Csak a szikét ismerik a pénzügyesek

A költségvetési felügyelők rendszerének bevezetését készítheti elő az Állami Számvevőszék elnöke, aki szerint anarchia uralkodik a magyar egészségügyi intézményekben.

Egyre látványosabb az ellentét a kormány pénzügyi és egészségügyi vezetői között. Az utóbbi hetekben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Pénzügyminisztérium (PM) egy jól felépített kommunikációs kampány keretében többször is egyértelművé tette, hogy elfogyott a türelem a kórházak és szakrendelők gazdálkodásában hosszú ideje tapasztalt szabálytalanságok, az újratermelődő hiány miatt.

Domokos László ÁSZ-elnök a Magyar Időknek adott hétfői interjúban azt mondta, hogy kaotikus viszonyokat találtak sok egészségügyi intézményben, sokszor a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat, például a közbeszerzési kötelezettséget sem tartják be a vezetők. - Anarchia. Botrány. Ez a két szó, ami először eszembe jut - mondta a vizsgálat eredményeit összegezve.

Korábban a Népszava már megírta, hogy az egészségügyi intézmények elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. A kincstári rendszerhez tartozók esetében egy számítógépes program le is tiltja az összes olyan vásárlást, amelyre nincs fedezetük. A pénzügyi tárca azonban korábban úgy döntött, ezt a szabályt a betegellátás fenntartása érdekében nem érvényesítik az egészségügyben.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) viszont nemrég jelezte a kincstárnak, vége a türelmi időnek, ami azt jelenti, hogy 30-40 intézményt akár már szeptemberben be kellene zárni, mert elfogy az éves pénzügyi keretük.

Ezt a botrányt természetesen nem vállalja be a kormány, a helyzet azonban megfelelő alapot kínál az intézmények gazdálkodását ellenőrző új szervezet elindítására.

Kórházvezetők korábban úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy két módon lehet elkerülni az eladósodott kórházaknál a betegellátás szünetel tábla kifüggesztését: vagy megemelik az elkölthető keretüket, vagy vissza kell kapniuk a Pénzügyminisztérium által korábban biztosított speciális mentességüket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) most óvatosan fogalmazott: a tárca sajtóosztálya nem merte megerősíteni - a korábban már beígért - költségvetési felügyelők kinevezésének híreit, csak annyit válaszolt kérdéseinkre:

A parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint a költségvetési felügyelők szisztémájára való áttérésre ágyaznak meg a sajtókampánnyal a pénzügyi kormányzat vezetői. Korózs Lajos egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kabinet a tervezett gazdálkodási megszorításokkal a kétszintű egészségügyi ellátás bevezetését készíti elő, amiben az elit szuperkórházakat kap majd, a pórnép pedig éppen csak működő lecsupaszított intézményekbe mehet, ha valami baja van. A szakbizottság vezetője állítja, a jövő évi költségvetésben hangoztatott 100 milliárd forintos egészségügyi büdzsé emelés csak szemfényvesztés, mert korábban más sorokon meglévő támogatásokat címkéztek át, ráadásul úgy, hogy közben nem történt semmilyen strukturális átalakítás, ami javíthatta volna az egészségügyi intézmények gazdálkodási feltételeit.

Korózs Lajos arra kéri az ÁSZ elnökét, ha szervezet visszaéléseket, törvénytelenségeket talált, akkor tegyen feljelentést, egyébként pedig inkább a kormányt biztassa az ágazat gazdálkodási és szakmai szabályaink megújítására. A felügyelők kinevezését sem tartja mindenható megoldásnak, mert szerinte a gyökeres reformok nélkül a pénzügyi bajok változatlanul előkerülnek majd, és könnyen előfordulhat, hogy a hónap utolsó napjaiban már nem jut pénz fontos műtétek elvégzésére. - Ha a Pénzügyminisztérium dönt az egészségügyről, akkor nem lesz fontos, hogy az emberek milyen állapotban vannak, milyen az ellátás szakmai színvonala, csak egy szempont fog számítani, minél több pénzt megtakarítani – jelentette ki lapunknak a szocialista politikus.

Ma nincs meg a megfelelő fedezet az intézmények zavartalan működtetéséhez – állítja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász is. Úgy látja, számos beavatkozás eleve alulfinanszírozott, máshol az intézmények mérete miatt nem lehet stabil a gazdálkodás. Ráadásul az állam olyan kötelező béremeléseket terhel a intézményekre, aminek nem kapják meg teljes körűen a fedezetét. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai egészségügyi gazdálkodási rendszer nem követi az ágazat folyamatos technológiai megújítását. Szerinte legalább 5 évente felül kellene vizsgálni, miből áll egyes betegségeknél a kivizsgálás, a terápia, a gyógyítás eszközrendszere, mekkora a gyógyszerigénye, mekkora ezek költsége, s ha kiderül, hogy a rendelkezésre álló fedezet nem elég a tényleges gyógyító munkához, akkor oda kellene adni a szükséges pénzt és nem azzal sakkozni, hogy költségvetési felügyelők majd rendet tesznek.