Itt lenne az ideje a sziesztának, mert megfőnek a munkások

Publikálás dátuma
2018.08.09 19:30

Fotó: / Hegedűs Márta
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
Néhány óra leforgása alatt 9 alkalommal kellett kihívni  a mentőt a dolgozók ájulásos rosszulléte miatt a napokban az egyik nyugat-magyarországi autóipari beszállító cég üzemébe. A munkások ugyanis a hőségriadó idején is teljes védőfelszerelésben izzadva dolgoztak egy szellőzés és klímaberendezés nélküli, üvegtetős, felforrósodott helyiségben. Egy másik üzemben – szintén a nagy forróság miatt – az izzadságtól bepárásodott védő-szemüvege miatt lépett rosszul és törte el a lábát egy munkás. A fenti eseteket a Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán osztotta meg lapunkkal, amikor a rendkívüli melegben történő munkavégzés körülményeiről kérdeztük. Mint mondta: a nagy melegben megszaporodnak az ehhez hasonló balesetek és rosszullétek, a munkaadók jelentős része ugyanis egyáltalán nem szentel kellő figyelmet a kánikulában történő munkavégzés lehetséges veszélyeinek, így a szükséges óvintézkedéseket sem teszik meg.  A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a hőségriasztások miatt nemrégiben közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét a hőhullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Mint írták: fokozott figyelmet kell fordítani az egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, például az útépítéseknél, aszfaltozásnál vagy a mezőgazdasági munkáknál. Többek között 14-16 Celsius fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára, rendszeres pihenőidőt kell előírni – amit lehetőleg a hűvösebb helyen tölthetnek el a dolgozók –, és figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a napon, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen dolgozzanak. Zárt munkahelyeken gyakrabban kell ellenőrizni a klímaberendezések megfelelő működését, a dolgozók pedig lehetőség szerint könnyű, világos, laza ruházatban végezzék feladataikat.    A Vasas Szakszervezet közösségi oldalán is megosztott felhívás azonban leginkább ironikus hozzászólásokat váltott ki a kommentelőkből: több dolgozó jelezte, hogy ilyen jellegű óvintézkedéseket több évtizedes pályafutása során egyszer sem tapasztalt. Egyikük arról panaszkodott: 40 fokban sem engedték a gyárban a munkásnadrágot feltűrni. Másikuk pedig azt írta:
„Ha már csak elhagyjuk a gépet, még WC-re is, úgy néznek ránk, mint a véres rongyra, nem hogy még pihenőidő!”.
Pedig a kánikula miatt nemcsak a szabadban, a földeken vagy az építkezéseken dolgozók munkakörülményei változnak meg: a gyárakban és az üzemekben, vagy éppen a sofőrfülkékben a klíma és szellőztetőberendezések hiánya miatt éppúgy felforrósodik a levegő – mutatott rá László Zoltán. Ilyenkor ugyan biztosítani kellene a dolgozók számára a megfelelő védőitalt és a pihenőidőt, ám a cégek többsége erre inkább csak akkor figyel oda, ha anyagi kár veszélye fenyeget – fogalmazott. Megjegyezte: vannak persze jó példával élen járó üzemek is, ahol a darukezelőt félóránként lehozzák a magasból. Hogy mennyire bánnak emberségesen a munkavállalókkal, az nem annyira a cégvezetők, sokkal inkább a közép- és alsóbb szintű vezetők hozzáállásán múlik. Az ő képzésük e téren is rendkívül fontos volna, mint ahogyan az is, hogy a gyárakban és üzemekben biztosítsák a megfelelő szellőztető- és klímaberendezéseket – szögezte le László Zoltán. Ezen felül szerinte a rendkívüli időjárási helyzetek idején fokozni kellene a munkaügyi ellenőrzéseket is. 
Hasonló véleményen van György Károly, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértője, az Európai Munkavédelmi Ügynökség alelnöke is. Mint mondta: egy uniós felmérés szerint a munkaadók 90 százalékát leginkább a várható ellenőrzések és szankciók motiválják a szabályok betartására. A Pénzügyminisztérium ugyan jelezte: a munkavédelmi hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a hőségriasztások miatt fokozottabb megterhelésnek kitett munkavállalók körülményeinek ellenőrzésére. A hazai munkaügyi ellenőrzés rendszerét azonban az utóbbi években oly mértékben leépítették, hogy 40 évre volna szükség ahhoz, hogy minden hazai céghez eljussanak az ellenőrök. A másik oldalról ugyanakkor csupán minden ötödik munkahelyen van munkavédelmi képviselő, holott a 20 fő feletti cégeknél kötelező volna ilyet kijelölni. Pedig nagy szükség volna rájuk, György Károly szerint ugyanis
a vonatkozó szabályok kellő ismeretével is gond van a munkahelyeken, és a munkavédelmi kultúra is meglehetősen gyerekcipőben jár hazánkban.
A hatályos szabályozás sem könnyíti meg persze a helyzetet. A minisztérium felhívásában foglaltak egy része például csak ajánlás. A védőital biztosítását, illetve az óránkénti 5-10 perces pihenőidőt pedig akkor kell elrendelni, ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius fokos „korrigált effektív hőmérsékletet” meghaladja. Ezt pedig többek között a léghőmérséklet, a páratartalom, és a szélmozgás alapján egy bonyolult képlet segítségével lehet kiszámolni. Ki mérne egy munkahelyen ilyeneket? – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint ez az íróasztal mögött kitalált szabályozás teljesen életszerűtlen.    Olyan szabályozásra volna szükség, ami mindenki számára egyértelmű, világos és betartható – fogalmazott György Károly. Megjegyezte: a szakszervezeti szövetség régóta forszírozza, hogy érdemes volna a legforróbb órákban sziesztát tartó dél-európai országok gyakorlatából a nálunk is alkalmazható elemeket átvenni, ez azonban a munkaadókból komoly ellenállást vált ki. Az sem biztos, hogy vidéken örülnének egy hasonló gyakorlatnak, hiszen akkor nem jutna idejük a háztáji feladatok elvégzésére az késő délutáni órákban. A megváltozott időjárási viszonyok miatt azonban el lehetne indulni ezen az úton például úgy, hogy egyes munkaadók megállapodnak munkavállalóikkal egy ilyen jellegű munkaszervezésben.

Kánikulai menetrendet szeretnének a buszsofőrök

Ritkítaná a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között a hőségriadók idején a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, mivel nemritkán 40-50 fokos fülkékben ülve vezetnek a sofőrök. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a hosszan tartó hőségben nincs olyan munkavédelmi intézkedés, amellyel meg lehet óvni a járművezetőket a forróság hatásaitól. A szakszervezet által javasolt "közlekedési sziesztát" elsősorban azokon a vonalakon vezetnék be, amelyeken nem légkondicionált járművek közlekednek.  

2018.08.09 19:30
Frissítve: 2018.08.09 19:30

323,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:53
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,73 forintra erősödött este fél hétre a reggel hét óra körüli 323,08 forintról. Az euró hétfőn 322,83 forint és 323,76 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,94 forintról 287,89 forintra, a dolláré pedig 282,74 forintról 284,68 forintra nőtt. Az euró a reggeli 1,1426 dollárról 1,1370 dollárra gyengült.
Szerző
2018.12.10 18:53
Frissítve: 2018.12.10 18:53

Újabb hatóanyagokat tiltottak be, nehéz helyzetbe kerülhetnek a növénytermesztők

Publikálás dátuma
2018.12.10 17:45
illusztráció
Fotó: AFP/
Elutasította a tirám és dikvát hatóanyagok megújítását az Európai Bizottság.
Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni tirám és dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket az Európai Unió területén – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot tartalmazó gyomirtókat elsősorban állományszárításkor alkalmazzák. A két hatóanyagot azért vizsgálták felül, mert lejárt az engedélyük. A megújítás elutasításáról – a tagállami szavazatok minősített többségének hiányában – a Bizottság saját hatáskörben döntött. Ezért a tirám vagy dikvát hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer-készítmények engedélyét minden tagállamnak vissza kell vonnia, ami azt jelenti, hogy a készítményeket a türelmi idők letelte után nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni a tagállamokban. Az rendeletek értelmében
a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.
Mindkét hatóanyagot széles körben használták a termelők. A dikvát kivezetésével a betakarítás előtti állományszárítás legfontosabb hatóanyaga szűnik meg, így ez a technológia várhatóan el fog tűnni a szántóföldi növények termesztéséből.
2018.12.10 17:45