Pénz van, rákszűrés nincs

Publikálás dátuma
2018.08.05 10:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Évente ötezer ember hal meg Magyarországon vastagbéldaganat következtében, az országos szűrőprogram indulása azonban tavaly óta húzódik. Korábban felmerült, hogy a jelentős csúszás miatt vissza kell adni a támogatásnak szánt EU-s milliárdokat is. A szakma egyelőre nem tudja, mikor kezdődhetnek a tervezett vizsgálatok, pedig ezzel életeket menthetnének.
Hiába telnek a hónapok, továbbra sincs semmi információ arról, hogy mikor veszi kezdetét az országos vastagbélrákszűrő program, amire 6,57 milliárd forintos EU-s támogatást kapott hazánk, és a tervek szerint már tavaly ősszel elindult volna. Aztán az idei év első negyedévére ígérték, de továbbra sincs változás – írja a Vasárnapi Hírek
Márciusban a Hír Tv egy belső levelezésből értesült arról, hogy az uniós támogatást elbukhatja az ország, mert nem indult el időben a program. A dokumentumban Schanda Tamás EU-s fejlesztésekért felelős államtitkár mondhatni leteremti Szentes Tamás egykori tiszti főorvost a közbeszerzés elakadásáért, és felhívja a figyelmet arra, hogy a késlekedés miatt ugorhat az uniós pénz.

Ötezer halál egy évben

Pedig a program valóban életbevágóan fontos lenne. A vastagbélráknak ugyanis gyakran a tünetei is csupán a kései szakaszban jelentkeznek, mikor már jóval nehezebb felvenni a harcot a daganattal. Az Országos Onkológiai Intézet rákregiszterének adatai szerint 2015-ben 3218 férfit és 2868 nőt diagnosztizáltak a vastagbél rosszindulatú daganatával, ám a szám azóta emelkedett. Jelenleg ugyanis évente már körülbelül tízezer embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és ötezren meghalnak a daganatos betegség miatt. Ezzel az unióban az első, világszinten pedig a negyedik Magyarország a vastagbélrák okozta halálozás listáján.
Egy neve elhallgatását kérő onkológus lapunknak megerősítette: a korábbi sajtóvisszhang ellenére továbbra sem tudni semmit a szűrőprogramról. Pusztán kósza híreket hallanak, hogy idén nyáron bevezetik, ám ezzel kapcsolatban egyelőre semmiféle konkrétum nem került nyilvánosságra. Pedig a szűrőprogram lebonyolításához legalább egy év kell.
Az országos emlő- és a méhnyakrákszűrés egyébként már zajlik. A szakember szerint utóbbinak elég alacsony a hatékonysága, de ennek az lehet az oka, hogy a nők jelentős része magánpraxisba végezteti el a vizsgálatot. Így őket nem látják a társadalombiztosítás rendszerében. Az onkológus szerint a társadalmi hozzáállás is problémás a szűrésekhez, sokan nem veszik elég komolyan a behívó levelet. Pedig, mint kiemelte, nem a panasszal kellene elmenni az orvoshoz, és a programban is a panaszmentes lakosokat szólítják meg.

Elmennek vagy sem?

A jövőben egyszer csak elinduló vastagbélrákszűrés esetében is felmerül a kérdés, hogy vajon a lakosság hajlandó lesz-e részt venni a vizsgálatokon. Ezzel kapcsolatban az onkológus elárulta, hogy manapság bódításban végzik a kolonoszkópiás (vastagbél-tükrözéses) vizsgálatot, így a betegek nem emlékeznek a kellemetlenségekre, a fájdalomtól sem kell tartani. Nem kell tehát bedőlni a rémhíreknek, nem kínozzák meg a pácienseket a szakemberek.
A legtöbb vastagbélrák egyébként polipokból indul ki, és általában 7-10 év, mire egy rosszindulatú daganat kifejlődik belőle. Ha azonban a vizsgálatok során fény derül arra, hogy valakinek ilyen polipja van, és azt eltávolítják, az megelőzheti a daganat kialakulását is. A szűrésekkel tehát korai diagnózist is fel tudnak állítani az orvosok, ami jelentősen javíthat a betegek életkilátásain. A szűrésre egyébként 50 éves korosztálytól érdemes menni, panasz esetén háromévente.
Sajnos jelenleg az EU-ban hazánk kifejezetten rosszul áll, ha a daganatok miatt bekövetkezett halálozást nézzük. Az OECD-országok között ugyanis nálunk halnak meg a legtöbben rákban, évente 32-33 ezer ember. Ez egyébként a hazai összes halálozás negyede. Ennek csökkentésére tehát égető szükség volna.
A napokban a Népszava írt arról, hogy a nemzeti rákprogram kidolgozásáért a korábban Kásler Miklós vezette Országos Onkológiai Intézet a felelős, össze is állítottak egy 104 oldalas tervet, ami a Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viseli. A lap szerint a dokumentumban a szakemberek azt javasolják, hogy a daganatos betegeket a jövőben csak a kijelölt, megyei centrumok kezeljék. A háziorvosok, a szakrendelések, az egyéb kisebb kórházak legfeljebb a rák megelőzésében, a betegség korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve az úgynevezett palliatív, azaz élet végi ellátásban juthatnának szerephez. A dokumentumhoz azonban költségvetés nem készült, így nem tudni, hogy mindez mennyibe kerülhet.

Évek óta húzódik

Kár lenne, ha vissza kellene adni az EU-s támogatást – erről Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke beszélt lapunknak. Egyelőre ő sem tudja, hogy előrelépés lenne a szűrőprogram ügyében, emlegetik ugyan, hogy idén elindul, de szerinte ezt már több alkalommal is mondták és már augusztus van.
„Évek óta húzódik a történet, pedig nagyon fontos lenne, hogy végre elinduljon a vastagbélrákszűrés, hiszen sokkal egyszerűbbé tenné a diagnosztizálást. Ez ugyanis egy többlépcsős folyamat, ha valakinek vért találnak a székletében, akkor küldik tovább csak kolonoszkópiára (vastagbéltükrözésre). Így nem kell rögtön erre a vizsgálatra menni azoknak, akiknek egyébként nincs tünetük, és emiatt valószínűleg amúgy sem mennének el. Viszont kiszűrhetőek azok, akiknek tényleg indokolt a komolyabb vizsgálat elvégzése. Ehhez persze szükség van megfelelő laborháttérre, infrastruktúrára, szakszemélyzetre” – fejti ki Rozványi Balázs.
Hangsúlyozta azt is: a szűrés nem elég, a betegeknek biztosítani kell a gyors és megfelelő ellátást, hogy meggyógyulhassanak a kiszűrt emberek. Kiemelte a megelőzés fontosságát is. Az összes rákbetegség harmada ugyanis megelőzhető lehetne akár azzal is, ha felismerik a betegséget előidéző rizikófaktorokat. Ilyen az alkohol, a dohányzás, a testsúlynövekedés, a mozgáshiány, a táplálkozás és a stressz.
Tavaly márciusban Balog Zoltán, korábbi emberierőforrásminiszter úgy nyilatkozott: a cél, hogy az új szűrési program bevezetésével a halálozás tíz százalékkal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy évente ötszáz embernek az életét meg lehetne menteni, ha komolyan veszi a lakosság a szűrőprogramot. Elképzelhető, hogy a lakosság komolyan is venné, de ez azóta sem derült ki, és ki tudja, mikor érkeznek válaszok a kérdésekre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától szerettük volna megtudni, hogy mikor indul el a szűrőprogram, mi az oka a csúszásnak, és hogyan tervezik átalakítani az onkológiai ellátást, hogy a szűrés után gyorsabban ellátáshoz juthassanak a betegek. A minisztérium megkeresésünkre egyelőre annyit közölt: a témában csak később áll módjukban tájékoztatást adni. Így az sem derült még ki, elképzelhető-e, hogy a késés miatt vissza kell-e fizetni az EU-s támogatást.

Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 3-i lapszámában.
Frissítve: 2018.08.05 10:35

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző