Iványi Gábor visszavágott Semjénnek

Publikálás dátuma
2018.08.09 07:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
Minden alapot nélkülöző közönséges sértegetés – a lelkész így minősítette KDNP-s miniszterelnök-helyettes kijelentését, amely egyházát visszaélésekkel hozta összefüggésbe.
Mikor szüntetik meg végre az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elleni jogsértést? – kérdezte Szabó Szabolcs LMP-s parlamenti képviselő a közelmúltban Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettestől. Semjén vádak özönével válaszolt. Iványival szemben kifogásként említette, hogy a lelkész „sátáninak” nevezte a kormány politikáját, „folyamatosan gyűlölet szítására alkalmas politikai megnyilatkozásokat tesz”, ugyanakkor Béke Nobel-díjra (értsd: Nobel-békedíjra) jelölte a „hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető” Soros Györgyöt. Most Iványi Gábor fejtette ki véleményét Semjén állításairól. Nyílt levelében kitért rá: a KDNP a rendszerváltás óta buzgólkodott azon, hogy olyan egyházi törvényt erőltessen keresztül újra a parlamenten, amilyen a második világháborúig létezett, de már akkor is a XIX. század előtti idők állapotait konzerválta, a kiváltságosok számára privilégiumokat tartalmazott. Ez a lehetőség akkor jött el számára, amikor a Fidesz árnyékában kormányzati tényezővé válhatott. Bár a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, korábbi egyházi jogállását máig nem kapta vissza. A MET ellen idestova hét éve folyik a méltatlan eljárás – konstatálta Iványi Gábor, aki igaza alátámasztására felidézte az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság megállapításait, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (a kormányra nézve elmarasztaló) ítéletét. Soros György – hangsúlyozta a lelkész – hatalmas összegeket fordított a szegények és szükségben lévők megsegítésére is. Őt kiszemelni közellenségnek, gyűlöletkampányt indítani ellene, lejáratására arcképével teleplakátolni az országot, „ez igazi politikai gaztett”. Minden alapot nélkülöző közönséges sértegetés – Iványi Gábor így minősítette Semjén Zsolt kijelentését, amely egyházát visszaélésekkel hozta összefüggésbe. Visszautasította azt a vádat is, hogy egyháza csak az „egyházi kiegészítő normatív érdekében” vett volna át intézményeket. Aki ismeri, hogy milyen körülmények között működnek a szegényeket felkaroló iskoláink, az pontosan tudja, ez az állítás milyen hamis és alaptalan – írta a lelkész. Mint az emberi jogok, az örök bibliai mérték, és a demokratikus alapelvek mellett végleg elkötelezett szabad polgár és egyházvezető, töretlenül reménykedem abban, hogy egyszer Magyarországon is eljön a béke és a jogszerűség diadala. Amíg erőmből telik, a jövőben is ezért fogok küzdeni – zárja nyílt levelét Iványi Gábor. Ahogyan arról beszámoltunk, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentése – sok egyéb mellett – a vallásszabadság korlátozását, az egyházak elismerésének önkényes, politikai kritériumait, az egyházi törvény alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéseinek hatályban tartását is bírálta. Márpedig a jelentés nyomán, az úgynevezett 7-es cikkely alapján várhatóan uniós eljárás indul Magyarország ellen.
Szerző
2018.08.09 07:30
Frissítve: 2018.08.09 07:30

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33