Itt lenne az ideje a sziesztának, mert megfőnek a munkások

Publikálás dátuma
2018.08.09. 19:30

Fotó: Hegedűs Márta
Megszaporodnak a munkahelyi balesetek és rosszullétek a hőhullámok idején, az alsóbb szintű vezetőkön múlik, mennyire emberien szervezik át a munkát. Az előírások helyenként életszerűtlenek, és nem is nagyon ellenőrzik a betartásukat.
Néhány óra leforgása alatt 9 alkalommal kellett kihívni  a mentőt a dolgozók ájulásos rosszulléte miatt a napokban az egyik nyugat-magyarországi autóipari beszállító cég üzemébe. A munkások ugyanis a hőségriadó idején is teljes védőfelszerelésben izzadva dolgoztak egy szellőzés és klímaberendezés nélküli, üvegtetős, felforrósodott helyiségben. Egy másik üzemben – szintén a nagy forróság miatt – az izzadságtól bepárásodott védő-szemüvege miatt lépett rosszul és törte el a lábát egy munkás. A fenti eseteket a Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán osztotta meg lapunkkal, amikor a rendkívüli melegben történő munkavégzés körülményeiről kérdeztük. Mint mondta: a nagy melegben megszaporodnak az ehhez hasonló balesetek és rosszullétek, a munkaadók jelentős része ugyanis egyáltalán nem szentel kellő figyelmet a kánikulában történő munkavégzés lehetséges veszélyeinek, így a szükséges óvintézkedéseket sem teszik meg.  A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya a hőségriasztások miatt nemrégiben közleményben hívta fel a munkáltatók figyelmét a hőhullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Mint írták: fokozott figyelmet kell fordítani az egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén, például az útépítéseknél, aszfaltozásnál vagy a mezőgazdasági munkáknál. Többek között 14-16 Celsius fokos ivóvizet kell biztosítani a dolgozók számára, rendszeres pihenőidőt kell előírni – amit lehetőleg a hűvösebb helyen tölthetnek el a dolgozók –, és figyelni kell arra is, hogy a munkavállalók felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a napon, 11-15 óra között lehetőség szerint árnyékos helyen dolgozzanak. Zárt munkahelyeken gyakrabban kell ellenőrizni a klímaberendezések megfelelő működését, a dolgozók pedig lehetőség szerint könnyű, világos, laza ruházatban végezzék feladataikat.    A Vasas Szakszervezet közösségi oldalán is megosztott felhívás azonban leginkább ironikus hozzászólásokat váltott ki a kommentelőkből: több dolgozó jelezte, hogy ilyen jellegű óvintézkedéseket több évtizedes pályafutása során egyszer sem tapasztalt. Egyikük arról panaszkodott: 40 fokban sem engedték a gyárban a munkásnadrágot feltűrni. Másikuk pedig azt írta:
„Ha már csak elhagyjuk a gépet, még WC-re is, úgy néznek ránk, mint a véres rongyra, nem hogy még pihenőidő!”.

Pedig a kánikula miatt nemcsak a szabadban, a földeken vagy az építkezéseken dolgozók munkakörülményei változnak meg: a gyárakban és az üzemekben, vagy éppen a sofőrfülkékben a klíma és szellőztetőberendezések hiánya miatt éppúgy felforrósodik a levegő – mutatott rá László Zoltán. Ilyenkor ugyan biztosítani kellene a dolgozók számára a megfelelő védőitalt és a pihenőidőt, ám a cégek többsége erre inkább csak akkor figyel oda, ha anyagi kár veszélye fenyeget – fogalmazott. Megjegyezte: vannak persze jó példával élen járó üzemek is, ahol a darukezelőt félóránként lehozzák a magasból. Hogy mennyire bánnak emberségesen a munkavállalókkal, az nem annyira a cégvezetők, sokkal inkább a közép- és alsóbb szintű vezetők hozzáállásán múlik. Az ő képzésük e téren is rendkívül fontos volna, mint ahogyan az is, hogy a gyárakban és üzemekben biztosítsák a megfelelő szellőztető- és klímaberendezéseket – szögezte le László Zoltán. Ezen felül szerinte a rendkívüli időjárási helyzetek idején fokozni kellene a munkaügyi ellenőrzéseket is. 
A tűző napon rövid idő alatt az elviselhetőség határa fölé kúszik a higanyszál
Fotó: Népszava
Hasonló véleményen van György Károly, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szakértője, az Európai Munkavédelmi Ügynökség alelnöke is. Mint mondta: egy uniós felmérés szerint a munkaadók 90 százalékát leginkább a várható ellenőrzések és szankciók motiválják a szabályok betartására. A Pénzügyminisztérium ugyan jelezte: a munkavédelmi hatóság nagyobb figyelmet fordít majd a hőségriasztások miatt fokozottabb megterhelésnek kitett munkavállalók körülményeinek ellenőrzésére. A hazai munkaügyi ellenőrzés rendszerét azonban az utóbbi években oly mértékben leépítették, hogy 40 évre volna szükség ahhoz, hogy minden hazai céghez eljussanak az ellenőrök. A másik oldalról ugyanakkor csupán minden ötödik munkahelyen van munkavédelmi képviselő, holott a 20 fő feletti cégeknél kötelező volna ilyet kijelölni. Pedig nagy szükség volna rájuk, György Károly szerint ugyanis
a vonatkozó szabályok kellő ismeretével is gond van a munkahelyeken, és a munkavédelmi kultúra is meglehetősen gyerekcipőben jár hazánkban.

A hatályos szabályozás sem könnyíti meg persze a helyzetet. A minisztérium felhívásában foglaltak egy része például csak ajánlás. A védőital biztosítását, illetve az óránkénti 5-10 perces pihenőidőt pedig akkor kell elrendelni, ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius fokos „korrigált effektív hőmérsékletet” meghaladja. Ezt pedig többek között a léghőmérséklet, a páratartalom, és a szélmozgás alapján egy bonyolult képlet segítségével lehet kiszámolni. Ki mérne egy munkahelyen ilyeneket? – veti fel a kérdést a szakértő, aki szerint ez az íróasztal mögött kitalált szabályozás teljesen életszerűtlen.    Olyan szabályozásra volna szükség, ami mindenki számára egyértelmű, világos és betartható – fogalmazott György Károly. Megjegyezte: a szakszervezeti szövetség régóta forszírozza, hogy érdemes volna a legforróbb órákban sziesztát tartó dél-európai országok gyakorlatából a nálunk is alkalmazható elemeket átvenni, ez azonban a munkaadókból komoly ellenállást vált ki. Az sem biztos, hogy vidéken örülnének egy hasonló gyakorlatnak, hiszen akkor nem jutna idejük a háztáji feladatok elvégzésére az késő délutáni órákban. A megváltozott időjárási viszonyok miatt azonban el lehetne indulni ezen az úton például úgy, hogy egyes munkaadók megállapodnak munkavállalóikkal egy ilyen jellegű munkaszervezésben.

Kánikulai menetrendet szeretnének a buszsofőrök

Ritkítaná a közösségi közlekedési járatokat délelőtt 11 és délután 3 óra között a hőségriadók idején a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, mivel nemritkán 40-50 fokos fülkékben ülve vezetnek a sofőrök. Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: a hosszan tartó hőségben nincs olyan munkavédelmi intézkedés, amellyel meg lehet óvni a járművezetőket a forróság hatásaitól. A szakszervezet által javasolt "közlekedési sziesztát" elsősorban azokon a vonalakon vezetnék be, amelyeken nem légkondicionált járművek közlekednek.  

Szerző

Kizárják az 1946 előtt épült házakat a korszerűsítésből

Publikálás dátuma
2018.08.09. 09:00

Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a régi lakásokat nem kell felújítani.
Inkább az 1945 után épült lakások szorulnak felújításra – adott váratlanul lesújtó bírálatot a háború utáni hazai építészetről sajátos magyarázatában az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A DK-s Oláh Lajos arról érdeklődött írásban az energiahatékonyságért is felelős új tárcánál, hogy részesülhetnek-e az Otthon Melege Program (OMP) vissza nem térítendő energiahatékonyság-támogatásában az 1946 előtt épített társasházak lakói. (Az egyéni képviselői választókörzetének számító, fővárosi VI.-VII. kerületre leginkább ilyen típusú, több mint száz éves, téglaépítésű társasházak jellemzőek.)  
A kurta válaszba ennél több érdemi adat be se fért. Még megemlítik, hogy az OMP eddig 29 milliárddal járult hozzá közel 200 ezer háztartás korszerűsítéséhez, illetve felvehető visszatérítendő uniós forrás is, bíznak és tevékenykednek.  A tájékoztatás erősen foghíjas. A válaszban hivatkozott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint az ilyen társasházi lakások épületenergetikai mutatói kifejezetten kedvezőtlenek. Az 1945 előtt épült családi házak helyzete még siralmasabb. Esetükben jobban megérheti a bontás is.  Az említett pénzügyi támogatást öt év alatt osztották szét, miközben a felújításra szoruló mintegy 4 millió hazai háztartás szakértők szerint évi százmilliárdos támogatást igényel. A vissza nem térítendő kiírások legfeljebb néhány milliárdos forrását a lakosság néhány óra alatt lemeríti, amit a propaganda sikerként tálal. Az elérhető kamatmentes hitel másfél éve elérhető 115 milliárdos keretének mindeddig az illetékes állami bank saját bevallása szerint is csupán töredékére mutatkozott igény.  Ráadásul, habár az év eleji választásokon újfent a Fidesz-KDNP jutott kormánypozícióba, a közigazgatás átszabása miatt a lakosságnak szóló, vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatás legalább egy éves csúszást szenvedhet. Legalábbis, míg a területért az előző kabinet idején illetékes Szabó Zsolt tavaly lapunknak még ez év elejéig folytatást ígért, addig utódja, Kaderják Péter nemrég az Inforádióban már ez év végére-jövő év elejére tette az újabb kiírást. Mindazonáltal az új államtitkár elődeinél fogékonyabbnak mutatkozik a kiugró hazai energiapazarlást mérséklő érdemi programok kidolgozására.
Szerző

319,34 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2018.08.09. 08:02
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a dollárhoz és a japán jenhez képest izmosodott, de a svájci frankkal szemben hajszálnyit gyengült a hazai fizetőeszköz.
Az euró 319,34 forinton forgott reggel hét órakor, minimálisan, 2 fillérrel gyengült a jegyzés a szerda esti 319,36 forinthoz képest.  A dollár árfolyama 275,62 forintról 275,20 forintra gyengült, míg a svájci franké 276,93 forintról 276,95 forintra erősödött. A jent 2,4804 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4826 forinttal. Az euró 1,1604 dolláron forgott, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült. A közös európai fizetőeszköz napi legalacsonyabb jegyzése 1,1601, a legmagasabb 1,1619 dollár volt csütörtökön az eddigi kereskedésben. A svájci frankhoz képest 0,02 százalékkal gyengült az euró, 1,1531 frankot ért. Egy dollárért 0,9938 frankot kértek, 0,05 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,06 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 110,96 jent ért - írja csütörtök reggeli összefoglalójában az MTI.
Szerző