervek működőképességéről, senki nem mer ellentmondani a kormányfőnek. Pedig ellentmondásra lenne ok bőven. A rendőrség évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd, emiatt forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére tagadta, hogy komoly munkaerőhiány lenne a rendőrségeken, a tárca szerint „az állomány feltöltöttsége 97,8 százalék.” 
Arra viszont nem adtak magyarázatot, hogy ha „minden rendben”, akkor miért van szükség a sok túlórára, és az országos főkapitány szerint miért kellene négyszer nagyobb állomány az ideális állapotokhoz.

Harangozó Tamás szerint önmagában elfogadhatatlan, hogy megvonnák a rendőrök túlórapénzét, de még felháborítóbbá teszi az ügyet az: a rendőrség teljes költségvetéséhez képest viszonylag nem nagy összegről van szó. A politikus ugyanis a napokban kikérte, hogy az idén eddig mennyibe került a rendőrök túlórája. Kiderült: az utóbbi években tempósan nőtt a túlóra mennyisége, és 2018-ban 17 milliárdos összegről van szó. Csak viszonyításképpen: a 2018-as költségvetésben 218 milliárdot terveztek a rendőrségnél személyi juttatásokra. (Harangozó megemlítette, hogy nem csak a rendőrségnél, hanem a büntetés-végrehajtásban is komoly gondokat okoz a túlórapénz elvonása.) A helyzet feloldására vonatkozó kérdéseinkre a Belügyminisztérium kitérő választ adott, és elküldte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy korábbi nyilatkozatát. Azt mondta, hogy már a Belügyminisztérium is számolja "mennyit jelent" ma a túlóradíjak kifizetése, és ha szükséges, akkor az ősszel javaslatot tesznek „törvénymódosításra vagy kormányrendeleti szabályozásra.”

Bérek a pénztárosfizetések alatt

A megszorítás már csak azért is súlyosan érintené a rendőröket, mert alacsony fizetésük mellé fontos kiegészítés a túlórapénz. Több szakmai blog szerint ezért elsősorban a kezdő, kis fizetésű rendőröket érintheti különösen súlyosan a túlórapénz megvonása. A pályakezdő rendőrök bére jelenleg bruttó 220 ezer forint. Ez az összeg – panaszolják sokan a testületben – kisebb, mint amennyit ma egy kezdő pénztáros vagy árufeltöltő kap egy élelmiszerboltban. Az ORFK ennek kapcsán azt mondta, hogy 2015 óta 50 százalékos volt a bérnövekedés. A szakszervezetek szerint viszont ez kommunikációs trükk, időközben ugyanis minimálbér és garantált bérminimum emelés is volt. Így a valódi emelés mértéke mindössze 9,1 százalékos. Mindezek miatt több szakmai Facebook-csoport és blog is arra jutott, hogy a rendelkezés komolyabb leszerelési hullámot idézhet elő.

Frissítve: 2018.08.04. 07:01

Harrach Péter megüzente, mikor kell újraindítani a Magyar Nemzetet

Publikálás dátuma
2018.08.03. 21:46
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A KDNP frakcióvezetője szerint „méltányos és igazságos” lenne, ha alapításának 80. évfordulóján támasztanák fel a napilapot.
Eléggé egyértelműen üzent a kormány a Magyar Nemzet jövőjével kapcsolatban: miután a HVG megírta, hogy augusztus 25-én, az alapítás 80. évfordulóján éleszthetik fel az időközben újra kormányközelivé tett lapot, Harrach Péter is ez a dátumot említette az atv.hu-nak nyilatkozva.  A kereszténydemokrata politikus méltányos és igazságos lenne, ha ekkor indítanák újra az újságot.  
A nagy múltú lap nagy nevű szerzőinek, szerkesztőinek is tartozunk ennyivel

- mondta portálnak, megfogalmazásával mintegy nyilvánvalóvá téve a kormányzati befolyást; igaz, szerinte szerint az újranyitott lap "a szellemisége" miatt áll közel majd a kabinethez. Harrach hozzátette, neki érzelmi kötődése is volt az újsághoz, hiszen Barankovics István az egykori Magyar Nemzet felelős szerkesztője volt, és a hírlapíró volt a KDNP-előd Demokrata Néppárt főtitkára is. 
Mint mondta, mindig is olvasta a lapot a rendszerváltás előtt is, utána is, a G-nap után viszont csak néha belelapozott; úgy vélte , hogy ekkora már a Magyar Nemzet elvesztette  polgári-jobboldali irányultságát, mert „a tulajdonosi akarat olyan erős volt, hogy a lap készítőinek a személyes szabadsága is sérelmet szenvedett, mert ezt az akaratot ki kellett szolgálni", és „a lap irányultsága is megváltozott.” Valójában lap készítőinek jó része önszántából távozott a G-nap után, a megmaradó munkatársak és a később csatlakozó szerzők pedig kormánykritikus, de polgári értékrendű lapot szerkesztettek-írtak a következő három évben is.
Harrach Péter azt ugyanakkor visszautasította, hogy azért beszél a polgári-konzervatív szellemi irányvonal megváltozásáról, mert a Magyar Nemzet keményen kormánykritikus lett. Szerinte az sem mond ennek ellent, hogy a Magyar Nemzetben a Simicska-Orbán végleges szakítás után is rendre megjelent a nemzeti-konzervatív oldalhoz sorolt szerzők, nyilatkozók véleménye, mások mellett például korábbi jobboldali kormánytagoké, Chikán Attiláé, Jeszenszky Gézáé, Bod Péter Ákosé. „Az a konzervatív kereszténydemokrata szellemiség már nem úgy érvényesült, elég csak a kampányra gondolni.”
A politikus a portál további kérdéseire, például, hogy kinek a felelőssége, hogy a Magyar Nemzetet a választások után bezárták - a Magyar Nemzet alapító Pethő Sándor unokája, Pethő Tibor azt írta a legutolsó kiadásban, hogy a lapot csak kétszer sikerült hosszabb időre elhallgattatni, először 1944 márciusában, a németek, majd ’56 novemberében az oroszok  bevonulásakor, és a választások után -, azt válaszolta: „a lap volt tulajdonosáé. Minden az ő felelőssége".
Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 22:01

Már nyílik az első turulbolt (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.03. 18:56

Fotó: Molnár Ádám
A márkajelzés már kint van, augusztus közepétől már a nép egyszerű gyermeke is vásárolhat a Mészáros-féle sportruházatból.
Munkások szerelik és rendezik be a 2rule első márkaboltját a fővárosi Váci úton, a sürgés-forgást lapunk fotósa is megörökítette. Itt forgalmazzák majd Mészáros Lőrinc cégének hangsúlyozottan nemzeti, a valóságban javarészt török-kínai alapanyagokból gyártott sportmárkáját, ami az elmúlt hetekben letarolta a közmédiát, és három NB1-es csapatot is. 
Az épülő üzlethelyiséget a Zoom.hu vette észre, cikkük szerint a jókora üzlethelyiséget a Promenad Gardens irodaház komplexumában (a Váci út nyolcvanas szám alatt) alatt alakították ki, ahol a Cushman & Wakefield legutóbbi tanulmánya szerint 15,25 euró körül lesz a bérleti díj négyzetméterenként havonta. A 2Rule Facebook-oldalán is hirdette az új fővárosi bemutatótermet, amit ígéretük szerint valamikor augusztus közepén nyitnak meg. 
Persze, nem ez a márka fő hirdetési felülete: készítettek már kétezres évekre hajazó CGI-effektekkel megpakolt reklámot Dárdai Pállal, a köztévé sportműsorában pedig Molnár Mátyás műsorvezető pózolt 2rule-márkás kitűzővel; mint az Index írja, anélkül, hogy a termékmegjelenítésről tájékoztatták volna a nézőket. 
Szerző
Frissítve: 2018.08.03. 18:58