Az Aldi is Mészárosnak fizet majd

Publikálás dátuma
2018.08.08 09:26

Fotó: Népszava/
Három vidéki ingatlanra kötött szerződést az Appeninn.
Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, az Appeninn Holding 513 millió forintos vételáron vásárolt meg Miskolcon egy ingatlant, amelyet hosszú távon kíván bérbe adni az ALDI részére. A bérleti szerződés magában foglalja az ingatlan átépítését is, amelyet az ALDI önerőből, saját beruházás keretében vállal kivitelezni – derül ki az Appeninn Holding közleményéből. „Várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül. A projektsorozatot az Appeninn Holding részben saját erőből, részben bank által nyújtott finanszírozási konstrukció keretein belül valósítja meg” – teszik hozzá. A közlemény szerint az Appeninn két vidéki ingatlanra is szerződést kötött, az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon saját kivitelezésben építenek áruházat hosszú távú bérbeadási céllal.
2018.08.08 09:26
Frissítve: 2018.08.08 09:26

Hiába ígér fűt-fát a kormány: történelmi csúcson a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Egyre több az üres álláshely a gazdaságban, az utánpótlásra irányuló eddigi kormányzati próbálkozások nem jöttek be.
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, az üres álláshelyek statisztikája jól mutatja, mire megy ki valójában a játék: az egyre növekvő munkaerőhiány pótlására. A betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el ugyanis a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a vállalatok, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.    A munkaerőhiány ugrásszerű növekedése 2016 végén indult, 2017-ben éves átlagban a munkáltatók már 68 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, közel kétszer annyit, mint 2014-ben. A 2018 első félévi adatok a kielégítetlen munkaerő-kereslet további növekedését jelzik. Ennek hátterében a gazdaság növekvő élőmunka igénye áll - állapítja meg a KSH a Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című tanulmányában. Ezen a ponton érdemes felidézni: a kormány már 2017 tavaszán megpróbálkozott azzal, hogy a túlóraszámok emelésével elégítse ki az „élőmunka igényt”, ám akkor még a 2018-as parlamenti választások előtt állt az ország, így akkor végül visszavonulót fújtak. A munkaerőpiaci tartalékok ugyanakkor kifulladóban vannak: az ide sorolt munkanélküliek, inaktívak és alulfoglalkoztatottak létszáma a 2012-es 792 ezer főről 2018 második negyedévére 315 ezer főre zsugorodott. Ez az eddig mért legalacsonyabb létszám. Palkovics László innovációs miniszter a HírTv-nek lényegében el is ismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát". "Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, a munkaerő" - mondta. A megoldások szerinte "szépen alakulnak", ezek egyike a közmunkások átirányítása a piacra. "Nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka" - tette hozzá, mondván: a vállalatok számára jobb megoldás, ha a dolgozók önként vállalják, hogy adott esetben többet dolgoznak, mint ha ezt a többletet kölcsönzött munkaerővel vagy új emberek felvételével kellene megoldaniuk.   A miniszter azt már nem részletezte, mennyiben alakulnak szépen az egyéb megoldások. Talán azért, mert az eddigi, korábban leírt rétegeket - a nyugdíjasokat, a kisgyerekes nőket és a közmunkásokat - érintő próbálkozások nem mondhatók éppen sikeresnek. Utóbbiakat ugyan a hivatalos statisztika foglalkoztatottnak tekinti, jelentősen megszépítve ezzel a munkanélküli statisztikákat, a kormány mégis jelentős munkaerőpiaci tartalékként beszél róluk az utóbbi időben. A korábban mesterségesen felpumpált közmunkaprogram finanszírozását ezért drasztikusan visszavágták, ezzel "ösztönözve" a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésre. A közmunkás létszám így harmadával, 133 ezerre csökkent, és egy részüket  valóban fel is szívta a versenyszféra.  Sokuknak azonban képzettségi szintjük és lakóhelyük elszigeteltsége miatt nincs lehetőségük a kitörésre. Mint arra a KSH is rámutat: az ország nyugati felében a képzetlen munkaerő iránt is nagy a kereslet, az ország keleti felében viszont sok esetben a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen munkalehetőséget. A közfoglalkoztatotti létszámcsökkentés azonban mindezt figyelmen kívül hagyva, fűnyíróelve-szerűen ment végbe, így sokakat az árok szélén hagytak. A helyzetet jól jellemzi, hogy a munkanélküliek csaknem fele teljesen ellátatlanul maradt, mivel a munkanélküli ellátás csak 3 hónapig jár.  A kormány a nyugdíjasfoglalkoztatásra is rástartolt, az e célból tavaly létrehozott nyugdíjas szövetkezetek azonban érdeklődés hiányában kudarcba fulladtak. A több mint 2 millió nyugdíjas közül mindössze 7 ezer vállalt ily módon munkát az elmúlt évben. A kudarcot gyakorlatilag beismerve januártól az összes nyugdíjas számára felkínálja a kormány az eddig csak a szövetkezeteken keresztül nyújtott adókedvezményt. A siker kétséges: a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a nyugdíjasok 80 százalékának esze ágában sincs ismét dolgozni.    A kormány - a szavak szintjén legalábbis - próbálkozna a kisgyerekes nők munkaerőpiaci aktivizálásával is, hiszen például a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák 15 százaléka dolgozott csak tavaly.  A kormány itt is a szövetkezeti munkavállalás csodafegyverét húzta volna elő, ám mintha meggondolták volna magukat. Novák Katalin  még a nyáron harangozta be a januártól tervezett kismamaszövetkezeteket, ám az elképzelést azóta is mély csend övezi.  

Támogatással költöznének csak a dolgozók

A potenciális munkaerő-tartalék létszáma több, mint a háromszorosát teszi ki az üres álláshelyeknek, e tartalék azonban nem feltétlenül ott van, ahol igény lenne rá. Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb az üres álláshelyek aránya a potenciális munkaerő-tartalékhoz viszonyítva, az ország keleti régióiban viszont a magas tartaléklétszám kevés álláshellyel párosul. A munkavállalási célú belföldi vándorlásnak ugyanakkor gátat szab, hogy a fejlettebb régiókban a lakásárak és bérleti díjak is jóval magasabbak. A foglalkoztatottak negyede költözne ugyan a jobb munka reményében, de kétharmaduk csak akkor, ha ehhez valamilyen formában támogatást kapna. A kormány azonban januártól megszünteti a mobilitási célú lakhatási támogatás adókedvezményét.   

A cégek jövőre is bővítenék létszámukat, de erre a munkaerőhiány miatt nem nagyon lesz módjuk

Várhatóan 2019-ben is tovább erősödik majd a munkaerő iránti kereslet: az idén 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszám-leépítőkkel szemben – derül ki a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) rövid távú munkaerőpiaci prognóziskutatásából, amelynek során 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti keresletükről. A cégek ugyanakkor várhatóan nem fogják tudni tovább bővíteni létszámukat – hangsúlyozza az elemzés. A vállalatok ugyanis általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe: jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. A MKIK GVI ezért a vállalati adatfelvételben megfogalmazott várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálta. Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrigált becslés szerint azonban kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, másutt nem lesz rá mód. A létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat nem tudják megvalósítani. A toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban már a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. A cégek harmada a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesült toborzási problémákkal, negyedük szakképzetlen fizikai munkást sem talál már.
2018.12.17 07:30
Frissítve: 2018.12.17 07:30

Tolódik a döntés a minimálbérről

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:45
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
A várakozásokkal ellentétben nem döntött a kormány a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről, így továbbra sem lehet tudni, milyen léptékű béremelésekkel kell számolni januártól. Lehetséges, hogy az idén nem is születik döntés a kérdésben, a kormány ugyanis az idei utolsó ülését tartotta múlt szerdán. Bár Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, ha szükséges, a kormány összeül akár az ünnepek között is, alapvetően azonban azt várják: a munkaadói és a munkavállalói oldal egyezzen meg a kérdésben. Ha létrejön a megállapodás, akkor a kormány azt el fogja fogadni - ígérte. A munkaadók és a szakszervezetek tárgyalásai azonban éppen azért jutottak holtpontra másfél hete, mert előbbiek nem tágítottak az 5 százalékos bérfejlesztési ajánlatuktól, utóbbiak viszont ragaszkodtak a legkisebb bérek 13, illetve 15 százalékos emeléséhez. Gulyás Gergely ennek ellenére azt állította: nem lehet kizárni a megegyezést, tudomása szerint vannak a hivatalosan kommunikáltnál közelebbi számok is, és zajlanak a tárgyalások. Hogy pontosan milyen tárgyalásokra gondolt, nem tudni, a jövő évi minimálbérekről egyeztetni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) ugyanis a kormánynak kell összehívnia. Új VKF-időpont viszont egyelőre nincs – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökétől, aki szerint így a tárgyalások áthúzódhatnak akár januárra is. Néhány évvel korábban volt már erre példa. Azt is közölte: a munkaadói oldal ajánlata továbbra is az 5 százalékos béremelés, és ez akkor mozdulhat el 2 százalékkal felfelé, ha életbe lép a járulékcsökkentés. A szociális hozzájárulási adó (szocho) a jelenlegi szabályok szerint csak júliustól csökken 17,5 százalékra, és a kormány mindeddig nem jelezte, hogy előrébb hozná ennek időpontját. A szakszervezetek viszont a cafeteria adókedvezményének visszavágása miatt nem engednek a 13, illetve 15 százalékból, hiszen amiatt csökkenni fog a dolgozók nettó juttatása. Bár a kormány az utóbbi időben igyekszik ennek ellenkezőjét sugallni, a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke még mindig meghatározó a hazai munkaerőpiacon. A 4,5 millió dolgozó mintegy fele csak a legkisebb béreket vagy akörüli összegeket keresi meg. A jövő évre vonatkozó helyi bértárgyalásokat az országos megállapodás hiánya jelentősen nehezíti, hiszen december közepén még mindig nem tudni, mekkora összeget visznek majd el jövőre a bértömegből a legkisebb kötelező bérek, és mennyi jut így a felsőbb kategóriákban lévő munkavállalók fizetésemelésére.   
Szerző
2018.12.17 06:45
Frissítve: 2018.12.17 06:45