Elhízott emberekre veszélyesebb az influenza

Publikálás dátuma
2018.08.10 12:12
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Az elhízás fontos szerepet játszhat az influenzavírus terjedésében – derül ki egy új tanulmányból.
Az elhízott emberek védtelenebbek a súlyos betegségek, így például az influenzavírussal, illetve a fertőzés következtében kialakuló súlyos szövődményekkel szemben, különösen idősebb korban - írta a Futurity.  
Az Aubree Gordon, a Michigani Egyetem közgazdaságtudományi egyetemi adjunktusa által vezetett kutatócsoport 2015-től 2017-ig több mint 1800 embert vizsgált.
„Azt találtuk, hogy sokkal, 42 százalékkal tovább fertőzte az influenza A vírusa az elhízott felnőtteket, mint a súlyfelesleggel nem rendelkezőket. A betegség ráadásul kétszer olyan hosszú ideig tartott, mint az ugyanolyan tüneteket észlelő normál súlyúaknál.”
  A megállapítás azért jelentős, mert igazolja, hogy a világméretűvé vált elhízás az influenza súlyos kockázati tényezőjének is bizonyul. Az már nem újdonság, hogy a túlsúly befolyásolja a krónikus betegségek kialakulását, számos fertőző betegséget súlyosbíthat is, de a kutatás eredményei azt is jelzik, az elhízás az influenzavírus terjedését is befolyásolhatja, növelheti a fertőző betegségek arányát. 
A túlsúlyos, elhízott embereknek mindenképpen célszerű beoltatniuk magukat influenza ellen.
Szerző
2018.08.10 12:12
Frissítve: 2018.08.10 12:12

Virtuális űrséta-programot választott az év szoftverének a NASA

Publikálás dátuma
2018.10.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP / NASA/
Kutatók és mérnökök tehetnek virtuális sétát a Marson abban a mixed-reality (kevert valóságos) szoftverben, amely megnyerte a NASA 2018-as Év Szoftvere díját.
Az OnSight nevű program a NASA Curiosity marsjárójának fényképeit felhasználva háromdimenziós felszínmodellt alkot, ezzel lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a robot által felfedezett valós dűnék és völgyek között sétáljon - írta a csillagaszat.hu
A Microsoft és a JPL Ops Lab együttműködésével készült szoftver célja, hogy a kutatókat közelebb hozza a terepmunka élményéhez. A Földet vizsgáló geológusokkal szemben, akik szemtől szemben állhatnak a tereppel, a “marsi” geológusoknak nehezebb elképzelni a környezetüket csupán kétdimenziós felvételek alapján.
“Az érzés, hogy ott állsz a Marson, valóban egész más képet fest, mintha csak a képeket néznénk. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyszerű módszer, hogy fizikailag egyelőre nem meglátogatható helyekre juttassuk el az embereket.”
– mondta Parker Abercrombie, az OnSight csapat vezetője.
“A lehetőség, hogy vizualizáljuk a Curiosity útvonalát, sőt, virtuálisan végigsétáljunk rajta mielőtt ténylegesen végrehajtatnánk a roverrel, roppant hasznos. Érzékelteti, hogy mennyire lesz biztonságos a terep, vagy épp, hogy kihívás lesz teljesíteni az utat”
- mondta Abigail Fraeman, a Curiosity tudományos csoportjának egyik tagja.
 A Mars geológiájának tanulmányozásán túl a szoftver lehetőséget ad arra, hogy a kutatók a Marson bárhol “találkozzanak” egymással, avatarjaikkal sétáljanak, mutogassanak és kommunikáljanak egymással. A jövőben az OnSight-ba bekerül a Mars 2020 rover is, valamint más extrém környezeteket is vizsgálhatnak vele, amelyeket nehéz meglátogatni. A csapat azon is dolgozik, hogy a szoftver nagyközönség számára is elérhető verziójával is előálljon.
  A NASA Év Szoftvere díját minden évben a legjobb NASA fejlesztésű program kapja meg.
Témák
MarsNASA
2018.10.17 10:10
Frissítve: 2018.10.17 10:10

Meg leszünk mentve? - Az MTA már dolgozik a poloskatémán

Publikálás dátuma
2018.10.16 09:50
Márványospoloska a szőlőn
Fotó: MTA AK Növényvédelmi Növényvédelmi Intézet/
Ellepnek a poloskák. A szakértők szerint a lakásba jutó büdösbogarakat érdemes megölni, mert ha át tudnak telelni, szaporodnak is. Rossz hír, hogy természetes ellenségükről egyelőre nem tudni, de jó is van: az MTA kutatói már dolgoznak a poloskacsapda kifejlesztésén.
A poloskaproblémát, amelyről itt és itt írtunk, az okozza, hogy az éjszakák hűvösödésével két, nem őshonos poloskafaj meleg, áttelelésre alkalmas helyet keresve a lakásokba költözik. A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványospoloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, és egyedeik roppant mértékben elszaporodtak.

Legalább nem csíp

A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről, míg a márványospoloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajok, így emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban, ahogy a szintén idegenhonos, inváziós faj, a nyugati levéllábú poloska (Leptoglussus occidentalis), ami észak-amerikai eredetű és a fenyőféléket károsítja, táplálékkeresés közben előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrja az embert. A vizsgálatok szerint ez csak kis, helyi gyulladást okoz, azonban nem lehet kizárni, hogy kórokozót juttat a szervezetbe, ám erre nagyon kicsi az esély – mondta Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.
A két poloskafaj rengeteg kárt okoz: valósággal ellepik a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket, de még a balkonon tartott növényeket is. Poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök, de a szakember szerint egyáltalán nem lebecsülendő a közvetett kár sem, hiszen a nagy egyedszámban megjelenő rovarok mindenkit zavarnak, aki csak találkozik velük.

Van megoldás?

A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtószereket tudunk alkalmazni. 
„Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a nagyjából 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet”
– mondta Kontschán Jenő.
Rossz hír, hogy a két poloskafajnak Magyarországon természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskaegyedek túlélési lehetőségeit, vagyis a poloska élősködője szabályozni tudja a kártevő populáció méretét, ugyanúgy, mintha lenne természetes ragadozója.
„Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet kutatói intenzíven vizsgálják ezt a két fajt. Próbáljuk kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak. Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé fontos növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat”
– magyarázza a szakember.
 A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki.  
„A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd”
– tette hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Mikor?

Kontschán Jenő szerint mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelni, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz, vagy enyhe lesz a tél, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, és nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust le fognak tudni tenni az asztalra.
A 2018-as poloskainvázió után azonban újabbra kell készülnünk, mert az elmúlt évek megfigyelései alapján ugyanis hasonlóan nagy poloskaegyedszámokra kell számítanunk, mert a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.

Területhódítás

Az idegenhonos fajok terjedése folyamatos, évente újabb és újabb fajok jelennek meg Magyarországon is. A klímaváltozás, a nyitott határok, az Európa-szerte és globálisan is egyre gördülékenyebb közlekedés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, jól és gyorsan alkalmazkodó fajok könnyen új élőhelyeket hódítsanak meg. Ez, az inváziós területhódítás nem ismeretlen a biológiában. Az utóbbi 100–150 évben végbement folyamatok viszont kimondottan az ember hatásának köszönhetők. Ilyen például a burgonyabogár története, amely Észak-Amerikában viszonylag szűk területen, a burgonya rokonnövényein élt. Akkortól kezdett világszerte elterjedt kártevővé válni, amikor kapcsolatba került a termesztett burgonyával, majd az 1850-1860-as években az ember által behurcolva Európát is meghódította.
„Most váltak olyanokká a környezeti feltételek, hogy – emberi segítséggel vagy anélkül – a poloskák új élőhelyeket tudnak meghódítani, és ott természetes ellenségeik hiányában nagyon el tudnak szaporodni”
– mondta Kontschán Jenő.
Témák
poloskaMTA
2018.10.16 09:50