A mesterségesen leszorított díjak generálják a javuló rezsihelyezést

Kérdés csak az, hogy a hazai energiaszektor meddig bírja tartalékokkal.

Júliusban a dobogó harmadik fokára lépett fel Budapest a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jövedelmekhez viszonyított európai gázárlistáján. Bár a hazai tarifa nem változott, az ottani díj jelentős emelkedése miatt éppenséggel Brüsszelt előztük meg. Így a 26 tételes listán belül már csak Londonban és Luxembourgban számít könnyebbnek a gázcsekk kifizetése. Bár a többi helyezésünk nem módosult, a hatóság jelentős gázáremelkedést észlelt Rigában, Stockholmban, Párizsban, Rómában, Szófiában, Luxemburgban, Madridban és Bécsben is.

A 29 tagú áramárlista szerint jelenleg a magyar fővárosban a negyedik legolcsóbb az áram, illetve 26-ból a második legolcsóbb a gáz. A rendre kedvezőbb helyezésű Belgrádot leszámítva, vagyis csak az EU-n belül tekintve egy hellyel még feljebb kerülünk a két listán.

A vásárlóerő szerinti áramársorrendben ugyanakkor már kevésbé kedvező a helyzetünk: itt 13. helyezésünkkel csak a középmezőnyt erősítjük. A családi jövedelmen belüli áram- és gázköltségek tekintetében még rosszabbul állunk: a 4,1 százalékos budapesti arány a felmért 25 főváros közül továbbra is a 11. legkedvezőtlenebbnek számít.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy valamennyi helyezésünk sokat javult a pont öt évvel ezelőtti első kimutatáshoz képest.

Szakértők szerint a kedvező magyar helyzet a kormány által mesterségesen leszorított lakossági rezsidíjaknak tudható be. A jelek szerint ugyanakkor az energiacégek költségei nőnek, amit egyre több nyugati állam vezet át a tarifába. Kérdés tehát, a hazai energiaszektor meddig bírja tartalékokkal.