Apátia az időközi választásokon, csak az igazi Mészáros győz mindenképp

Publikálás dátuma
2018.08.10 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Pásztón, Balmazújvárosban és Felcsúton is szavazást tartanak a hétvégén. De vajon megszakadhat-e az ellenzék rossz szériája? A miniszterelnök falujában induló Mészáros László ugyan tudja, hogy nem nyerhet, de azért optimista maradt.
– Az ellenzék állapotán nem javított, hogy a tavaszi országgyűlési választáson elszenvedett vereség után az időköziken is sorozatosan alulmaradt. Ennél is nagyobb sebet ejthetett azonban az, hogy az ellenzék bármilyen konstrukciót dolgozott is ki, ha külön indultak, ha összefogtak, a Fidesz rendre épp olyan simán győzött a falvakban, városokban, mint tavasszal országosan – vont mérleget Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője az április 8. után tartott időközi választásokról.
A képet legfeljebb az árnyalja, hogy az összes eddigi idei időközi megmérettetésen rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Július végén például Békéscsabán a választásra jogosultak mindössze 16 százaléka járult az urnák elé, 2014-ben itt még 41 százalékos részvételi arány volt. Miskolcon 27, Veszprémben 20, Sopronban 19 százalék ment el szavazni. A fővárosban sem jobb a helyzet: az V. kerületben 20, míg Józsefvárosban 23 százaléknyian voksoltak. A hétvégén újabb voksolásokkal folytatódik az időközi dömping: Pásztón, Balmazújvárosban és Orbán Viktor miniszterelnök falujában, Felcsúton is szavaznak. A Vas megyei Sorkikápolnán is időközi választást a polgármester halála miatt, itt két független jelölt indul.
Kiss Ambrus nem vár változást ezektől a választásoktól sem, a kérdés a szakértő szerint inkább az, hogy ősszel meg tudják-e fordítani a hangulatot az ellenzék pártjai. – Az is fontos, hogy a Fidesz csinál-e olyan intézkedéseket, amelyekkel felhergeli az ellenzéki tábort. 2015-ben az újpesti, a veszprémi és az ajkai időköziket megelőzte a kitiltási botrány, valamint a netadós tüntetés – hangsúlyozta a politológus. Balmazújvárosban, ahol polgármestert választanak, az egyik ellenzéki aktivista „furcsának” nevezte a kampányt. Itt Hegedűs Péter mögé sorakozott fel az ellenzék, sőt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel is kampányolt. A komolyan vehető ellenfele Nagy Tamás, aki bár függetlenként indul, a Fidesz támogatja. Nagy mellett a térség fideszes országgyűlési képviselője több oldalas szórólapokon állt ki – bár Hegedűs lejáratása nagyobb terjedelmet kapott, mint a dicséretek. A Nógrád megyei Pásztón hárman indulnak a polgármesteri tisztségért. Újra megméretteti magát Dömsödi Gábor, eddigi polgármester. A korábbi műsorvezető áprilisban még az LMP támogatásával próbált bejutni a parlamentbe, most nem kereste meg egyik ellenzéki pártot sem. Rajta kívül a fideszes Farkas Attila, valamint a független Plecskó Péterre lehet szavazni. Orbán Viktor kedvenc falujában azért kell polgármester-választást tartani, mert lemondott a falut évekig irányító milliárdos üzletember, Mészáros Lőrinc. Ő Mészáros László alpolgármestert ajánlotta a felcsútiak figyelmébe, amit kihasznált a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. A viccpárt ugyanis szintén egy Mészáros László nevű jelöltet indít. A helyi kampányról sokat elárul: a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és jelöltje, Mészáros László kátyúzni kezdett a faluban, de partizánkodásuk nem tartott sokáig, mert megérkezett a rendőrség – rögtön öt járőrautóval, nagyjából húsz fővel. A rendőrök igazoltatták a kátyúzó aktivistákat, és felszólították őket a – közelebbről meg nem nevezett – jogszabályok betartására. Az aktivisták tapssal és „Mészáros! Mészáros!” – kiáltásokkal nyugtázták az intézkedést.

Nincs kolbászból a kerítés Felcsúton sem

Rátelepült az egész falura a bénító félelem - ezzel indokolja az ellenzéki Mészáros László, hogy miért indul a hétvégi, felcsúti polgármester-választáson. A jelenlegi alpolgármesterrel, vasárnapi ellenfelével azonos nevű jelölt abban hisz: ha valahol problémát látunk, akkor nem panaszkodni kell, hanem megoldani. – Mi van akkor, ha véletlenül nyer? – Nem fogok nyerni. – Akkor miért indul? – Mert közben mindenképpen győzök. Csak másképp. Nem arról van szó, hogy hatalmi pozíciót szeretnék Felcsúton. Számomra az igazi eredmény az, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt értékrendjét megismertetem a felcsútiakkal. Ez azt jelenti, hogy ha valahol problémát látunk magunk körül, akkor nem panaszkodunk, hanem összefogunk, összedobjuk a pénzt és megoldjuk. – Erre vevőek a felcsútiak? – Amikor először megjelentünk a faluban, voltak, akik őrültnek tartottak, hogy pont Felcsúton próbálkozom. A helybeliek is tudják, hogy a lakhelyük különleges helyet foglal el a magyarországi falvak között. Most, hogy megcsináltuk a buszmegállót, körbefestettünk megsüllyedt csatornafedeleket és kátyúztunk is, sokkal jobb a viszonyunk. Elhiszik ugyanis, hogy nem csak beszélünk, hanem teszünk is.

– A „mintafaluban” szükség van kátyúzásra? – Az egyik támogatóm azt mondta, szégyelli elmondani, hová valósi, mert az összes ismerőse rögtön azzal jön: Felcsúton a kerítés is kolbászból van. Ez nem igaz. A lakosok döntő többsége tisztes szegénységben él, van körülbelül öt nagyon gazdag felcsúti. – Mennyiből kampányol? – Ez egy olcsó kampány. A plakátjaim drágák, mert alacsony példányszámban készülnek, de ezt a Kutyapárt adta össze. – Nem érzi a választók becsapásának, amit csinálnak? – Az indulásom ötletét valóban az adta: Mészáros Lőrinc lemondott és arra kérte a felcsútiakat, hogy támogassák Mészáros Lászlót. Ha úgy fogalmazott volna, hogy támogassák az alpolgármestert, akkor nem mozdul meg bennem semmi. Fontos leszögezni, hogy amikor elkezdtünk ajánlásokat gyűjteni, hangsúlyosan megkülönböztettük magunkat az alpolgármestertől. – Mi a közös azokban, akik aláírtak önnek? – Az, hogy érzik: rátelepült az egész falura a bénító félelem. Félnek, nehogy valami olyat mondjanak, csináljanak, amivel felhívják magukra a figyelmet, mert abból baj lehet. – Ön nem fél? – Különösebb személyeskedő kampány ellenem nem indult, bár Mészáros Lőrinc tévéjében megjelent egy riport, amelyben elhangzott, hogy engem ki kellene pofozni a faluból. Inspirál a Dávid és Góliáthoz hasonló harc. Megmutatom, hogy nem mindenkit bénít meg ez a helyet. – A többi ellenzéki párttal beszélt? – Az a benyomásom támadt, hogy mivel egy polgármester-választáson nincs állami támogatás és mentelmi jog, ezért ez nem is érdekli az úgynevezett ellenzéki pártokat. Májustól kezdve egyébként egy ellenzéki párt működik Magyarországon, a Kétfarkú Kutyapárt

Névjegy

Mészáros László 51 éves, villamosmérnök. Már bejelentkezett Felcsútra, de Budapest mellett, egy kisvárosban él. 2018-ban a Kutyapártra szavazott egyéniben és listán is. Jelenleg a párt „passzivistája”. 2014-ben az LMP-re voksolt, de 1998-ban és 2002-ben még a Fideszt támogatta.

Frissítve: 2018.08.10 07:30

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.

Megszűnhet a Magyar Krónika, Bencsik Gábor levélben kér pénzt a folytatásra

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:30

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A lap 2014-ben fideszes pénzből indult, két éve még közpénzek tízmillióit kapta az államtól, de a tavaly létrehozott kormánypárti médiaóriásból már kimaradt.
Bizonytalan a Magyar Krónika sorsa, írja az Index.hu egy februári levél nyomán, amit Bencsik Gábor főszerkesztő aláírásával küldtek ki a lap előfizetőinek. A levélben az áll, "kétségessé vált a Magyar Krónika hosszú távú finanszírozása", ezért csak 2019. áprilisig tudnak garanciát vállalni a megjelenésre. A fideszes kulturális havilap jövő havi száma még meg fog jelenni, de a levélben Bencsik arra kéri az előfizetőket, hogy fizessenek be csekken a lapnak 650 forintot, amennyiben továbbra is igényt tartanak a folyóiratra.
"Még nem tettem le minden reményről, de kénytelen voltam az előfizetőknek jelezni, hogy mi az, amiért felelősséget tudok vállalni"
- nyilatkozta Bencsik az Indexnek. A főszerkesztő szerint február óta keresik a folytatás lehetőségét. Szerinte a lap azért szorul támogatásra, mert a megjelent példányok többsége díjmentesen iskolákhoz, közkönyvtárakhoz és közintézményekhez kerül.
A Magyar Krónika 2014-ben indult, létét Kerényi Imrének köszönheti a világ. Az első három lapszámot a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta, majd három hónap után állami hirdetéseket is kaptak (Magyar Posta, Magyar Nemzeti Bank, Szerencsejáték). A Magyar Krónika 2017-ben 50 millió forintos állami támogatást kapott.
A lap kimaradt a tavaly létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványból, ami a fideszes média nagyját, közel 500 sajtóterméket fog össze. Szintén hétfőn jelentette be a KESMA, hogy áprilissal megszünteti az Echot TV-t, melyből csak néhány, a hírtévére átkerülő műsor marad.