Itt lenne az ideje a sziesztának, mert megfőnek a munkások

Publikálás dátuma
2018.08.09 19:30

Fotó: / Hegedűs Márta
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
Néhány óra leforgása alatt 9 alkalommal kellett kihívni  a mentőt a dolgozók ájulásos rosszulléte miatt a napokban az egyik nyugat-magyarországi autóipari beszállító cég üzemébe. A munkások ugyanis a hőségriadó idején is teljes védőfelszerelésben izzadva dolgoztak egy szellőzés és klímaberendezés nélküli, üvegtetős, felforrósodott helyiségben. Egy másik üzemben – szintén a nagy forróság miatt – az izzadságtól bepárásodott védő-szemüvege miatt lépett rosszul és törte el a lábát egy munkás. A fenti eseteket a Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán osztotta meg lapunkkal, amikor a rendkívüli melegben történő munkavégzés körülményeiről kérdeztük. Mint mondta: a nagy melegben megszaporodnak az ehhez hasonló balesetek és rosszullétek, a munkaadók jelentős része ugyanis egyáltalán nem szentel kellő figyelmet a kánikulában történő munkavégzés lehetséges veszélyeinek, így a szükséges óvintézkedéseket sem teszik meg.  A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a hőségriasztások miatt nemrégiben közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét a hőhullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Mint írták: fokozott figyelmet kell fordítani az egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, például az útépítéseknél, aszfaltozásnál vagy a mezőgazdasági munkáknál. Többek között 14-16 Celsius fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára, rendszeres pihenőidőt kell előírni – amit lehetőleg a hűvösebb helyen tölthetnek el a dolgozók –, és figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a napon, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen dolgozzanak. Zárt munkahelyeken gyakrabban kell ellenőrizni a klímaberendezések megfelelő működését, a dolgozók pedig lehetőség szerint könnyű, világos, laza ruházatban végezzék feladataikat.    A Vasas Szakszervezet közösségi oldalán is megosztott felhívás azonban leginkább ironikus hozzászólásokat váltott ki a kommentelőkből: több dolgozó jelezte, hogy ilyen jellegű óvintézkedéseket több évtizedes pályafutása során egyszer sem tapasztalt. Egyikük arról panaszkodott: 40 fokban sem engedték a gyárban a munkásnadrágot feltűrni. Másikuk pedig azt írta:
„Ha már csak elhagyjuk a gépet, még WC-re is, úgy néznek ránk, mint a véres rongyra, nem hogy még pihenőidő!”.
Pedig a kánikula miatt nemcsak a szabadban, a földeken vagy az építkezéseken dolgozók munkakörülményei változnak meg: a gyárakban és az üzemekben, vagy éppen a sofőrfülkékben a klíma és szellőztetőberendezések hiánya miatt éppúgy felforrósodik a levegő – mutatott rá László Zoltán. Ilyenkor ugyan biztosítani kellene a dolgozók számára a megfelelő védőitalt és a pihenőidőt, ám a cégek többsége erre inkább csak akkor figyel oda, ha anyagi kár veszélye fenyeget – fogalmazott. Megjegyezte: vannak persze jó példával élen járó üzemek is, ahol a darukezelőt félóránként lehozzák a magasból. Hogy mennyire bánnak emberségesen a munkavállalókkal, az nem annyira a cégvezetők, sokkal inkább a közép- és alsóbb szintű vezetők hozzáállásán múlik. Az ő képzésük e téren is rendkívül fontos volna, mint ahogyan az is, hogy a gyárakban és üzemekben biztosítsák a megfelelő szellőztető- és klímaberendezéseket – szögezte le László Zoltán. Ezen felül szerinte a rendkívüli időjárási helyzetek idején fokozni kellene a munkaügyi ellenőrzéseket is. 
Hasonló véleményen van György Károly, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértője, az Európai Munkavédelmi Ügynökség alelnöke is. Mint mondta: egy uniós felmérés szerint a munkaadók 90 százalékát leginkább a várható ellenőrzések és szankciók motiválják a szabályok betartására. A Pénzügyminisztérium ugyan jelezte: a munkavédelmi hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a hőségriasztások miatt fokozottabb megterhelésnek kitett munkavállalók körülményeinek ellenőrzésére. A hazai munkaügyi ellenőrzés rendszerét azonban az utóbbi években oly mértékben leépítették, hogy 40 évre volna szükség ahhoz, hogy minden hazai céghez eljussanak az ellenőrök. A másik oldalról ugyanakkor csupán minden ötödik munkahelyen van munkavédelmi képviselő, holott a 20 fő feletti cégeknél kötelező volna ilyet kijelölni. Pedig nagy szükség volna rájuk, György Károly szerint ugyanis
a vonatkozó szabályok kellő ismeretével is gond van a munkahelyeken, és a munkavédelmi kultúra is meglehetősen gyerekcipőben jár hazánkban.
A hatályos szabályozás sem könnyíti meg persze a helyzetet. A minisztérium felhívásában foglaltak egy része például csak ajánlás. A védőital biztosítását, illetve az óránkénti 5-10 perces pihenőidőt pedig akkor kell elrendelni, ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius fokos „korrigált effektív hőmérsékletet” meghaladja. Ezt pedig többek között a léghőmérséklet, a páratartalom, és a szélmozgás alapján egy bonyolult képlet segítségével lehet kiszámolni. Ki mérne egy munkahelyen ilyeneket? – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint ez az íróasztal mögött kitalált szabályozás teljesen életszerűtlen.    Olyan szabályozásra volna szükség, ami mindenki számára egyértelmű, világos és betartható – fogalmazott György Károly. Megjegyezte: a szakszervezeti szövetség régóta forszírozza, hogy érdemes volna a legforróbb órákban sziesztát tartó dél-európai országok gyakorlatából a nálunk is alkalmazható elemeket átvenni, ez azonban a munkaadókból komoly ellenállást vált ki. Az sem biztos, hogy vidéken örülnének egy hasonló gyakorlatnak, hiszen akkor nem jutna idejük a háztáji feladatok elvégzésére az késő délutáni órákban. A megváltozott időjárási viszonyok miatt azonban el lehetne indulni ezen az úton például úgy, hogy egyes munkaadók megállapodnak munkavállalóikkal egy ilyen jellegű munkaszervezésben.

Kánikulai menetrendet szeretnének a buszsofőrök

Ritkítaná a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között a hőségriadók idején a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, mivel nemritkán 40-50 fokos fülkékben ülve vezetnek a sofőrök. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a hosszan tartó hőségben nincs olyan munkavédelmi intézkedés, amellyel meg lehet óvni a járművezetőket a forróság hatásaitól. A szakszervezet által javasolt "közlekedési sziesztát" elsősorban azokon a vonalakon vezetnék be, amelyeken nem légkondicionált járművek közlekednek.  

2018.08.09 19:30
Frissítve: 2018.08.09 19:30

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Egy-egy zápor frissítheti a hőséget kedden

Publikálás dátuma
2018.08.20 21:23

Fotó: Shutterstock/
A legmelegebb kora délutáni órákban 31-35 fokot mérhetünk.
Kedden a sok napsütés mellett csak néhol északon és a déli, délnyugati tájakon alakulhat ki rövid ideig tartó zápor, zivatar. Északnyugaton a nap folyamán többször is megélénkülhet az északias szél. A legmelegebb kora délutáni órákban 31-35 fokot mérhetünk - írja az Időkép.    Szerdán is sokat fog sütni a nap, egy-egy helyi frissítő zápor, esetleg zivatar csak néhol délen, délnyugaton, esetleg keleten fordulhat elő. A keleties szél országszerte gyenge, mérsékelt marad. Hajnalban 15-21, délután 30-35 fok várható. Csütörtökön több lesz a felhő az égen, szórványosan előfordulhatnak záporok, zivatarok. Időnként élénk, néhol erős lesz a délkeleti szél, de zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek. A hőmérséklet 30-35 fok körül alakul. Pénteken előreláthatólag megszaporodnak a záporok, zivatarok. A változó irányú szél többfelé megélénkülhet. 25-34 fokos maximum értékeket mérhetünk, a Dunántúlon várhatók az alacsonyabb értékek. Hétvégére hidegfront érkezése valószínű viharokkal, lehűléssel, erős, viharos északnyugati széllel.
2018.08.20 21:23
Frissítve: 2018.08.20 21:33