A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll

Publikálás dátuma
2018.08.08. 15:56
Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
Összesen 931 millió forint értékben kötött szerződést a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatósága a T.O.M. Controll 2001 Zrt.-vel, hogy takarítsák a fővárosi tulajdonban lévő piactereket - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből. A  két évre szóló szerződést eredetileg 912 milliós értékűre becsülték, a nyertes azonban némileg drágábban vállalta el a munkát. A vagyonvédelemben és takarítási munkákban is nagyhalnak számító vállalat 12 ingatlanban, összesen 76873 négyzetméteren takaríthat– közöttük olyan helyszíneken, mint a Vámház körúti vagy a Rákóczi téri üzletcsarnok – havi bontásban 19,4 millió forintért fognak dolgozni, rendszeres időközönként nagytakarítását is rendeznek a piacokon. A munkák során valószínűleg alvállalkozókat is igénybe vehetnek majd.
A tavalyi évet az Opten szerint nettó 5,7 milliárdos nettó árbevétellel záró T.O.M Controll 2001 szó szerint tarol az állami vállalatok közbeszerzésein: konzorciumban védik a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeumot, de 2016-ban, szintén konzorcium keretében ők nyerték el 14,1 milliárdért a BKV-telephelyek védelmére kiírt tendert is. A vállalatot ugyanebben az évben az Oktatási Hivatal (OH) is megbízta, hogy 8,5 millió forintért őrizze az érettségi feladatlapokat és azok javítási útmutatóját - derül ki a Magyar Nemzet tavaly decemberi cikkéből. 
Mint a lap emlékeztetett, a vállalat iránti bizalmat az sem törte meg, hogy az OH szerződéskötése idején a NAV már két éve nyomozott a cégnél, költségvetési csalás gyanújával egy korábbi eset kapcsán. A Fővárosi Főügyészség akkor arról tájékoztatta a lapot, hogy az adóhivatal több mint harminc gyanúsított esetében javasol vádemelést, de érdemi döntés még nem született az eljárásban.  Érdeklődtünk a főügyészségnél, hogy jelenleg milyen büntetőjogi fázisban tart a lap által említett eset. Válaszukból kiderült, hogy már a vádemelés is megtörtént: a Fővárosi Főügyészség februárban 40 személy - főként cégvezetők és strómanok -  ellen emelt vádat, közel 3 milliárdos értékben elkövetett költségvetési csalás miatt. Az ügy tehát már a Fővárosi Törvényszék előtt van.

Saját embereiket kölcsönözték vissza

A vádirat szerint a hatalmas összegű csalás mögött egy ötfős, két személy által irányított bűnbanda állt, akik 2013 és 2015 között strómanok vezette, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó fiktív céghálót hoztak létre. Szolgáltatásaikat 19 vagyonvédelmi társaság vette igénybe, akik papíron a fiktív cégekhez jelentették be munkavállalóikat, majd színlelt szerződésekkel aztán ezeket ugyanezeket alkalmazottakat „kölcsönözték ki", maguknak, elkerülve az adóbefizetést - igaz, a vagyonőröket papíron foglalkoztató cégek sem fizettek adót. Az ügyben sáros cégvezetők a  jogtalanul szerzett haszon bizonyos százalékát aztán visszacsorgatták a munkerő-kölcsönző hálózat vezetőinek. Hogy elkerüljék a lebukást, a bűnszervezet vezetősége a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte - írta vádhatóság. A Főügyészség nem említette levelében, sem korábbi vádiratában a T.O.M Controll 2001 nevét vagy az ügyben játszott szerepét, de egyértelműen a céggel kapcsolatos megkeresésünkre reagáltak.
Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 16:26

Visszavágtak az egészségügyi szervetek: az ÁSZ-elnök méltatlan és szakmaiatlan

Publikálás dátuma
2018.08.08. 15:42

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) visszautasítja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit - olvasható a két szervezet szerdai, az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatából.
"Visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az »anarchia, botrány« summázattal lehet jellemezni"

- írja közleményében az MKSZ és az EGVE. Hozzáteszik: az ennyire kevés pénzből ennyire hozzáférhető, ilyen szintű ellátás ritkaságszámba megy.
Hogy pénzügyi szempontból anarchia és botrány lenne, azt Domokos László, az ÁSZ elnöke nyilatkozta - csakhogy még az erre igazolásként hozott példái is tévesek. A jelek szerint az egészségügy brutális forráshiányát kommunikációs trükkel fedné el a kormány: az ÁSZ segítségével azt a látszatot keltenék, hogy pénz ugyan van a rendszerben, csak nem jól használják fel.
A két szakmai szervezet vezetőit megdöbbentették a Domokos által megfogalmazott, "általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások", és visszautasítják a korrupciós vádakat. Hangsúlyozták, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására, de ez még mindig nem elég - állapították meg.
Magyarország 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordította egészségügyi közkiadásokra. Az uniós átlag 7,2 százalék. Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni az ÁSZ-elnök méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példáit. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat - azaz hogy közbeszerzés nélkül veszik a drágább termékeket - például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ilyen téren egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le. Kötelességük az egészségügyi intézményeknek a büntetés-végrehajtási intézményektől a piaci ár felett venni a vécépapírt.
Domokosnak a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem nem állja meg a helyét az MKSZ és az EGVE közleménye szerint. A cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható - írták. Megjegyezték, ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie - tették hozzá.
Állásfoglalásukban leszögezték: valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az "élet törvényét" és "a beteg üdve a legfőbb törvény" elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
A szervezetek meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy "felesleges, sőt káros" sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.
Közben a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség is hasonló tartalmú nyilatkozatot fogalmazott meg. A Weborvos című szakmai portálnak a szervezet elnöke kijelentette: a durva számvevőszéki kritika alkalmas arra, hogy megrendítse a betegeknek az állami ellátásba vetett bizalmát, amivel a fizetős magánellátás felé tereli őket. Pásztélyi Zsolt a szakmai portálnak elmondta, hogy a szeptember 19-21 között tartandó éves konferenciájukon napirendre tűzik a kérdést. A humántárca közleményben is megerősítette azt a lapunknak már hétfőn megküldött reagálást, hogy az ÁSZ kritikáját alátámasztó vizsgálati anyagok elemzésével már korábban megkezdték egy intézkedési terv kidolgozását az egészségügyi intézmények gazdálkodásának javítására. Arra azonban nem tért ki a minisztériumi üzenet, hogy kancellárokkal vagy felügyelők nélkül képzelik-e el a jövőt. Az ÁSZ is továbblépett, tájékoztatásuk szerint szerdán három további szakrendelő gazdasági ellenőrzése fejeződött be és tart a soproni, a szekszárdi, a hatvani és a Berettyóújfaluban működő kórház gazdálkodásának felülvizsgálata.
Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 16:22

Kisfilmekkel erősítenék az ovisok nemzettudatát

Publikálás dátuma
2018.08.08. 15:00

Fotó: Shutterstock
Már folyamatban van azoknak a kisfilmeknek az előkészítése, amelyekkel az óvodások hazaszeretetét táplálnák. Óvodapedagógusok szerint inkább az eszköz- és munkaerőhiány problémáját kellene megoldani az óvodákban.
Saját gyártású kisfilmekkel segítené elő a szülőföldhöz kötődés, az egészséges nemzettudat kialakítását az óvodás korú gyermekekben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Közleményükben hangsúlyozták: az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatába illesztik a magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerését is. A mindebben segítséget nyújtó kisfilmek előkészületei már folyamatban vannak.  Megírtuk: a kormány már szeptembertől megkezdi az erőteljesebb nemzeti nevelést az óvodákban. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításából – amit a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karon kívül egyetlen más szakmai szervezettel sem egyeztettek – az derült ki, hogy ősztől nagyobb hangsúlyt kell fektetni nemzeti identitástudat kialakítására, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti jelképek ismeretére. A rajzos foglalkozásokon is azt preferálnák, ha az óvónénik elsősorban nemzeti szimbólumokkal, népi motívumokkal ismertetnék meg a gyerekeket. Ezen kívül az óvodáknak arra is törekedniük kell, hogy erősítsék kapcsolataikat a határon túli magyar óvodákkal. A kapcsolódó tartalmi fejlesztések megvalósítására a kormány 500 millió forintot biztosít.
– Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek

– mondta a Népszavának Horváth Péter.

 A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint jobb lett volna kikérni más szervezetek szakmai véleményét is. Nagyné Szabó Etelka, az NPK Óvodapedagógiai tagozatának vezetője pedig arról beszélt, bár korábban valóban egyeztettek az alapprogram módosításáról, őt is meglepetésként érte, hogy arra most került sor. – Jobb lett volna megvárni, amíg elkészül az új Nemzeti alaptanterv, és azzal összehangolva módosítani az óvodai alapprogramon – vélekedett. Hozzátette: a nemzeti nevelés – ami szerinte eddig is megfelelően működött az óvodákban – erősítése helyett ő másra helyezte volna a hangsúlyt, például a digitális készségek fejlesztésére, vagy az óvoda és iskola közötti átmenet javítására. Szakértők lapunknak korábban szintén úgy nyilatkoztak: nem értik, mi szükség volt ezekre a változtatásokra, hiszen a népmesék, népdalok eddig is hangsúlyos szerepet kaptak az óvodai programokban, ahogy a nemzeti értékek ismerete is – természetesen csak az óvodás gyerekeknek megfelelő szinten tálalva. Attól tartanak, a rendeletre hivatkozva egyes intézményekben „túlzásokba” eshetnek a hazafiasság kérdését illetően. Ami nagyon is elképzelhető azok után, hogy több híradás, szülői és pedagógusi beszámolóból is kiderült már, a kormány menekült- és Soros-ellenes gyűlöletpropagandája mennyire beszivárgott az oktatási intézményekbe is. Egyes óvodákban abból sem csináltak gondot, hogy kormánypárti politikusok a választások előtt náluk kampányoltak, gyerekekkel fotózkodtak.
– A korai ideológiai nevelés zsákutca. Ezt már a történelem bebizonyította

– vélekedett Trencsényi László.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint az egészséges nemzeti nevelés évtizedek óta jelen van az óvodákban, és csak reménykedni tud abban, az óvodapedagógusokat a gyakorlatban békén hagyják, a rendeletmódosítás „csupán” az ideológiai kampány része. – Ez már csak azért is szerencsés lenne, mert az egész Orbán-kormány nemzetfelfogása egy történelmietlen, hazug felfogás, ami kirekesztésen és nem létező mitológiákon alapul – fogalmazott. Hozzátette: „keresztény kulturális értékek” címszó alatt felmerülhet annak a szándéka, hogy világnézeti nevelést vigyenek be az intézményekbe, ami nem egyházi óvodákban a világnézeti semlegesség elvét sértheti.

Káslernek írtak az óvodapedagógusok

Aktívan dolgozó óvodapedagógusként felháborít bennünket az a tény, hogy Önnek miniszterként milyen kevés ismerete van arról, hogy egy óvodában mi is zajlik – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet óvodapedagógusok egy csoportja írt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek, és amelyhez már több mint 1300-an csatlakoztak aláírásukkal. A levélben kilenc pontban foglalták össze, mit kellene tenni valóban az óvodákért annak érdekében, hogy a kormány elképzelései megvalósulhassanak. Ilyen például az óvónők adminisztratív terheinek csökkentése, a segítő munkatársak (dajkák, logopédusok) bérhelyzetének rendezése, a munkaerőhiány megszüntetése, a dologi költségekre szánt források emelése, hogy legyen zsebkendő, vécépapír – ezek általában csak azért elérhetőek, mert a szülők hoznak. Ahogy friss gyümölcsöt is. „Ha valóban javítani szeretne a rendszeren, akkor kérjük, hogy velünk, a területen dolgozókkal vitassa meg felmerülő kérdéseit és ötleteit, mert mi látjuk át valójában az egész rendszert, és ha már mi sem maradunk a pályán, akkor ki fog dolgozni az óvodákban?” – zárul a levél.

Szerző