Elítéltek egy nőt, aki az interneten árulta pedofiloknak a gyerekét

Publikálás dátuma
2018.08.07. 11:17

Fotó: THOMAS KIENZLE / AFP
A fiú 8 éves volt, amikor először megerőszakolták. Anyja és mostohaapja több mint tíz évre börtönbe kerül.
Közel 60 esetben kényszerítette prostitúcióra most 10 éves fiát egy Staufen városában élő anya és annak élettársa - írja a Spiegel. A gyerek 8 éves volt, mikor bántalmazni kezdték. Partnerével együtt saját anyja is többször megerőszakolta őt, rajta kívül pedig még egy 3 éves gyereket is bántalmaztak. Tetteikről szinte minden alkalommal felvételt is készítettek, melyet – a fiúval együtt – az interneten tettek pénzzé.
A 48 éves nőt 12 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték. 39 éves partnere – akit pedofil bűntettekért már korábban is elítéltek – 12 évet kapott.

Ezen kívül 42 ezer eurót is fizetniük kell a gyereknek. Rajtuk kívül további hat vádlottat ítélt el a bíróság az ügyben. Vizsgálat indult annak tisztázására is, hogyan maradhatott ilyen sokáig rejtve mindez, és hogyan lehetséges, hogy a gyámhatóságok és az iskola éveken keresztül nem osztott meg egymással kulcsfontosságú információkat.
Szerző
Frissítve: 2018.08.07. 14:37

Őrizetbe vették a nőt, aki 16 éve operát bömböltet

Publikálás dátuma
2018.08.07. 10:45

Fotó: CARLOS PACHECO / AFP
Életveszélyes fenyegetés miatt letartóztatták és indítványozták a vizsgálati fogságba helyezését.
Letartóztatták N. Évát, a párkányi „zenélő ház” tulajdonosát – írja a tvnoviny.sk információi alapján a parameter.sk. A portál szerint N. Éva megközelítőleg 16 éve játssza a hangszórókon keresztül Placido Domingo áriáját, és nem tartotta tiszteletben a Legfelsőbb Bíróság ítéletét sem, amely elrendelte a zene leállítását. Hétfőn N. Évát kihallgatásra rendelték be, majd életveszélyes fenyegetés miatt letartóztatták és indítványozták a vizsgálati fogságba helyezését is. Korábban a nő a Parameter című lappal folytatott per során azt mondta, azért hallgatta a zenét, hogy elnyomja a szüntelen kutyaugatást. Korábban azt állította, az emberek pokollá tették az életét, nap mint nap betörték az ablakait, szemetet szórtak az udvarába, betömködték az üzlete és háza zárbetéteit, el akarták üldözni. Arról beszélt, hogy egyszer büntetést kellett fizetnie, mivel hibázott a könyvelésben – tévedésének okát pedig a szomszéd kutyában látta, aki miatt nem tudott odafigyelni munkájára, mivel az állandóan ugatott. A nő azt mondta, hiába kérte a tulajdonost, hogy legalább csak egy kis időre zárja be az állatot, hogy pihenni, vagy dolgozni tudjon, a szomszéd sosem tett eleget kérésének.
Szerző
Témák
Párkány opera

Életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók

Publikálás dátuma
2018.08.07. 08:02
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló, frissen aláírt dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Reggel 6-kor elindult az első szakasz, novemberben jön a folytatás.
21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel Donald Trump amerikai elnök az egyes büntetőintézkedéseket - írja az MTI. Teherán "vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja" - állította Trump. Megismételte azt is, hogy "nyitott" a tárgyalásokra Teheránnal.
A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnali 6 órakor, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik.
A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.

Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: "értelmetlennek" tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

Felmondta az atomalkut

A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még tavasszal döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak - nem eléggé szigorúnak - tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Trump nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.
Nem volt túl pozitív a szankciók nemzetközi fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is "hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Szerző