Apátia az időközi választásokon, csak az igazi Mészáros győz mindenképp

Publikálás dátuma
2018.08.10 07:30

Fotó: / Draskovics Ádám
Pásztón, Balmazújvárosban és Felcsúton is szavazást tartanak a hétvégén. De vajon megszakadhat-e az ellenzék rossz szériája? A miniszterelnök falujában induló Mészáros László ugyan tudja, hogy nem nyerhet, de azért optimista maradt.
– Az ellenzék állapotán nem javított, hogy a tavaszi országgyűlési választáson elszenvedett vereség után az időköziken is sorozatosan alulmaradt. Ennél is nagyobb sebet ejthetett azonban az, hogy az ellenzék bármilyen konstrukciót dolgozott is ki, ha külön indultak, ha összefogtak, a Fidesz rendre épp olyan simán győzött a falvakban, városokban, mint tavasszal országosan – vont mérleget Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője az április 8. után tartott időközi választásokról.
A képet legfeljebb az árnyalja, hogy az összes eddigi idei időközi megmérettetésen rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Július végén például Békéscsabán a választásra jogosultak mindössze 16 százaléka járult az urnák elé, 2014-ben itt még 41 százalékos részvételi arány volt. Miskolcon 27, Veszprémben 20, Sopronban 19 százalék ment el szavazni. A fővárosban sem jobb a helyzet: az V. kerületben 20, míg Józsefvárosban 23 százaléknyian voksoltak. A hétvégén újabb voksolásokkal folytatódik az időközi dömping: Pásztón, Balmazújvárosban és Orbán Viktor miniszterelnök falujában, Felcsúton is szavaznak. A Vas megyei Sorkikápolnán is időközi választást a polgármester halála miatt, itt két független jelölt indul.
Kiss Ambrus nem vár változást ezektől a választásoktól sem, a kérdés a szakértő szerint inkább az, hogy ősszel meg tudják-e fordítani a hangulatot az ellenzék pártjai. – Az is fontos, hogy a Fidesz csinál-e olyan intézkedéseket, amelyekkel felhergeli az ellenzéki tábort. 2015-ben az újpesti, a veszprémi és az ajkai időköziket megelőzte a kitiltási botrány, valamint a netadós tüntetés – hangsúlyozta a politológus. Balmazújvárosban, ahol polgármestert választanak, az egyik ellenzéki aktivista „furcsának” nevezte a kampányt. Itt Hegedűs Péter mögé sorakozott fel az ellenzék, sőt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel is kampányolt. A komolyan vehető ellenfele Nagy Tamás, aki bár függetlenként indul, a Fidesz támogatja. Nagy mellett a térség fideszes országgyűlési képviselője több oldalas szórólapokon állt ki – bár Hegedűs lejáratása nagyobb terjedelmet kapott, mint a dicséretek. A Nógrád megyei Pásztón hárman indulnak a polgármesteri tisztségért. Újra megméretteti magát Dömsödi Gábor, eddigi polgármester. A korábbi műsorvezető áprilisban még az LMP támogatásával próbált bejutni a parlamentbe, most nem kereste meg egyik ellenzéki pártot sem. Rajta kívül a fideszes Farkas Attila, valamint a független Plecskó Péterre lehet szavazni. Orbán Viktor kedvenc falujában azért kell polgármester-választást tartani, mert lemondott a falut évekig irányító milliárdos üzletember, Mészáros Lőrinc. Ő Mészáros László alpolgármestert ajánlotta a felcsútiak figyelmébe, amit kihasznált a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. A viccpárt ugyanis szintén egy Mészáros László nevű jelöltet indít. A helyi kampányról sokat elárul: a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és jelöltje, Mészáros László kátyúzni kezdett a faluban, de partizánkodásuk nem tartott sokáig, mert megérkezett a rendőrség – rögtön öt járőrautóval, nagyjából húsz fővel. A rendőrök igazoltatták a kátyúzó aktivistákat, és felszólították őket a – közelebbről meg nem nevezett – jogszabályok betartására. Az aktivisták tapssal és „Mészáros! Mészáros!” – kiáltásokkal nyugtázták az intézkedést.

Nincs kolbászból a kerítés Felcsúton sem

Rátelepült az egész falura a bénító félelem - ezzel indokolja az ellenzéki Mészáros László, hogy miért indul a hétvégi, felcsúti polgármester-választáson. A jelenlegi alpolgármesterrel, vasárnapi ellenfelével azonos nevű jelölt abban hisz: ha valahol problémát látunk, akkor nem panaszkodni kell, hanem megoldani. – Mi van akkor, ha véletlenül nyer? – Nem fogok nyerni. – Akkor miért indul? – Mert közben mindenképpen győzök. Csak másképp. Nem arról van szó, hogy hatalmi pozíciót szeretnék Felcsúton. Számomra az igazi eredmény az, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt értékrendjét megismertetem a felcsútiakkal. Ez azt jelenti, hogy ha valahol problémát látunk magunk körül, akkor nem panaszkodunk, hanem összefogunk, összedobjuk a pénzt és megoldjuk. – Erre vevőek a felcsútiak? – Amikor először megjelentünk a faluban, voltak, akik őrültnek tartottak, hogy pont Felcsúton próbálkozom. A helybeliek is tudják, hogy a lakhelyük különleges helyet foglal el a magyarországi falvak között. Most, hogy megcsináltuk a buszmegállót, körbefestettünk megsüllyedt csatornafedeleket és kátyúztunk is, sokkal jobb a viszonyunk. Elhiszik ugyanis, hogy nem csak beszélünk, hanem teszünk is.

– A „mintafaluban” szükség van kátyúzásra? – Az egyik támogatóm azt mondta, szégyelli elmondani, hová valósi, mert az összes ismerőse rögtön azzal jön: Felcsúton a kerítés is kolbászból van. Ez nem igaz. A lakosok döntő többsége tisztes szegénységben él, van körülbelül öt nagyon gazdag felcsúti. – Mennyiből kampányol? – Ez egy olcsó kampány. A plakátjaim drágák, mert alacsony példányszámban készülnek, de ezt a Kutyapárt adta össze. – Nem érzi a választók becsapásának, amit csinálnak? – Az indulásom ötletét valóban az adta: Mészáros Lőrinc lemondott és arra kérte a felcsútiakat, hogy támogassák Mészáros Lászlót. Ha úgy fogalmazott volna, hogy támogassák az alpolgármestert, akkor nem mozdul meg bennem semmi. Fontos leszögezni, hogy amikor elkezdtünk ajánlásokat gyűjteni, hangsúlyosan megkülönböztettük magunkat az alpolgármestertől. – Mi a közös azokban, akik aláírtak önnek? – Az, hogy érzik: rátelepült az egész falura a bénító félelem. Félnek, nehogy valami olyat mondjanak, csináljanak, amivel felhívják magukra a figyelmet, mert abból baj lehet. – Ön nem fél? – Különösebb személyeskedő kampány ellenem nem indult, bár Mészáros Lőrinc tévéjében megjelent egy riport, amelyben elhangzott, hogy engem ki kellene pofozni a faluból. Inspirál a Dávid és Góliáthoz hasonló harc. Megmutatom, hogy nem mindenkit bénít meg ez a helyet. – A többi ellenzéki párttal beszélt? – Az a benyomásom támadt, hogy mivel egy polgármester-választáson nincs állami támogatás és mentelmi jog, ezért ez nem is érdekli az úgynevezett ellenzéki pártokat. Májustól kezdve egyébként egy ellenzéki párt működik Magyarországon, a Kétfarkú Kutyapárt

Névjegy

Mészáros László 51 éves, villamosmérnök. Már bejelentkezett Felcsútra, de Budapest mellett, egy kisvárosban él. 2018-ban a Kutyapártra szavazott egyéniben és listán is. Jelenleg a párt „passzivistája”. 2014-ben az LMP-re voksolt, de 1998-ban és 2002-ben még a Fideszt támogatta.

2018.08.10 07:30
Frissítve: 2018.08.10 07:30

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12

Kampányt csinálnak a bukott kémperből

Publikálás dátuma
2018.08.16 19:39

Fotó: Népszava/
Nincs olyan bírói ítélet, amelyik szerint lenne kémper, ám az ügyészség sokadszorra is bizonyítani akarja, hogy a titkosszolgálatok vezetői kavartak valamit. Valami oroszokkal.
Hiába mentette fel a bíróság tavaly jogerősen azt a három (a szocialista kormányok alatt a nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő és irányító) embert, akit az úgynevezett kémperben citáltak bíróság elé, és hiába hagyta helyben a döntést a Kúria, a Polt Péter vezette ügyészség nem hagyja, hogy nyugvópontra kerüljön a kormánypártnak súlyos veszteséget okozó ügy. Mint azt a Magyar Idők megírta: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a titkosszolgálatokhoz fordult, azt kérve: vizsgálják felül az iratok államtitok-minősítését. A KNYF a Legfőbb Ügyészség utasítására döntött így – tájékoztatta lapunkat levélben a szervezet. A hivatalos indoklás szerint noha a „kémper” jogerősen lezárult, „a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében” lenne szükség az ügy iratainak (pontosabban egy részének) nyilvánossá tételére.      Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagja (és volt elnöke) azt gyanítja, hogy a kormánypártok politikai célokra akarják használni a dokumentumokat. „Miután az ügy bíróság előtt nem állt meg, most politikai kommunikáció keretében hasznosítanák az egyes részleteket" – magyarázza mondta Molnár Zsolt. Aki csak remélni meri, hogy a szolgálatok nem lesznek partnerek egy ilyen akcióban. Egyébként maga az eljárás, azaz titkosított iratok minősítésének utólagos feloldása nem teljesen szokatlan a szocialista politikus szerint: korábban anonimizált változatban közzétették a politikusi lehallgatások körül kavargó UD-ügy dokumentumait, illetve így kaptak nyilvánosságot a romagyilkosságok bizonyos papírjai is. Az azonban egy lényegi különbség, hogy a mindez évekkel az adott ügyek lezárása után történt. A kémper-esetében viszont az ügyészség a bíróságok döntése után azonnal előállt az ügy titkosításának a megszüntetésével, ami Molnár szerint igencsak furcsa eljárás, illetve politikai szándékra utal. Tény, az ügyben már régóta készíti elő a terepet a kormánysajtó: a Magyar Idők sajátos módon már tavaly tavasszal kész tényként számot be arról, hogy az érintettek már felülvizsgálták az ügy titkos minősítését, a dokumentációról pedig egyedül a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékesének aláírása hiányzik. A sajtóhír azonban mást tud, mint az ügyészség: a szervezett említett leveléből ugyanis az derül ki, hogy még csak most kezdődött el a felülvizsgálati folyamat így, az ügyészség egyelőre csak a saját maga által – bűnüldözési okokból – minősített iratait nézi át. Az ügyben megkerestük a megvádolt titkosszolgálati vezetők közül Szilvásy György volt szakminisztert, aki annyival kommentálta az ügyet:
„ők már 2011-ben kezdeményezték az ügyük titkosításának a feloldását. Ám akkor a hatóságok még ezt lehetetlennek látták.”
Emlékeztetőül: az ügyészség még 2011-ben emelt vádat kémkedés és más bűncselekmények miatt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogelődjének számító Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói, illetve egy magánszemély ellen. Az ügy titkosszolgálati mivolta miatt a tárgyalás mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, illetve iratait 2041-ig titkosították, így az érintettek a nyilvánosság előtt nem tudtak érdemben védekezni a kormánysajtóba rendre kiszivárogtatott vádakkal szemben. Amelyek előbb hazaárulásról szóltak, mondván: a magyar energiaszektor egy részét az oroszoknak próbálták átjátszani. Miután a hazaárulási ügy képtelensége hamar kiderült, az ügyészség egy furcsa, 2007-es poligráfos történetet vett elő. Utóbbi lényege, hogy Galambos főigazgatóként egy orosz kötődésűnek tudott magyar céggel világíttatta át az NBH egyes vezetőit. A gyanú szerint az átvilágítás során több, magát bolgárnak álcázó orosz hírszerző is bejutott az NBH épületébe. Az ügyre éppen a menesztett Galambos helyébe lépő Laborc Sándor derített fényt, majd erről tájékoztatta az akkori szakminiszter Szilvásy Györgyöt. Az estről akkor jelentés készült. Úgy hírlik, a kormányváltás után a teljes elszámoltatást ígérő Orbán-kormány nagy lendülettel indított hajtóvadászatot a szocialista-éra ügyei után. Így az Alkotmányvédelmi Hivatal, és a frissen létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elővette a Laborc-féle jelentést 2010 után, majd fordítottak egyet az ügyön: az újraértelmezett verzióban éppen Szilvásyt és Laborczot vádolták meg azzal, hogy ők „bujtották fel” Galambost a poligráfos vizsgálatra. Később, ahogy csillapodott a kémper körüli médiahírverés, a vád csöndben előbb bűnpártolásra, végül már csak a feljelentés elmulasztására szelídült. Első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban még Galambost és Szilvásyt egyaránt két év tíz hónapos börtönbüntetésre, Laborcot pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám kiderült, a bíróság az eljárás során igen súlyos hibákat követett el. Úgy tudni, olyan megállapítások kerültek a jegyzőkönyvbe, amelyek el sem hangzottak a tárgyaláson. Emiatt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a debreceni ítéletet, majd az újabb eljárásban előbb a Kaposvári Törvényszék, végül a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában már jogerősen is felmentette a vádlottakat. Az ítélettel szemben akkor Polt Péter Legfőbb Ügyész a Kúriához fordult, ám a végül tavasszal a Kúria is helyben hagyta az ítélőtábla döntését.
2018.08.16 19:39
Frissítve: 2018.08.16 19:39