Rádióinterjúban üzent a grúz vezetésnek hétfőn az orosz kormányfő, nyilatkozata azonban felér a háború előtti utolsó figyelmeztetéssel: Dmitrij Medvegyev a a Kommerszant FM műsorában beszélt arról, hogy Grúzia belépése a NATO-ba „szörnyű konfliktust provokálhat ki, nem világos, miért lenne erre szükség.”
Medvegyev emlékeztetett a 2008-as grúz-oszét-orosz háborúra is, amikor az orosz haderő – területi érdekeire és az orosz állampolgársággal is rendelkező dél-oszétok védelmére hivatkozva – leverte a szeparatisták ellen küzdő grúz sereget, és haderejével egészen Grúzia fővárosáig, Tbilisziig nyomult. Az orosz miniszterelnök szerint ezt a véres összecsapást meg lehetett volna előzni.
Medvegyev arra reagált így, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár július 12-én megerősítette az atlanti szövetség szándékát Georgia felvételére. Stoltenberg a belépés lehetséges dátumát nem nevezte meg. Az orosz figyelmeztetés ráadásul egy nappal az orosz-grúz konfliktus kitörésének 10. évfordulója előtt, és napra pontosan Hirosima elleni atomtámadás 73. évfordulóján hangzott el, ami, ha lehet, még baljósabbá teszi az üzenetet.
A meghívás, ami háborúval végződött
A NATO vezetői a 2008 áprilisában megtartott bukaresti csúcstalálkozón kilátásba helyezték, hogy idővel Ukrajna és Georgia a NATO tagja lesz. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Moszkva "rendkívül negatív módon" viszonyulna az ukrán és a georgiai NATO-tagsághoz.
A georgiai-orosz, avagy a dél-oszétiai háború 2008. augusztus 7-én tört ki, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia megpróbálta fegyverrel visszahódítani a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt, önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Miután dél-oszét fegyveresek grúz területekre lőttek, a grúz hadsereg ostrom alá vonta a dél-oszét Chinvali városát. Ekkor lépett közbe az orosz hadsereg, ami gyorsan közvetlen konfliktusig, végül Grúzia ideiglenes orosz megszállásáig fajult.
