A jegyzőt nem lehet közmunkásra cserélni, kiürülnek a hivatalok

Publikálás dátuma
2018.08.06 07:30

Fotó: /
A falusi, kisvárosi ügyintézők javát elcsábították a járások, de a bolti pénztárosi állás is vonzóbb már, mint a községi adminisztrátoré. Előállt már olyan helyzet is, hogy egy óvónő majdnem többet keresett, mint a város jegyzője.
Mind nehezebben tudják megtartani a szakembereket a vidéki polgármesteri hivatalok, s az utóbbi nyolc év kormányzati intézkedései azt mutatják, hogy a Fidesz tudatosan törekedett a helyi „népképviseleti demokrácia” leépítésére – fogalmazott egy ötszáz fős észak-magyarországi kistelepülés polgármestere. A települési közigazgatásban dolgozók bérét 2010 óta befagyasztották, miközben a kormányhivatalokban tavaly is emelkedett a fizetés, ugyanazzal a végzettséggel és beosztással az utóbbi helyen 50 százalékkal több pénzt vihet haza egy szakember. Egy államigazgatási főiskolával harminc éve szabolcsi szülőfalujában dolgozó ügyintéző lapunknak elmondta: bruttó 280 ezer forintot keres, ha ugyanezt a munkát a kormányhivatalban végezné akkor 120-150 ezer forinttal kapna többet. Azért marad mégis, mert családjáról, helyben élő idős szüleiről gondoskodik, ráadásul a városban kapható magasabb bér jelentős részét albérletre kellene fordítania. Költözni, ingatlant cserélni nemigen tudna: egy peremvidéki falusi ház árából nemhogy egy pici városi lakást, de olykor még egy autót sem lehet venni. Vécsi István, a szlovák határhoz közeli borsodi Ricse baloldali polgármestere szerint nem csak az a baj, hogy helyben egyre kevesebb a jó szakember, hanem az is, hogy a fiatalok nem a falvakban tervezik a jövőjüket. A jegyzők bére ugyan csak néhány tízezer forinttal marad el egy kormányhivatal jogi középvezetőjétől, de a munka jóval több: általában négy-nyolc település gondja-baja tartozik egy-egy körjegyzőséghez. Az a tehetséges diák, aki egy nagyvárosban elvégez egy jogi vagy államigazgatási egyetemet, már nem akar visszamenni a szülőfalujába, hiába lenne égető szükség a tudására. Sokkal több pénzt kereshet egy multinál, mint a községházán, másrészt sem kulturálisan, sem egyéb fogyasztási szokásait tekintve nem éri be egy városinál szűkösebb kínálattal. A kilencezer fős Hajdúdorogon két éve 30 százalékkal emelték meg a hivatali dolgozók bérét, máskülönben nemigen tudtak volna lépést tartani akár csak a közalkalmazottak fizetésével. – Előállt az a helyzet, hogy egy óvónő majdnem többet keresett, mint a város jegyzője, és ezen muszáj volt változtatni – mondta Csige Tamás, a város szocialista polgármestere. Saját keretükből költöttek a béremelésre, és azért tehették meg, mert nincs adósságuk, 1,3 milliárd forintos költségvetésüket évről-évre egyensúlyban tartják. 
Van, hogy egy-egy körjegyzőségen belül is eltérőek a keresetek. A Hercegkutat, Olaszliszkát, Sárazsadányt, Komlóskát és Bodrogolaszit magába foglaló hivatali rendszerből picit „kilógnak” a komlóskaiak. Ez a falu megpróbálta valamelyest függetleníteni magát az államtól, eltöröltek minden helyi adót, így egyfajta adóparadicsomot hoztak létre, ahová kétszáz vállalkozás jelentkezett be. A cégek által befizetett súlyadóból 40 százaléknyit visszakapnak, ez adja a gazdálkodásuk egyik stabil lábát. Itt az idén márciusban minden önkormányzati dolgozó, ideértve a közmunkásokat is, plusz egyhavi jutalmat kapott, ezzel próbálták enyhíteni a közszféra alacsony bérezése okozta gondokat. A legtöbb önkormányzat azonban saját forrás híján kénytelen a központi kvótákra támaszkodni, az állam pedig elég szűkmarkú.  – Nem csoda, hogy szinte lehetetlenség új embereket találni a körjegyzőségekbe – mondta egy somogyi falu polgármestere, akinek települése hat másikkal alkot körjegyzőséget. – A hivatalban jelenleg három diplomás dolgozik, de a többieknek is felsőfokú szakképesítésük van. Az előbbiek közül ketten másfél éven belül nyugdíjba mennek, s teljesen esélytelen, hogy megfelelő végzettségű szakembert találjunk a helyükre. - Éveken keresztül azért küzdöttünk, hogy ne emelkedjen a hozzájárulásunk a közös hivatal fenntartásához – jegyezte meg keserűen egy félezer fős dél-dunántúli kistelepülés polgármestere –, aztán az idén úgy döntöttünk, saját felajánlásként harminc százalékkal megnöveljük a hozzájárulást. Ellenkező esetben kiürült volna a körjegyzőség: egy adminisztrátor, aki persze, ahogy faluhelyen szokás, vagy hat-hét területért felel egyszerre, közölte, inkább elmegy a diszkontlánchoz pénztárosnak, mert másfélszer annyit kapna nettóban – mondta. – Az a baj, hogy az illetékesek nem veszik észre, hogy a kisebb falvakban már csak a hivatal maradt, mint a helyi értelmiség gyűjtőhelye - folytatta a polgármester. Megszűntek az iskolák, bezártak a könyvtárak, nincs orvos. Ha záros határidőn belül nem változik a helyzet a körjegyzőségeken, elmennek a szakemberek, akiket nem lehet közmunkásokkal helyettesíteni, és akkor tényleg le lehet kapcsolni a villanyt: a vidéki-kisfalusi Magyarországnak befellegzett, marad az éberkóma állapot.

Gazdálkodják ki, ha akarják

A közszférában dolgozók több mint felének 2008 óta nem emelkedett a bére, nem véletlen, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete már többször is sztrájkot tervezett: a megalázó fizetések ráadásul egyre nagyobb munkaterheléssel járnak. A problémák mindenütt hasonlóak, ennek ellenére a kormány évek óta nem lépett az közszféra bérrendezése ügyében. Tavaly ősszel, a somogyi polgármesterek és jegyzők siófoki, éves konferenciáján Pogácsás Tibor belügyi államtitkár ugyan arról beszélt, elkészült a tervezet, s már csak a parlamentnek kell rábólintania a béremelésre, ennek ellenére a jövő évi költségvetésben nem szerepel a tétel: csak egy ötmilliárdos BM-keret, illetve egy 11 milliárdos pályázati forrás áll rendelkezésre a települések béremelésekkel kapcsolatos kiadásainak ellentételezésére. – Csakhogy erre pályázni kell, ami pontosan tudjuk, hogyan működik ebben az országban – jegyezte meg Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. – Azok a települések pedig, melyek nem kapnak támogatást, gazdálkodják ki a béremelést, ha akarják.   

2018.08.06 07:30
Frissítve: 2018.08.06 07:31

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Holttestet találtak egy leégett faházban

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Több gázpalack is felrobbant, mire sikerült megfékezni a tüzet.
Kigyulladt egy körülbelül huszonöt négyzetméter alapterületű faház kedd késő délután a Fejér megyei Mány külterületén - írja a katasztrófavédelem. A tűzhöz a tatabányai hivatásos tűzoltókat, a bajnai katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltóit, valamint a bicskei önkormányzati tűzoltókat riasztották, akik három vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását.
A tűzben három gázpalack felrobbant, két palackot sértetlenül kihoztak az ingatlanból.
A tűzoltási utómunkálatok közben az egységek egy holttestet találtak az épületben. Egy idős ember halt meg - mondta el Laczkó Melinda, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az MTI-nek.
Témák
tűzhalál
2018.08.14 21:17