"Egyszer szívesen elmennénk nyaralni!"

Publikálás dátuma
2018.08.09 06:00

Fotó: / Csortos Szabolcs
A kevés pénzből élő családok gyakran nem is gondolhatnak arra, hogy elutazzanak a nyáron. Számukra a szabadstrandok nemcsak ingyenességük, hanem az ott pihenők sorsközössége miatt is vonzó.
 – Húúúúúúú!!!! – rohan rettentő rikkantással a Drávába egy tizenéves fiú a barcsi szabadstrandon. A srác a hideg víz okozta sokkot akarta semlegesíteni jókedvű üvöltésével, de amint elmerül, megkönnyebbülten kiált vissza parton várakozó társainak: – Ez naggggyon jóóóó! Tényleg az. A sebes folyású Dráva máskor roppant friss vize most 24-25 fokos a part közelében. Aki belegázol és elmerül benne, ki se akar jönni. Kora délután háromszázan „ejtőznek” a Barcsról Horvátországba vezető híd közelében kialakított ingyenes fürdőben. A szabadstrand adottságai kiválóak: a part aprókavicsos homokján jó érzés mezítláb baktatni, a folyó homokpadokat rakott le, s azok között a víz veszélytelenül sekély, aki viszont úszni akar, a zátonyokon túl talál magának erőpróbára alkalmas sodrást. A víztől kőhajításnyira négy-öt emelet magas fűzfák borítanak terebélyes árnyékot a fűben pihenőkre, s a szemközti, horvát partot is mélyzöld, ártéri erdősáv szegélyezi. A strandot már-már artisztikussá varázsolja néhány letört ág, 8-10 méter hosszan elnyúló vagy épp égre mutató, szoborszerű teteme. – Nagyon szeretünk idejárni – mondja Eszter, aki épp most érkezett biciklivel a folyó partjára. Az asszonnyal együtt kerekezett ki a strandra 15 éves lánya és 10 éves fia. A lenszőke fiú már robog is a vízbe, az asszony eközben így folytatja: - A gyerekek azért is szeretik, mert nincs úszómester, és nagy a szabadság. Az is jó, hogy itt sok az ismerős, néha tíz-tizenöten összejövünk, nagyokat beszélgetünk, sokat nevetünk.
A 42 esztendős, széparcú barcsi asszony később elismeri, hogy a strand ingyenessége is vonzó: – Elvált vagyok, a Coopban eladóként dolgozok, az én fizetésemből nem telik arra, hogy a két gyerekkel belépőjegyes fürdőbe járjunk. A Balatonra talán három napra majd elmegyünk egy ismerőshöz, de az a két éjszaka is 20 ezer forint lesz. Többre nem telik, nekünk ez a strand a nyaralás. Meg az, hogy néha biciklizünk a gáton. Orsós László is bevallja, hogy az ő családjának a barcsi szabadstrand jelenti a nyaralást. Az 56 esztendős férfi asztalos, kezdetben a megyei építőipari vállalatnál dolgozott, aztán hogy a cég megszűnt, elment Németországba, s az ott keresett pénzből itthon indított egy asztalosműhelyt. Nyílászárókat és konyhabútort gyártott, s eleinte jól is ment, ám egyre több lett konkurencia, majd kitört a válság és elfogytak a munkák. Amikor hetekig összesen két kalapácsnyelet rendeltek tőle, bezárta a boltot, és elment megint külföldre. De nem bírta, hogy havonta-kéthavonta jöhetett haza, hiányzott a család, és hat év után hazajött. Most az önkormányzatnál dolgozik, felesége meg az öregek otthonában segédápoló. A barcsi önkormányzat 56 négyzetméteres lakását bérlő pár két, általános iskolás fiút nevel, a család teljes jövedelme 300 ezer forint.
– Ebből csak a napi életre telik, nyaralásra semmiképp – morogja a férfi, felesége és két fia bólogatásával kísérve.
- Nőnek a fiúk, egyre több a költségünk, minden évben nehezebb számunkra az élet. Egész nap dolgozunk, még se visszük semmire. Szerencse, hogy van ez strand. Hozunk magunkkal szendvicset, üdítőt, így nem kell elmenni a büfébe. De tudja mit mondok? Van, aki még ezt se engedheti meg magának.
- Ismerek olyan családot, aki azért nem jön ki, mert nem tudna mást hozni csak zsíros kenyeret meg vizet, és szégyelli a szegénységét, ezért inkább otthon marad.
Barcson és környékén sokan vannak nehéz helyzetben, mert errefelé a melósoknak alig van rendesen fizetett állás. Ha megszólítjuk a dél-dunántúli szabadstrandok közönségét, akkor a kérdezettek gyakran elismerik, hogy nekik bizony az ingyenes fürdő nemcsak felüdülést jelenti a kánikukában, hanem a nyaralást is. Ez különösen igaz a kisgyermekes családokra. – Egyelőre nincs esélyünk arra, hogy nyaralni menjünk - véli a 40 éves Várhelyi Béla, aki feleségével és három kicsi gyermekével a Pécsvárad melletti Dombay-tó partján terítette le a fűre takaróját. Várhelyikék korábban Budapesten, a férfi szüleinél laktak, de szerettek volna önálló házat, ezért leköltöztek a Pécsváraddal szomszédos Lovászheténybe. Megvettek egy öreg portát 11 millióért, ám milliók kellenének még az épület felújítására és bővítésére. A szakállas, kékszemű férfi festőként dolgozik, de most épp felmondott, mert alkalmazója „lenyelte” a pénze egy részét. Várhelyi biztos abban, hogy hamar talál munkát, de azt is felmérte, hogy dolgozhat bármennyit, a festésből meggazdagodni vagy módosan élni sosem fog. A férfi így fogalmaz:
- Jó nekünk ez a tó, nem vágyok én többre, kellemes homokos a partja, a gyerekeknek nagyon jó ez, szép a környék és csendes. De azért, ha lenne pénzünk, egyszer szívesen elmennénk nyaralni. Kipróbálnám, milyen is az…
Öt méterrel odébb egy másik háromgyermekes família pihen. A családfőnek, Lászlónak a bőrén mindenütt tetoválások. Motoros volt egykor, a tetkók arra emlékeztetnek, de motorja már nincs a férfinak. Eladta, s abból indítottak kisvállalkozást egy közeli faluban. Házat vettek, meg legelőt és két tehenet. László és párja úgy gondolták, hogy a tehenek tejéből készítenek sajtot, így nem függenek senkitől, s otthon maradva minél több időt tölthetnek egymással és a gyerekekkel. A napi hatvan liter tejből hat kiló sajt érlelődött, amit mindig hét végén vittek be a pécsi termelői piacra. 2500 forintért kínálták a sajt kilóját, ám 1500-ért ment el, s ez már kevés volt a megélhetéshez, ráadásul a két tehén ellátása folyamatosan leterhelte a párt, ezért feladták a vállalkozást, és László beállt postásnak. Az állami fizetésből és a feleség gyeséből nem telne nyaralásra, László és asszonya azonban nem bánkódik: – Nekünk jó ez a tó – mondja a férfi. – A gyerekek szeretnek itt lenni. Szép a táj, árnyék van és csend, a víz tiszta és itt nincs a sok árus, aki ránk akarja sózni a kínai cuccokat. Nem is vágyunk máshová.

Közmunkások vigyázzák a rendet

Azok az önkormányzatok, amelyek fürdésre alkalmas folyószakasszal vagy tóval rendelkeznek, általában odafigyelnek szabadstrandjuk állapotának megőrzésére, javítására. A jelek szerint ők is érzik, hogy e fürdők sajátos értéket jelentenek, és létük sokak számára kedélyjavító. A 4 hektáros barcsi szabadstrand mostani, legális formáját 2007-ben alakította ki a Somogy megyei város. Az elmúlt években öltözőt, mosdót, büfét épített az önkormányzat, tudom meg városgazdálkodási igazgatóság vezetőjétől, Ungvári Zoltántól. A strand vízszámlája, a terület füvének kaszálása, az ingatlan – közmunkásokkal történő - őrzése és a karbantartási munkák kijönnek évente 2 millió forintból. A Drávából rendszeresen vízmintát vesznek, s azt a szakhatóság eddig mindig kifogástalannak találta.

2018.08.09 06:00
Frissítve: 2018.08.09 06:00

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12