A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll

Publikálás dátuma
2018.08.08 15:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
Összesen 931 millió forint értékben kötött szerződést a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatósága a T.O.M. Controll 2001 Zrt.-vel, hogy takarítsák a fővárosi tulajdonban lévő piactereket - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből. A  két évre szóló szerződést eredetileg 912 milliós értékűre becsülték, a nyertes azonban némileg drágábban vállalta el a munkát. A vagyonvédelemben és takarítási munkákban is nagyhalnak számító vállalat 12 ingatlanban, összesen 76873 négyzetméteren takaríthat– közöttük olyan helyszíneken, mint a Vámház körúti vagy a Rákóczi téri üzletcsarnok – havi bontásban 19,4 millió forintért fognak dolgozni, rendszeres időközönként nagytakarítását is rendeznek a piacokon. A munkák során valószínűleg alvállalkozókat is igénybe vehetnek majd.
A tavalyi évet az Opten szerint nettó 5,7 milliárdos nettó árbevétellel záró T.O.M Controll 2001 szó szerint tarol az állami vállalatok közbeszerzésein: konzorciumban védik a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeumot, de 2016-ban, szintén konzorcium keretében ők nyerték el 14,1 milliárdért a BKV-telephelyek védelmére kiírt tendert is. A vállalatot ugyanebben az évben az Oktatási Hivatal (OH) is megbízta, hogy 8,5 millió forintért őrizze az érettségi feladatlapokat és azok javítási útmutatóját - derül ki a Magyar Nemzet tavaly decemberi cikkéből. 
Mint a lap emlékeztetett, a vállalat iránti bizalmat az sem törte meg, hogy az OH szerződéskötése idején a NAV már két éve nyomozott a cégnél, költségvetési csalás gyanújával egy korábbi eset kapcsán. A Fővárosi Főügyészség akkor arról tájékoztatta a lapot, hogy az adóhivatal több mint harminc gyanúsított esetében javasol vádemelést, de érdemi döntés még nem született az eljárásban.  Érdeklődtünk a főügyészségnél, hogy jelenleg milyen büntetőjogi fázisban tart a lap által említett eset. Válaszukból kiderült, hogy már a vádemelés is megtörtént: a Fővárosi Főügyészség februárban 40 személy - főként cégvezetők és strómanok -  ellen emelt vádat, közel 3 milliárdos értékben elkövetett költségvetési csalás miatt. Az ügy tehát már a Fővárosi Törvényszék előtt van.

Saját embereiket kölcsönözték vissza

A vádirat szerint a hatalmas összegű csalás mögött egy ötfős, két személy által irányított bűnbanda állt, akik 2013 és 2015 között strómanok vezette, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó fiktív céghálót hoztak létre. Szolgáltatásaikat 19 vagyonvédelmi társaság vette igénybe, akik papíron a fiktív cégekhez jelentették be munkavállalóikat, majd színlelt szerződésekkel aztán ezeket ugyanezeket alkalmazottakat „kölcsönözték ki", maguknak, elkerülve az adóbefizetést - igaz, a vagyonőröket papíron foglalkoztató cégek sem fizettek adót. Az ügyben sáros cégvezetők a  jogtalanul szerzett haszon bizonyos százalékát aztán visszacsorgatták a munkerő-kölcsönző hálózat vezetőinek. Hogy elkerüljék a lebukást, a bűnszervezet vezetősége a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte - írta vádhatóság. A Főügyészség nem említette levelében, sem korábbi vádiratában a T.O.M Controll 2001 nevét vagy az ügyben játszott szerepét, de egyértelműen a céggel kapcsolatos megkeresésünkre reagáltak.
2018.08.08 15:56
Frissítve: 2018.08.08 16:26

Hadházy Ákos életét kockáztatva próbált bejutni a köztévé stúdiójába, földön vonszolták ki az őrök

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:49

Fotó: Facebook/Szél Bernadett/
Minden eszközzel megpróbál bejutni az MTVA egyik stúdiójába Hadházy Ákos: mivel a lépcsőn nem engedték fel, a korláton kívül mászott, mint egy ipari alpinista. A fegyveres őrök erőszakkal vetettek véget az akciónak
Abszurd és ijesztő jelenetek tanúi lehettek, akik élőben követték Szél Bernadett Facebook-közvetítését, az MTVA fegyveres és fegyvertelen őrei nem engedték Hadházy Ákost, hogy bejusson a köztévé reggeli adásába, és beolvassa az ellenzék öt pontos petícióját.
Az őrök arra hivatkoztak, hogy csúszós a lépcső, ezért Hadházy a korláton kívül, a lépcső peremén egyensúlyozva mászott fel az emeleti stúdióhoz. Az őrök sokáig a korláton sem akarták átengedni a politikust, félő volt, hogy visszazuhan. Végül beengedték, és szó szerint lerángatták az emeletről,  négy felfegyverzett biztonsági őr vonszolta a földön az ellenzéki képviselőt.
Hadházy előbb a lépcsőbe kapaszkodott, majd a földön feküdt, erőszak nélkül próbálta akadályozni, hogy a az őrök kivihessék. A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult, a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit, amiko
A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult: a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit pedig a rendőrök orra előtt lökték a földre, amikor megpróbált visszajutni a székházba.
Szél Bernadett ekkor kiborult, könnyeivel küszködve jelentette be, hogy befejezi élő közvetítését, és a rendőröktől kér segítséget - akik, nem mellesleg szó nélkül végignézték a képviselők elleni atrocitást.
2018.12.17 07:49
Frissítve: 2018.12.17 07:56

Van olyan kórház, ahol adósság nélkül is járnak az adósságcsökkentő milliárdok

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:00

Fotó: Népszava/
Az 55 milliárdos keret majdnem elég lett volna a kórházak tartozásaira, de a vitatott elosztás miatt jövőre megint mínuszból indul az ágazat.
Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben. Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet. – Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal. A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot. Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
Szerző
2018.12.17 06:00
Frissítve: 2018.12.17 07:09