Itt lenne az ideje a sziesztának, mert megfőnek a munkások

Publikálás dátuma
2018.08.09 19:30

Fotó: / Hegedűs Márta
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
Néhány óra leforgása alatt 9 alkalommal kellett kihívni  a mentőt a dolgozók ájulásos rosszulléte miatt a napokban az egyik nyugat-magyarországi autóipari beszállító cég üzemébe. A munkások ugyanis a hőségriadó idején is teljes védőfelszerelésben izzadva dolgoztak egy szellőzés és klímaberendezés nélküli, üvegtetős, felforrósodott helyiségben. Egy másik üzemben – szintén a nagy forróság miatt – az izzadságtól bepárásodott védő-szemüvege miatt lépett rosszul és törte el a lábát egy munkás. A fenti eseteket a Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán osztotta meg lapunkkal, amikor a rendkívüli melegben történő munkavégzés körülményeiről kérdeztük. Mint mondta: a nagy melegben megszaporodnak az ehhez hasonló balesetek és rosszullétek, a munkaadók jelentős része ugyanis egyáltalán nem szentel kellő figyelmet a kánikulában történő munkavégzés lehetséges veszélyeinek, így a szükséges óvintézkedéseket sem teszik meg.  A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a hőségriasztások miatt nemrégiben közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét a hőhullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Mint írták: fokozott figyelmet kell fordítani az egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, például az útépítéseknél, aszfaltozásnál vagy a mezőgazdasági munkáknál. Többek között 14-16 Celsius fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára, rendszeres pihenőidőt kell előírni – amit lehetőleg a hűvösebb helyen tölthetnek el a dolgozók –, és figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a napon, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen dolgozzanak. Zárt munkahelyeken gyakrabban kell ellenőrizni a klímaberendezések megfelelő működését, a dolgozók pedig lehetőség szerint könnyű, világos, laza ruházatban végezzék feladataikat.    A Vasas Szakszervezet közösségi oldalán is megosztott felhívás azonban leginkább ironikus hozzászólásokat váltott ki a kommentelőkből: több dolgozó jelezte, hogy ilyen jellegű óvintézkedéseket több évtizedes pályafutása során egyszer sem tapasztalt. Egyikük arról panaszkodott: 40 fokban sem engedték a gyárban a munkásnadrágot feltűrni. Másikuk pedig azt írta:
„Ha már csak elhagyjuk a gépet, még WC-re is, úgy néznek ránk, mint a véres rongyra, nem hogy még pihenőidő!”.
Pedig a kánikula miatt nemcsak a szabadban, a földeken vagy az építkezéseken dolgozók munkakörülményei változnak meg: a gyárakban és az üzemekben, vagy éppen a sofőrfülkékben a klíma és szellőztetőberendezések hiánya miatt éppúgy felforrósodik a levegő – mutatott rá László Zoltán. Ilyenkor ugyan biztosítani kellene a dolgozók számára a megfelelő védőitalt és a pihenőidőt, ám a cégek többsége erre inkább csak akkor figyel oda, ha anyagi kár veszélye fenyeget – fogalmazott. Megjegyezte: vannak persze jó példával élen járó üzemek is, ahol a darukezelőt félóránként lehozzák a magasból. Hogy mennyire bánnak emberségesen a munkavállalókkal, az nem annyira a cégvezetők, sokkal inkább a közép- és alsóbb szintű vezetők hozzáállásán múlik. Az ő képzésük e téren is rendkívül fontos volna, mint ahogyan az is, hogy a gyárakban és üzemekben biztosítsák a megfelelő szellőztető- és klímaberendezéseket – szögezte le László Zoltán. Ezen felül szerinte a rendkívüli időjárási helyzetek idején fokozni kellene a munkaügyi ellenőrzéseket is. 
Hasonló véleményen van György Károly, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértője, az Európai Munkavédelmi Ügynökség alelnöke is. Mint mondta: egy uniós felmérés szerint a munkaadók 90 százalékát leginkább a várható ellenőrzések és szankciók motiválják a szabályok betartására. A Pénzügyminisztérium ugyan jelezte: a munkavédelmi hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a hőségriasztások miatt fokozottabb megterhelésnek kitett munkavállalók körülményeinek ellenőrzésére. A hazai munkaügyi ellenőrzés rendszerét azonban az utóbbi években oly mértékben leépítették, hogy 40 évre volna szükség ahhoz, hogy minden hazai céghez eljussanak az ellenőrök. A másik oldalról ugyanakkor csupán minden ötödik munkahelyen van munkavédelmi képviselő, holott a 20 fő feletti cégeknél kötelező volna ilyet kijelölni. Pedig nagy szükség volna rájuk, György Károly szerint ugyanis
a vonatkozó szabályok kellő ismeretével is gond van a munkahelyeken, és a munkavédelmi kultúra is meglehetősen gyerekcipőben jár hazánkban.
A hatályos szabályozás sem könnyíti meg persze a helyzetet. A minisztérium felhívásában foglaltak egy része például csak ajánlás. A védőital biztosítását, illetve az óránkénti 5-10 perces pihenőidőt pedig akkor kell elrendelni, ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius fokos „korrigált effektív hőmérsékletet” meghaladja. Ezt pedig többek között a léghőmérséklet, a páratartalom, és a szélmozgás alapján egy bonyolult képlet segítségével lehet kiszámolni. Ki mérne egy munkahelyen ilyeneket? – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint ez az íróasztal mögött kitalált szabályozás teljesen életszerűtlen.    Olyan szabályozásra volna szükség, ami mindenki számára egyértelmű, világos és betartható – fogalmazott György Károly. Megjegyezte: a szakszervezeti szövetség régóta forszírozza, hogy érdemes volna a legforróbb órákban sziesztát tartó dél-európai országok gyakorlatából a nálunk is alkalmazható elemeket átvenni, ez azonban a munkaadókból komoly ellenállást vált ki. Az sem biztos, hogy vidéken örülnének egy hasonló gyakorlatnak, hiszen akkor nem jutna idejük a háztáji feladatok elvégzésére az késő délutáni órákban. A megváltozott időjárási viszonyok miatt azonban el lehetne indulni ezen az úton például úgy, hogy egyes munkaadók megállapodnak munkavállalóikkal egy ilyen jellegű munkaszervezésben.

Kánikulai menetrendet szeretnének a buszsofőrök

Ritkítaná a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között a hőségriadók idején a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, mivel nemritkán 40-50 fokos fülkékben ülve vezetnek a sofőrök. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a hosszan tartó hőségben nincs olyan munkavédelmi intézkedés, amellyel meg lehet óvni a járművezetőket a forróság hatásaitól. A szakszervezet által javasolt "közlekedési sziesztát" elsősorban azokon a vonalakon vezetnék be, amelyeken nem légkondicionált járművek közlekednek.  

2018.08.09 19:30
Frissítve: 2018.08.09 19:30

Megőrizte előnyét, biztosan főtáblás a Vidi

Publikálás dátuma
2018.08.14 22:10

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A keddi, Malmö elleni visszavágón büntetőt hibázott, de bejutott a labdarúgó BL 4. selejtezőkörébe a Vidi, amely legrosszabb esetben is az Európa-liga csoportkörében szerepelhet az ősszel.
Ahhoz képest, hogy a mérkőzést megelőzően alig másfél órával a Budapestről kivezető úton már-már inkább a csónak tűnt volna ideális közlekedési eszköznek a személyautóval szemben, Felcsútra érve visszafogottan, mégis intenzíven szemerkélt az eső. Nem is lehetett kérdés, hogy lesz meccs – a gyep minősége ugyanakkor csakúgy, mint a Vidi péntek esti bajnokija alkalmával, ezúttal is hagyott némi kívánnivalót maga után. Szokatlan látvány volt a milliókból, milliárdokból felhúzott és működtetett Pancho Aréna „darabos” talaja, melyet korábban a magyar bajnokot felkészítő Marko Nikolic és a vendégek trénere, Uwe Rösler is kritizált. 
A csendben csepergő csapadék szüntelenül hullott a játékosokra és a megtépázott gyepszőnyegre, amikor a kezdőcsapatok pályára léptek. Mintha csak azokat a Vidi-drukkereket siratta volna, akik a pénteki, Debrecen elleni találkozóról hárman elindultak, ám autóbalesetet szenvedtek, így sosem értek haza. Rájuk emlékeztek a futballisták és a mini-stadiont majd' megtöltő 3500 néző a kezdősípszót megelőzően.
Tekintve, hogy a párharc idegenbeli felvonása egy hete 1-1-es végeredménnyel zárult (a vendégségben szerzett gólt előnyben részesítő szabály miatt a Vidi állt továbbjutásra), kezdetben a svédeknek volt sietősebb. Igazán veszélyes gólszerzési lehetőség nem alakult ki Kovácsik Ádám kapuja előtt, sokáig inkább a mezőnyjáték dominált, jellemzően a Vidi térfelén zajlott a játék. A Malmö türelmesen járatta a labdát, 45 perc után százalékosan kifejezve körülbelül 65-35 volt a labdabirtoklási arány a svédek javára. A szorításból egyszer, a 28. percben tudott kiszabadulni a Vidi, ám Kovács István pár lépésre a kaputól könnyűnek találtatott Eric Larsson mellett. Ezzel együtt továbbra is a magyar bajnokcsapat állt közelebb ahhoz, ami a hazai csapatok közül legutóbb a Debrecennek sikerült még 2009 nyarán: a Vidinek egy félidő hiányzott a BL kvalifikációjának negyedik, utolsó köréhez.
A játék képe kezdetben a térfélcserét követően sem változott, az első lövést a 48. minutumban Anders Christiansen eresztette el (Kovácsik könnyedén védte), néggyel később pedig csak Anel Hadzic mentése miatt nem szerzett vezetést a Malmö. Elállt az eső, ám továbbra is csak momentumai voltak a Vidinek: az ötösről fejelő Juhász Roland részéről szerencsésebb lett volna lábbal megjátszani a játékszert a 60. percben. A következő magyar gólszerzési lehetőség kisvártatva egy büntetőszituáció volt, Danko Lazovic azonban kihagyta a tizenegyest. A szerb dühében a hálóra csimpaszkodott...
A hajrában egy-egy elfutásnál többször felhördülhetett a hazai közönség, amely bár gólt nem láthatott, a lefújás pillanatában aligha volt elégedetlen: az 1-1-es összesítéssel a MOL Vidi FC jutott tovább, amely újabb nívós csapatot búcsúztatott az európai kupaporondon, s készülhet a következő körre, az AEK Athén elleni, jövő szerdai – már a budapesti Groupama Arénában sorra kerülő – találkozóra. Egyúttal az őszi folytatásra is, hiszen az európai szövetség lebonyolítása szerint az Európa-liga csoportköre már mindenképpen biztos.

Kádárék folytathatják, Kleinheislerék nem

A kora este lejátszott második mérkőzésen a Kádár Tamást 90 percen át a soraiban tudó Dinamo Kijev az idegenben elért 1-1 után Kijevben 2-0-ra legyőzte a Slavia Prágát, így a nemzeti tizenegy védőjének személyében szinte biztosan lesz magyar résztvevője a BL-selejtező 4. fordulójának. Persze, előfordulhat, hogy a hátvéd még a jövő heti párharc előtt eligazol, sajtóhírek szerint ugyanis majdnem biztosra vehető, hogy másik csapathoz szerződik a nyáron. Kleinheisler László együttese, a kazah Asztana 1-0-ra kikapott a Dinamo Zágráb otthonában, így vereséggel búcsúzott.

2018.08.14 22:10

Fákat döntött ki a vihar, több száz helyre riasztották a tűzoltóságot

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:09
Illusztráció
Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Kedd estig több mint kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat az átvonuló vihar miatt - közölte Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel. Budapestet is letarolta az időjárás, de a Sziget közönsége megmenekült.
Elmondása szerint a dél-nyugatról észak-kelet felé mozgó frontrendszer Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Pest és Nógrád megyét, illetve a fővárost érintette, ezekről a területekről érkeztek bejelentések.
A legtöbb gondot a viharos erejű szél okozta, a szakembereket leszakadt faágak, kidőlt fák miatt riasztottak. Több helyen a hirtelen lezúduló esővíz okozott gondokat, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Főútra dőlt fa okozott balesetet

Kidőlt fának ütközött egy kisteherautó kedd este Nógrád megyében, a 22-es főút ipolyszögi szakaszán. A balesethez a balassagyarmati hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították a járművet és megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Elsődleges információik szerint a balesetben senki nem sérült meg.

Pest megye számos településére és Budapest több kerületébe is riasztották a tűzoltókat - írja a katasztrófavédelem. Tárnokon és Taksonyban is kidőlt fák miatt kértek segítséget. Érden letört faág okozott forgalmi akadályt, illetve a viharos erejű szél egy épület tetőszerkezetét is megbontotta. Budapesten, a XXI., XI. és XVIII.  kerületben autókra dőlt fák miatt kérték a fővárosi tűzoltók segítségét. A III. és a IV. kerületben leszakadt villanyvezeték okozott gondot. A a 4-es és 6-os villamos vonalon felsővezeték-szakadás miatt kellett segédkezni. A Pest megyei és a fővárosi hivatásos tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán.

A Sziget túlélte

Néhány helyszínen bizonyos óvintézkedéseket kellett megtenni, de személyi sérülés nem történt és vagyoni kár nem keletkezett semmiben - mondta a rendezvény műszaki igazgatója kedd este az MTI-nek. Benis Dániel hangsúlyozta: az ilyen és hasonló helyzetekben egy operatív törzs intézkedik, amelyben a katasztrófavédelem, a rendőrség és a biztonsági szolgálat működik együtt. A műszaki vezető kérdésre válaszolva megjegyezte: arról sem tud, hogy a kempingezők sátrait felkapta volna a szél vagy kár esett volna bennük. Beszámolt arról, hogy ahol nagy mennyiségű kerítéselemek voltak, azokról levágták a molinókat, hogy a kerítések elvitorlázva azok semmiképpen ne okozzanak személyi sérüléseket.

2018.08.14 21:09
Frissítve: 2018.08.14 21:21