Iványi Gábor visszavágott Semjénnek

Publikálás dátuma
2018.08.09. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Minden alapot nélkülöző közönséges sértegetés – a lelkész így minősítette KDNP-s miniszterelnök-helyettes kijelentését, amely egyházát visszaélésekkel hozta összefüggésbe.
Mikor szüntetik meg végre az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elleni jogsértést? – kérdezte Szabó Szabolcs LMP-s parlamenti képviselő a közelmúltban Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettestől. Semjén vádak özönével válaszolt. Iványival szemben kifogásként említette, hogy a lelkész „sátáninak” nevezte a kormány politikáját, „folyamatosan gyűlölet szítására alkalmas politikai megnyilatkozásokat tesz”, ugyanakkor Béke Nobel-díjra (értsd: Nobel-békedíjra) jelölte a „hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető” Soros Györgyöt. Most Iványi Gábor fejtette ki véleményét Semjén állításairól. Nyílt levelében kitért rá: a KDNP a rendszerváltás óta buzgólkodott azon, hogy olyan egyházi törvényt erőltessen keresztül újra a parlamenten, amilyen a második világháborúig létezett, de már akkor is a XIX. század előtti idők állapotait konzerválta, a kiváltságosok számára privilégiumokat tartalmazott. Ez a lehetőség akkor jött el számára, amikor a Fidesz árnyékában kormányzati tényezővé válhatott. Bár a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, korábbi egyházi jogállását máig nem kapta vissza. A MET ellen idestova hét éve folyik a méltatlan eljárás – konstatálta Iványi Gábor, aki igaza alátámasztására felidézte az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság megállapításait, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (a kormányra nézve elmarasztaló) ítéletét. Soros György – hangsúlyozta a lelkész – hatalmas összegeket fordított a szegények és szükségben lévők megsegítésére is. Őt kiszemelni közellenségnek, gyűlöletkampányt indítani ellene, lejáratására arcképével teleplakátolni az országot, „ez igazi politikai gaztett”. Minden alapot nélkülöző közönséges sértegetés – Iványi Gábor így minősítette Semjén Zsolt kijelentését, amely egyházát visszaélésekkel hozta összefüggésbe. Visszautasította azt a vádat is, hogy egyháza csak az „egyházi kiegészítő normatív érdekében” vett volna át intézményeket. Aki ismeri, hogy milyen körülmények között működnek a szegényeket felkaroló iskoláink, az pontosan tudja, ez az állítás milyen hamis és alaptalan – írta a lelkész. Mint az emberi jogok, az örök bibliai mérték, és a demokratikus alapelvek mellett végleg elkötelezett szabad polgár és egyházvezető, töretlenül reménykedem abban, hogy egyszer Magyarországon is eljön a béke és a jogszerűség diadala. Amíg erőmből telik, a jövőben is ezért fogok küzdeni – zárja nyílt levelét Iványi Gábor. Ahogyan arról beszámoltunk, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentése – sok egyéb mellett – a vallásszabadság korlátozását, az egyházak elismerésének önkényes, politikai kritériumait, az egyházi törvény alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezéseinek hatályban tartását is bírálta. Márpedig a jelentés nyomán, az úgynevezett 7-es cikkely alapján várhatóan uniós eljárás indul Magyarország ellen.
Szerző

"Egyszer szívesen elmennénk nyaralni!"

Publikálás dátuma
2018.08.09. 06:00

Fotó: Csortos Szabolcs
A kevés pénzből élő családok gyakran nem is gondolhatnak arra, hogy elutazzanak a nyáron. Számukra a szabadstrandok nemcsak ingyenességük, hanem az ott pihenők sorsközössége miatt is vonzó.
 – Húúúúúúú!!!! – rohan rettentő rikkantással a Drávába egy tizenéves fiú a barcsi szabadstrandon. A srác a hideg víz okozta sokkot akarta semlegesíteni jókedvű üvöltésével, de amint elmerül, megkönnyebbülten kiált vissza parton várakozó társainak: – Ez naggggyon jóóóó! Tényleg az. A sebes folyású Dráva máskor roppant friss vize most 24-25 fokos a part közelében. Aki belegázol és elmerül benne, ki se akar jönni. Kora délután háromszázan „ejtőznek” a Barcsról Horvátországba vezető híd közelében kialakított ingyenes fürdőben. A szabadstrand adottságai kiválóak: a part aprókavicsos homokján jó érzés mezítláb baktatni, a folyó homokpadokat rakott le, s azok között a víz veszélytelenül sekély, aki viszont úszni akar, a zátonyokon túl talál magának erőpróbára alkalmas sodrást. A víztől kőhajításnyira négy-öt emelet magas fűzfák borítanak terebélyes árnyékot a fűben pihenőkre, s a szemközti, horvát partot is mélyzöld, ártéri erdősáv szegélyezi. A strandot már-már artisztikussá varázsolja néhány letört ág, 8-10 méter hosszan elnyúló vagy épp égre mutató, szoborszerű teteme. – Nagyon szeretünk idejárni – mondja Eszter, aki épp most érkezett biciklivel a folyó partjára. Az asszonnyal együtt kerekezett ki a strandra 15 éves lánya és 10 éves fia. A lenszőke fiú már robog is a vízbe, az asszony eközben így folytatja: - A gyerekek azért is szeretik, mert nincs úszómester, és nagy a szabadság. Az is jó, hogy itt sok az ismerős, néha tíz-tizenöten összejövünk, nagyokat beszélgetünk, sokat nevetünk.
A 42 esztendős, széparcú barcsi asszony később elismeri, hogy a strand ingyenessége is vonzó: – Elvált vagyok, a Coopban eladóként dolgozok, az én fizetésemből nem telik arra, hogy a két gyerekkel belépőjegyes fürdőbe járjunk. A Balatonra talán három napra majd elmegyünk egy ismerőshöz, de az a két éjszaka is 20 ezer forint lesz. Többre nem telik, nekünk ez a strand a nyaralás. Meg az, hogy néha biciklizünk a gáton. Orsós László is bevallja, hogy az ő családjának a barcsi szabadstrand jelenti a nyaralást. Az 56 esztendős férfi asztalos, kezdetben a megyei építőipari vállalatnál dolgozott, aztán hogy a cég megszűnt, elment Németországba, s az ott keresett pénzből itthon indított egy asztalosműhelyt. Nyílászárókat és konyhabútort gyártott, s eleinte jól is ment, ám egyre több lett konkurencia, majd kitört a válság és elfogytak a munkák. Amikor hetekig összesen két kalapácsnyelet rendeltek tőle, bezárta a boltot, és elment megint külföldre. De nem bírta, hogy havonta-kéthavonta jöhetett haza, hiányzott a család, és hat év után hazajött. Most az önkormányzatnál dolgozik, felesége meg az öregek otthonában segédápoló. A barcsi önkormányzat 56 négyzetméteres lakását bérlő pár két, általános iskolás fiút nevel, a család teljes jövedelme 300 ezer forint.
– Ebből csak a napi életre telik, nyaralásra semmiképp – morogja a férfi, felesége és két fia bólogatásával kísérve.

- Nőnek a fiúk, egyre több a költségünk, minden évben nehezebb számunkra az élet. Egész nap dolgozunk, még se visszük semmire. Szerencse, hogy van ez strand. Hozunk magunkkal szendvicset, üdítőt, így nem kell elmenni a büfébe. De tudja mit mondok? Van, aki még ezt se engedheti meg magának.
- Ismerek olyan családot, aki azért nem jön ki, mert nem tudna mást hozni csak zsíros kenyeret meg vizet, és szégyelli a szegénységét, ezért inkább otthon marad.

Barcson és környékén sokan vannak nehéz helyzetben, mert errefelé a melósoknak alig van rendesen fizetett állás. Ha megszólítjuk a dél-dunántúli szabadstrandok közönségét, akkor a kérdezettek gyakran elismerik, hogy nekik bizony az ingyenes fürdő nemcsak felüdülést jelenti a kánikukában, hanem a nyaralást is. Ez különösen igaz a kisgyermekes családokra. – Egyelőre nincs esélyünk arra, hogy nyaralni menjünk - véli a 40 éves Várhelyi Béla, aki feleségével és három kicsi gyermekével a Pécsvárad melletti Dombay-tó partján terítette le a fűre takaróját. Várhelyikék korábban Budapesten, a férfi szüleinél laktak, de szerettek volna önálló házat, ezért leköltöztek a Pécsváraddal szomszédos Lovászheténybe. Megvettek egy öreg portát 11 millióért, ám milliók kellenének még az épület felújítására és bővítésére. A szakállas, kékszemű férfi festőként dolgozik, de most épp felmondott, mert alkalmazója „lenyelte” a pénze egy részét. Várhelyi biztos abban, hogy hamar talál munkát, de azt is felmérte, hogy dolgozhat bármennyit, a festésből meggazdagodni vagy módosan élni sosem fog. A férfi így fogalmaz:
- Jó nekünk ez a tó, nem vágyok én többre, kellemes homokos a partja, a gyerekeknek nagyon jó ez, szép a környék és csendes. De azért, ha lenne pénzünk, egyszer szívesen elmennénk nyaralni. Kipróbálnám, milyen is az…

Öt méterrel odébb egy másik háromgyermekes família pihen. A családfőnek, Lászlónak a bőrén mindenütt tetoválások. Motoros volt egykor, a tetkók arra emlékeztetnek, de motorja már nincs a férfinak. Eladta, s abból indítottak kisvállalkozást egy közeli faluban. Házat vettek, meg legelőt és két tehenet. László és párja úgy gondolták, hogy a tehenek tejéből készítenek sajtot, így nem függenek senkitől, s otthon maradva minél több időt tölthetnek egymással és a gyerekekkel. A napi hatvan liter tejből hat kiló sajt érlelődött, amit mindig hét végén vittek be a pécsi termelői piacra. 2500 forintért kínálták a sajt kilóját, ám 1500-ért ment el, s ez már kevés volt a megélhetéshez, ráadásul a két tehén ellátása folyamatosan leterhelte a párt, ezért feladták a vállalkozást, és László beállt postásnak. Az állami fizetésből és a feleség gyeséből nem telne nyaralásra, László és asszonya azonban nem bánkódik: – Nekünk jó ez a tó – mondja a férfi. – A gyerekek szeretnek itt lenni. Szép a táj, árnyék van és csend, a víz tiszta és itt nincs a sok árus, aki ránk akarja sózni a kínai cuccokat. Nem is vágyunk máshová.

Közmunkások vigyázzák a rendet

Azok az önkormányzatok, amelyek fürdésre alkalmas folyószakasszal vagy tóval rendelkeznek, általában odafigyelnek szabadstrandjuk állapotának megőrzésére, javítására. A jelek szerint ők is érzik, hogy e fürdők sajátos értéket jelentenek, és létük sokak számára kedélyjavító. A 4 hektáros barcsi szabadstrand mostani, legális formáját 2007-ben alakította ki a Somogy megyei város. Az elmúlt években öltözőt, mosdót, büfét épített az önkormányzat, tudom meg városgazdálkodási igazgatóság vezetőjétől, Ungvári Zoltántól. A strand vízszámlája, a terület füvének kaszálása, az ingatlan – közmunkásokkal történő - őrzése és a karbantartási munkák kijönnek évente 2 millió forintból. A Drávából rendszeresen vízmintát vesznek, s azt a szakhatóság eddig mindig kifogástalannak találta.

Újra van víz Nyíradonyban

Publikálás dátuma
2018.08.08. 21:00

Fotó: Shutterstock
A legnagyobb hőség idején zárták el tucatnyi család ivóvízét: akadt olyan ház, ahol tizenhét gyerek van, főzéshez, mosáshoz elengedhetetlen a víz. Úgy értesültünk, hogy szerda délután a Bokrétás utcában megjelentek a vízművek munkagépei, és visszakötötték az elzárt vizet.
Kunhalmi Ágnes szocialista országgyűlési képviselő a helyszínen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: kezdeményezte a belügyminiszternél, vizsgálják meg, hányan kerülhetnek még hasonló helyzetbe az országban épp a legkegyetlenebb meleg idején, s megismételte pártja korábbi javaslatát, miszerint minden magyar családnak alanyi jogon járjon egy köbméter víz. Az áldatlan állapotokra először Gurmai Zita szocialista képviselő hívta fel a figyelmet, aki Kunhalmi Ágnessel közösen Nyíradonyban emlékezett meg a roma holokausztról. Miután a helyszínen értesült arról, hogy a hőségriadó közepette közel száz ember nem jut vízhez, és senki nem segít rajtuk, a rendőrség ügyeletét hívta: ezt követően vitt a város néhány zsugorfóliás palackot a Bokrétás utcába, s nyitottak meg egy korábban elzárt közkutat. A szocialista politikusok nem vitatták, hogy a tartozást ki kell fizetni, ám szerintük kegyetlenség épp a legnagyobb melegben elzárni a vizet. - Épp a családok évében, épp a kereszténydemokráciát zászlajára tűző kormány tesz ilyet – mondták Nyíradonyban. A vízkorlátozást, illetve szüneteltetést csak a legvégső esetben alkalmazzák, ezt megelőzően mindenkinek lehetőséget biztosítanak a tartozások rendezésére, akár közvetlenül a tervezett intézkedés megkezdése előtt, a helyszínen is – reagált közleményben a vízszolgáltatásért felelős, szolnoki székhelyű Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Közölték: 30 napon túli díjhátralék esetén küldik az első, majd újabb 90 nap után második fizetési felszólító levelüket, s ezt követően indítják el a korlátozás-szüneteltetési eljárást. Nyíradonyi ügyfeleik több hónap alatt, olykor akár több százezer forintos, tartós kintlévőséget halmoztak fel, ám hiába keresték őket, nem érkezett jelzés a fizetési szándékukról. Nyíradony önkormányzata mindehhez annyit tett hozzá: az érintett utcában három közkifolyó található, melyből kettő szünetelés nélkül működik, a harmadikat pedig az önkormányzat kezdeményezésére üzembe helyezték. A hőségriadóra tekintettel a polgármester pet-palackos ásványvíz osztását rendelte el. Helyiektől úgy értesültünk, hogy a Bokrétás utcában megjelentek a vízművek munkagépei,és visszakötötték az elzárt vizet. A cég a közeljövőben minden érintettel  megállapodik a tartozás részletekben történő fizetéséről.
Szerző
Frissítve: 2018.08.09. 12:08