Vona: A NER-re van igény, az ország magának köszönheti Orbánt

Publikálás dátuma
2018.08.09 08:52
Vona Gábor bejelenti lemondását a Jobbik elnöki posztjáról, 2018. április 9-én
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Idealizáltuk a társadalmat, ám a valóság kijózanító volt. Valójában van igény az orbáni rendszerre, aminek motorját a teljesen fideszesített önkormányzati struktúra adja – mondta Vona Gábor.
„Be kell vallanom, hogy én idealizáltam a magyar társadalmat. A valóság kijózanító volt” - így jellemezte a Jobbik választási bukása után kialakult helyzetet a párt korábbi elnöke. Az újabban vloggerként bemutatkozó Vona Gábor a HVG-nek adott interjút, amiben a választási eredményről, Fidesz társadalmi beágyazottságának okairól beszélt. (A teljes interjút a hetilap csütörtöki számában olvashatják.)  Vona szerint választási vereségük logisztikai bukás volt, amiről részben a Jobbik hibás ön és helyzetértékelése, még inkább a Fidesz helyhatósági ereje tehet. A politikus szerint egy országos politikus bármit mondhat, a végső döntést a helyi polgármester, a közmunkások munkaadója hozza meg lokális szinten. Ezt a szintet pedig a Fidesz a 2006-os önkormányzati választások óta uralja, hiába hitte azt magáról a Jobbik, hogy kiismeri magát a kisebb településeken. Vona szerint ki kell mondani azt is, hogy  
A NER-re van társadalmi igény. Nem Orbán tette ilyenné Magyarországot, hanem a magyar társadalom teremtette meg Orbánt
Ez a társadalom immunissá vált arra a kérdésre, hogy ki mennyit lop, csak a rendteremtés és az ország védelme érdekli. Utóbbi igényt pedig kielégíti a kormánypropaganda, ami egyszerre állított be engem meleg muzulmánnak, zavaros alaknak, a többség szemében eredményesen – mondta Vona Gábor. A nyilatkozó szerint újabb jobbikos csontvázak már nem dőlnek ki Simicska Lajos szekrényéből: azt sem tartotta tisztességtelennek, hogy korábban médiafelületet kaptak a korábban az oligarchához tartozó sajtótermékekben, így a Magyar Nemzetben vagy a Lánchíd Rádióban, és szerinte nem is ennek kormánypárti démonizálásán múlott a Jobbik veresége. Vona Gábor már úgy látja, hogy nem a parlamentben dőlnek el az igazán fontos ügyek, hanem az emberek fejében és szívében; ezért – mint fogalmazott – a fej és a szív lesz az új csatatere; a csatát pedig vélhetően vlogfelületein próbálja megvívni.

Navracsics: nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:25

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
A korábbiaknál magasabb részvételre számít az EP-választáson a magyar uniós biztos.
Az Európai Néppártban is megjelenő kritikák és a nyugati sajtóban eltúlzott támadások hatására nagyítóval vizsgálnak minket, mint a bogarakat – jelentette ki Navracsics Tibor magyar uniós biztos az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezésében rendezett hétfői beszélgetésen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében hazánk brüsszeli megítéléséről. A rendezvényen az egyetem egyik fiatal oktatója arról beszélt, hogy az erasmusos diákok még egy egységes Európa tagjának érzik magukat, de később nagyon is megfogható, hogy nem tartozunk a régi államok belső magjához. Megkérdezte a magyar uniós biztost, érzett-e hasonló elkülönítést a Brüsszelben végzett munkája alatt, mire Navracsics több szintet is megemlített, mondván: a legjobb kultúrantropológiai képezés volt számára a novemberben véget érő biztosi periódusa. Már a beiktatását megelőző meghallgatása előtt is sokan lenácizták – felelte, majd kitért arra, hogy ő az egyetlen a bizottságban, akinek egyik társa sem érti az anyanyelvét. Az elmúlt öt évben minden beszélgetőtársának el kellett magyaráznia, hogy miközben a többi európai nemzet az 1918-19-ben megszületett szabadságot, függetlenséget ünnepli, Magyarország számára a békeszerződés az ország kétharmadának elvesztését jelentette, s a muzulmánokhoz való viszonyunk sem ugyanaz, mint a nyugati tagállamokban. A magyar gyerekek a „Katalinka szállj el! Jönnek a törökök” kezdetű véres mondókán nőnek fel, a történelem óvatosságra neveli az ide született embereket. 
Navracsics Tibor szerint az idei lehet az első olyan európai parlamenti voksolás, amelyen már olyan önálló uniós szintű témák is napirenden vannak, mint a migráció és a klímaváltozás hatása. Egy nemrég született Eurobarométer vizsgálatra hivatkozva arra emlékeztetett, hogy amikor az embereket a legfontosabb nemzetközi kérdésekről kérdezték, a legtöbben a menekültkérdést és a terrorizmus megfékezését nevezték meg, míg a nemzeti gondok között szinte mindenhol az első helyekre sorolták az egészségügy és az oktatás nem megfelelő színvonalát. Az új közös témák miatt idén Navracsics a korábbiaknál minden tagországban magasabb részvételi arányt vár, mint az öt évvel ezelőtti szavazáson, amikor például a szlovákoknak mindössze 13 százaléka ment el voksolni. Ugyanakkor – hangsúlyozta a magyar biztos – éles belpolitikai vita egyelőre csakis Magyarországon kíséri az EP-választás előkészületeit. Úgy látja, az elmúlt években az uniós intézmények és vezetők ismertsége sokat nőtt nálunk is. Ebben része volt a 2020-ig tartó, diákoknak és oktatóknak is lehetőségeket kínáló Erasmus+ programnak is, amely azon ritka területek egyike, ahol a 2021-ben induló új pénzügyi ciklusban sem csökken a brit kilépés miatt visszaeső keret. A Brexit miatti tanácstalanság és félelem az oktatás és kultúra területére is hatással van, az eddig oly népszerű angol egyetemekre már nem küldhetnek új erasmusok diákokat, az unió a jelenleg ott tanuló fiatalok kurzusait még finanszírozza, s aztán vége a közösen szervezett tanulmányutaknak. 2023-ban Magyarország és Nagy-Britannia adta volna az Európa kulturális fővárosa címet viselő településeket, de épp Navracsics volt kénytelen kizárni a briteket az Európai Bizottság döntése alapján, amely szerint a rangra csak EU-tagok, tagjelöltek és az Európai Gazdasági Térség tagországainak városai pályázhatnak, s mostani tudásunk szerint a britek 2019-től egyik halmazban sem lesznek benne. Ennek révén azonban az a felemás helyzet állt elő, hogy a magyar biztos szülővárosa, Veszprém viselheti a címet, miután tavaly decemberben a hazai pályázók közül őket választotta ki az itthoni zsűri. Ha újságíró lenne, ezt írná meg – ütötte el a lépés élét Navracsics Tibor. A kérdésre, hogy a britek kilépésével megszűnik-e hivatalos nyelnek lenni az EU intézményeiben az angol, a biztos azt felelte, hogy nem, mert Írország, Málta és Ciprus második hivatalos nyelvként az angolt adta meg. Valóban érződött nyomás, hogy a francia lépjen az angol helyére, de józan megfontolás alapján a brüsszeli vezetők is belátták, hogy ma már nem lehet eltörölni az angolt, mint a legfontosabb közösen használt munkanyelvet, mert enélkül megbénulna az Unió intézményrendszere.

Nem elég a sok milliárd közpénz: újabb százmilliókkal drágul egy pesti és egy paksi stadion

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:11

Fotó: vasasfc.hu
Pakson egy támfalra kell 2 milliárd mellé újabb 99 millió, a Vasas létesítménye pedig 175 millióval lesz drágább, 8 milliárdnál állhat meg a végösszeg.
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített budapesti Illovszky stadion 175 millió forint közpénzzel drágul, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion pedig 99 millióval, szúrta ki a hvg.hu.
5,851 milliárdos tétel nőtt 6,026 milliárd forintra a Vasas Illovszky stadionjának esetében. Ez persze nem a teljes beruházás ára; azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint egyúttal múzeumként és szórakoztató központként is működő komplexum nyárra lesz kész.
A Paks stadionjának esetében - amin a felcsúti Pancho Arénát is füvesítő Pharos dolgozik - 1,997 milliárdról ugrott a költség 2,096 milliárdra. A 99 millió forint egy támfalra kell.