Legalább 100 embert mentett ki a tűzoltóság a pesti bulinegyed egy szállodájából

Publikálás dátuma
2018.08.08. 20:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Felizzott a konyhai elszívó, majd a tetőtéri kivezetés is, és elárasztotta a füst a Kazinczy utcai épületet.
Ki kellett üríteni egy vendéglátóhelyet és a fölötte lévő szállodát Budapest VII. kerületében, a Kazinczy utcában, miután szerda este fél 8 körül izzani kezdett a konyhai elszívó - írja a katasztrófavédelem.
A füst miatt a vendéglátóhelyről tíz, a hotelből pedig száz embert kísértek ki a fővárosi hivatásos tűzoltók.

Az elszívó csövének megbontásával és lehűtésével kezdték a munkát. Az épületet ez után átvizsgálták helyszínre riasztott fővárosi hivatásos tűzoltók, és nem is hiába:
A konyha után a szálloda padlásterében, az elszívó kivezetésénél is felfedeztek, majd megszüntettek egy izzást.

A tetőt is meg kellett bontaniuk a munkához, amivel este 8 után végeztek.
Szerző
Témák
tűzeset

Ahol kipótolják a hivatalnokok cafetériáját

Publikálás dátuma
2018.08.08. 20:30

Fotó: Németh András Péter
Saját költségvetéséből vállalja a XV. kerületi önkormányzat a juttatás magasabb adóterheit, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme jövőre se csökkenjen.
A polgármester-választásra készülő fővárosi kerület 570 önkormányzati dolgozója jól jár a politikai vetélkedéssel, hiszen az országban az elsők között értesülhettek róla: ők 2019-ben is változatlan feltételekkel kapják tovább a béren kívüli juttatást, mert munkáltatójuk, a palotai önkormányzat saját zsebből megfizeti a megemelt adót. A hírt az alpolgármester jelentette be, aki a szeptemberi időközi választáson a baloldal által támogatott polgármesterjelöltként indul. Németh Angéla elmondta, idén 113 millió forint értékben biztosítanak cafetériát a dolgozóknak és 40-50 millió forintot kell költeniük arra, hogy megőrizzék a juttatások nettó értékét. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség(MASZSZ) elnöke a tájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta: a béren kívüli juttatások ügyében folyamatosan keresik a kapcsolatokat a munkaadókkal, beleértve az önkormányzatokat is. Az érdekvédő szerint különösen aggályos, hogy a béren kívüli juttatások szűkítéséről nem jött létre semmilyen társadalmi párbeszéd, miközben a munkaadók és a munkavállalók képviselői is egyetértettek abban: a cafetéria rendszerének ilyen átalakítása senkinek nem szolgálja az érdekeit.

Megtizedelheti a tűzoltóságokat is a túlórapénz-elvonás

Publikálás dátuma
2018.08.08. 19:56

Fotó: Népszava
Nem csak a rendőrségen okozhat kaotikus helyzetet és indíthat leszerelési hullámot az, hogy jövőre a túlórát már csak pihenőnappal lehet megváltani, súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság is. 
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ugyanis szerdán bejelentette: ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre "súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság." A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. 
Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő

– érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.

Ma átlagosan egy tűzoltó bruttó 229 ezer forintot keres, igaz, a szakmai bértábla rendkívül bonyolult, így rangtól, szolgálati évektől jelentős eltérések vannak. Ezzel együtt az tény: egyre többen vannak a testületben, akik a kiszámíthatóbb, nyugodtabb és pláne jobban fizető polgári foglalkozást választanak. Salamon Lajos, az HTFSZ elnöke szerint azért is kiemelkedően fontos lenne a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének a megalkotása, mert azzal a kollégáikat maradásra tudnák bírni, és fiatalokat csábíthatnának a testületbe. Bár a rendvédelmi dolgozói szakszervezetek már a nyár elején megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, a minisztérium egyelőre nem válaszolt, a "tűzoltók fölé tett" katasztrófavédelem pedig Salamon Lajos szerint jó ideje gyakorlatilag nem hajlandó érdemi egyeztetésre velük. 2017 februárja óta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF). Bár a tűzoltóknál messze nem akkora a túlmunka mint a rendőrségen vagy a büntetés végrehajtásban, a szakszervezet becslése szerint a tűzoltó fizetés 10-30 százaléka a túlóradíj, így ha azt elveszik a dolgozóktól az nem csinál kedvet a tűzoltóknak a maradáshoz. 
Mára viszont a HTFSZ úgy becsüli: a 6-7 ezer fős, tényleges tűzoltást ellátó „vonulós” állományból már így is legalább ezer ember hiányzik, így ha jövőre pénz helyett kényszerszabadságra küldik a tűzoltókat, úgy az már bénítólag hathat a testületre. A kényszerszabadságolással a már amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdő tűzoltó-kapitányságok és őrsök működőképessége kérdésessé válik. Vidó Attila szerint ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel „békeidőben” a tűzoltók nincsenek reflektorfényben mint például a rendőrök, így a katasztrófavédelem azzal trükközhet, hogy "csöndben" lecsökkenti a parancsnokságokon dolgozók minimálszámát.
„A közvélemény ebből csak annyit fog látni, hogy míg korábban egy nagy tűzesetnél 30-40 tűzoltó oltotta a tüzet, addig később már csak 15-20 ember lesz ott. Emiatt viszont tovább is fog tartani a mentés.”

Nagy a fluktuáció

Míg néhány éve még gyakorlatilag kihalásos alapon lehetett bejutni a tűzoltósághoz, most gyorsulni látszik a szakma leépülése. „Nemrég 22 év szolgálat után hívott fel egy barátom – idézett fel egy esetet a szakszervezeti vezető, Vidó Attila – és csak annyit mondott: "elég volt.” Az pedig szerint lassan teljesen megszokott, hogy fiatalok 3-4 év szolgálat után elhagyják a testületet

Frissítve: 2018.08.08. 20:32