Itt lenne az ideje a sziesztának, mert megfőnek a munkások

Publikálás dátuma
2018.08.09 19:30

Fotó: / Hegedűs Márta
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
Néhány óra leforgása alatt 9 alkalommal kellett kihívni  a mentőt a dolgozók ájulásos rosszulléte miatt a napokban az egyik nyugat-magyarországi autóipari beszállító cég üzemébe. A munkások ugyanis a hőségriadó idején is teljes védőfelszerelésben izzadva dolgoztak egy szellőzés és klímaberendezés nélküli, üvegtetős, felforrósodott helyiségben. Egy másik üzemben – szintén a nagy forróság miatt – az izzadságtól bepárásodott védő-szemüvege miatt lépett rosszul és törte el a lábát egy munkás. A fenti eseteket a Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán osztotta meg lapunkkal, amikor a rendkívüli melegben történő munkavégzés körülményeiről kérdeztük. Mint mondta: a nagy melegben megszaporodnak az ehhez hasonló balesetek és rosszullétek, a munkaadók jelentős része ugyanis egyáltalán nem szentel kellő figyelmet a kánikulában történő munkavégzés lehetséges veszélyeinek, így a szükséges óvintézkedéseket sem teszik meg.  A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a hőségriasztások miatt nemrégiben közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét a hőhullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Mint írták: fokozott figyelmet kell fordítani az egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, például az útépítéseknél, aszfaltozásnál vagy a mezőgazdasági munkáknál. Többek között 14-16 Celsius fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára, rendszeres pihenőidőt kell előírni – amit lehetőleg a hűvösebb helyen tölthetnek el a dolgozók –, és figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a napon, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen dolgozzanak. Zárt munkahelyeken gyakrabban kell ellenőrizni a klímaberendezések megfelelő működését, a dolgozók pedig lehetőség szerint könnyű, világos, laza ruházatban végezzék feladataikat.    A Vasas Szakszervezet közösségi oldalán is megosztott felhívás azonban leginkább ironikus hozzászólásokat váltott ki a kommentelőkből: több dolgozó jelezte, hogy ilyen jellegű óvintézkedéseket több évtizedes pályafutása során egyszer sem tapasztalt. Egyikük arról panaszkodott: 40 fokban sem engedték a gyárban a munkásnadrágot feltűrni. Másikuk pedig azt írta:
„Ha már csak elhagyjuk a gépet, még WC-re is, úgy néznek ránk, mint a véres rongyra, nem hogy még pihenőidő!”.
Pedig a kánikula miatt nemcsak a szabadban, a földeken vagy az építkezéseken dolgozók munkakörülményei változnak meg: a gyárakban és az üzemekben, vagy éppen a sofőrfülkékben a klíma és szellőztetőberendezések hiánya miatt éppúgy felforrósodik a levegő – mutatott rá László Zoltán. Ilyenkor ugyan biztosítani kellene a dolgozók számára a megfelelő védőitalt és a pihenőidőt, ám a cégek többsége erre inkább csak akkor figyel oda, ha anyagi kár veszélye fenyeget – fogalmazott. Megjegyezte: vannak persze jó példával élen járó üzemek is, ahol a darukezelőt félóránként lehozzák a magasból. Hogy mennyire bánnak emberségesen a munkavállalókkal, az nem annyira a cégvezetők, sokkal inkább a közép- és alsóbb szintű vezetők hozzáállásán múlik. Az ő képzésük e téren is rendkívül fontos volna, mint ahogyan az is, hogy a gyárakban és üzemekben biztosítsák a megfelelő szellőztető- és klímaberendezéseket – szögezte le László Zoltán. Ezen felül szerinte a rendkívüli időjárási helyzetek idején fokozni kellene a munkaügyi ellenőrzéseket is. 
Hasonló véleményen van György Károly, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértője, az Európai Munkavédelmi Ügynökség alelnöke is. Mint mondta: egy uniós felmérés szerint a munkaadók 90 százalékát leginkább a várható ellenőrzések és szankciók motiválják a szabályok betartására. A Pénzügyminisztérium ugyan jelezte: a munkavédelmi hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a hőségriasztások miatt fokozottabb megterhelésnek kitett munkavállalók körülményeinek ellenőrzésére. A hazai munkaügyi ellenőrzés rendszerét azonban az utóbbi években oly mértékben leépítették, hogy 40 évre volna szükség ahhoz, hogy minden hazai céghez eljussanak az ellenőrök. A másik oldalról ugyanakkor csupán minden ötödik munkahelyen van munkavédelmi képviselő, holott a 20 fő feletti cégeknél kötelező volna ilyet kijelölni. Pedig nagy szükség volna rájuk, György Károly szerint ugyanis
a vonatkozó szabályok kellő ismeretével is gond van a munkahelyeken, és a munkavédelmi kultúra is meglehetősen gyerekcipőben jár hazánkban.
A hatályos szabályozás sem könnyíti meg persze a helyzetet. A minisztérium felhívásában foglaltak egy része például csak ajánlás. A védőital biztosítását, illetve az óránkénti 5-10 perces pihenőidőt pedig akkor kell elrendelni, ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius fokos „korrigált effektív hőmérsékletet” meghaladja. Ezt pedig többek között a léghőmérséklet, a páratartalom, és a szélmozgás alapján egy bonyolult képlet segítségével lehet kiszámolni. Ki mérne egy munkahelyen ilyeneket? – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint ez az íróasztal mögött kitalált szabályozás teljesen életszerűtlen.    Olyan szabályozásra volna szükség, ami mindenki számára egyértelmű, világos és betartható – fogalmazott György Károly. Megjegyezte: a szakszervezeti szövetség régóta forszírozza, hogy érdemes volna a legforróbb órákban sziesztát tartó dél-európai országok gyakorlatából a nálunk is alkalmazható elemeket átvenni, ez azonban a munkaadókból komoly ellenállást vált ki. Az sem biztos, hogy vidéken örülnének egy hasonló gyakorlatnak, hiszen akkor nem jutna idejük a háztáji feladatok elvégzésére az késő délutáni órákban. A megváltozott időjárási viszonyok miatt azonban el lehetne indulni ezen az úton például úgy, hogy egyes munkaadók megállapodnak munkavállalóikkal egy ilyen jellegű munkaszervezésben.

Kánikulai menetrendet szeretnének a buszsofőrök

Ritkítaná a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között a hőségriadók idején a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, mivel nemritkán 40-50 fokos fülkékben ülve vezetnek a sofőrök. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a hosszan tartó hőségben nincs olyan munkavédelmi intézkedés, amellyel meg lehet óvni a járművezetőket a forróság hatásaitól. A szakszervezet által javasolt "közlekedési sziesztát" elsősorban azokon a vonalakon vezetnék be, amelyeken nem légkondicionált járművek közlekednek.  

2018.08.09 19:30
Frissítve: 2018.08.09 19:30

Új termékek léphetnek a lakáskassza helyére

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:54

Fotó: Népszava/
Átalakulás várható a lakásfinanszírozási piacon a lakáskassza-megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése miatt. A bankok új termékekkel állhatnak elő. A lakások drágulása miatt a vevőknek szükségük is van külső forrásra.
Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban, a lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét – írja elemzésében az ingatlan.com.       Mint arról beszámoltunk: a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött lakossági megtakarítások után járó 30 százalékos, évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást megszüntető javaslatot a kormánypárti többség rendkívüli gyorsasággal verte át a parlamenten. A javaslatot egyéni indítványként Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be  hétfőn délelőtt, azt kedd délre a kormánypárti képviselők meg is szavazták, majd estére Áder János köztársasági elnök is aláírta. Szerdától hatályos tehát az új törvény, így azóta a lakástakarékoknál nem lehet már állami támogatással lakáskassza-szerződéseket kötni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai  kormányinfón azt mondta: az elvett állami támogatások a családok otthonteremtési kedvezményeit (csok) bővítik majd, és azok felhasználási lehetőségei közé a felújítást is beemelik. A részletekről nem említett többet, azt mindenesetre beígérte, hogy bő egy hónapon belül ismertté válnak az módosított csok-szabályok. Arról sem beszélt, hogy lakáscélú állami támogatáshoz ezentúl csak egy jóval szűkebb kör férhet majd hozzá, hiszen a csok feltétele a gyermekvállalás. A gyermektelen házaspárok, az egyedülállók, vagy az idősek korábban a lakáskasszamegtakarításokkal juthattak állami támogatáshoz, és azt akár lakásfelújításra is fordíthatták.  A lakáskassza ráadásul takarékoskodásra ösztönzött, a kormány legújabb húzása viszont az öngondoskodásra való törekvést leépíti, az állam "jóindulatától" való függést pedig erősíti. Az ingatlan.com szerint azonban bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben: például előtakarékoskodás után kamatkedvezménnyel kínált felújítási célú személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitelekkel. A lakosság részéről ugyanis komoly igény mutatkozik ezekre. A lakáspiac és a lakáshitelpiac pedig további növekedésre utaló adatokat mutat, hiszen továbbra is erős a kereslet. Az idén szeptemberben a magánszemélyek által hirdetett lakások iránt 5 százalékkal többen érdeklődtek az ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatában szereplő lakások iránt pedig az idei hónapokban 5-19 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. A lakások drágulása miatt a vevőknek egyre nagyobb szüksége van külső forrásra is az ingatlanvásárláshoz, ami miatt tovább nőhet a lakáshitelek szerepe az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu oldalán már az év első 9 hónapjában is 105 százalékkal több kalkulációt indítottak lakáshitelekre, mint tavaly. Az összes hitelkalkuláción belül pedig közel 50 százalékos volt a lakáshitelek aránya. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője rámutatott: egyre nagyobb az érdeklődés a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek iránt. Emellett a növekszik a fogyasztóbarát lakáshitelek iránti igény is. A KSH statisztikái is egyértelmű bővülésről tanúskodnak. Az első félévben több mint 53 ezer lakáshitelnek adtak zöld utat a bankok, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A lakáshitelek teljes összege már 400 milliárd forint fölé nőtt, ami 39 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: amikor 2014-ben ismét emelkedésnek indult a lakáspiac, az év egészében kötöttek annyi lakáshitel-szerződést a bankok, mint most az első félévben. A teljes hitelösszeg 2014-ben 244,5 milliárd forint volt, amit az idei első félévben kötött szerződések már 65 százalékkal felülmúltak – sorolta Trencsán Erika. Jelezte: az idei első félévben a lakáshitelek átlagos összege közel 8 millió forint volt, ez éves szinten 17 százalékos emelkedést jelent, a 2014-es szintnél pedig több mint 60 százalékkal magasabb. A kereslet tehát továbbra is erős a lakáspiacon, a reálbérek növekedése, az alacsony kamatok miatt pedig a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök is jól futnak. A verseny ezért fokozódhat a vásárlókért, így a bankok is új termékekkel jöhetnek elő. A BankRáció.hu szakértői szerint ezért a hitelválasztásnál még lényegesebb lesz, hogy az érintettek alaposan átnézzék a kínálatot a legkedvezőbb konstrukció megtalálása érdekében. Ezzel ugyanis akár milliós összeget is meg tudnak spórolni egy lakásvásárlásnál a teljes visszafizetendő összegekből adódó különbségek miatt.    
2018.10.18 13:54

Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége

Publikálás dátuma
2018.10.18 12:31

Fotó: Népszava/
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló  bejelentésre készülnek. Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia,  hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta. A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális  elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.  A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége."
2018.10.18 12:31
Frissítve: 2018.10.18 12:32