A felpörgő fogyasztás megeszi a magyar gazdaság legnagyobb előnyét

Publikálás dátuma
2018.08.10 11:51
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Bár júniusban váratlanul kilőtt a magyar kivitel, az utóbbi hónapokban az import növekedése inkább meghaladta az exportét. Az év egészében pozitív lehet az egyenleg, de csökken az úgynevezett külkereskedelmi aktívum.
Rendkívül hektikus képet mutattak hónapról hónapra a külkereskedelmi mutatók 2018-ban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére, annak kapcsán, hogy a KSH csütörtökön tette közzé a magyar külgazdaság júniusi, és ezzel egyidejűleg első félévi adatait. Januárban és februárban – euróban számolva – az export nőtt nagyobb mértékben, de ezt követően márciusban, áprilisban, valamint májusban az importról lehetett ugyanezt elmondani. A KSH adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az első félév során a behozatal jobban nőtt (6,3 százalékkal), mint a kivitel. A külkereskedelmi mérlegben így is 4,3 milliárd eurós többlet halmozódott fel, de látható, hogy az előző évek hasonló időszakához képest csökken az úgynevezett aktívum. Az import bővülése elsősorban a lakossági fogyasztás felfutásával, a beruházások növekedésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az export növekedése – a behozott alapanyagok miatt – automatikusan hozzájárul a behozatal bővüléséhez.
A most közzétett júniusi, kimagaslóan kedvező, 1,07 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél nagyobbat csak 2016 júniusában regisztráltak. Ez abból adódott, hogy a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé pedig 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők csak találgatják, hogy miért is lőtt ki váratlanul júniusban a külkereskedelmi mérleg, hiszen ebben a hónapban az ipari termelés  kevéssé nőtt. Csak egy magyarázatot tudtak erre adni: nagyok voltak a felhalmozott készletek, amit júniusban kisöpörtek. Ilyesmi a nyári leállások előtt megszokott lépés. Ha csak a múlt hónapban zárult második negyedévet vesszük figyelembe, akkor összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - erre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet. A csökkenő külkereskedelmi többletet a nagy mértékű belső kereslet, különösen a beruházási piac jelentős bővülése, a nagy mértékű fogyasztás és készletfeltöltések egyaránt okozták. Ennek hatására az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint ahogy az a tavalyi esztendőben történt. Így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat. (Ilyen nagy mértékű növekedésre még a kormányzat sem számít, a Pénzügyminisztérium 4,2 százalékot prognosztizál, s a banki elemzők többsége is erre a szintre emelte fel az év elejei, ennél óvatosabb várakozásait.) Minden szakértő úgy véli, hogy az év végéig belépő újabb exportkapacitások üzembe helyezése hozzájárul majd a külkereskedelmi mérleg pozitívumának fenntartásához. Vannak azonban kockázati tényezők is. Még nem jelezhető előre, hogy a jelenlegi, kedvező európai konjunktúra meddig tartható fenn. Németh Dávid ugyanakkor nem tart attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak hamarosan negatív következményei lehetnek a magyar kivitelre. A folyamatosan meghosszabbított Oroszország elleni szankció negatív hatását, pedig már kivédték a hazai cégek, más piacok feltárásával. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, aki többnyire optimistább képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, mint kollégái, most így fogalmazott: a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, s mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jövő év végére az eddigi hitelfelvevő Magyarország hitelezővé válhat. Így a forint 2019 második felében megerősödhet.

Versenyjogot sértett, újabb vagyont fizethet a Google az EU-nak

Publikálás dátuma
2019.03.18 17:35

Fotó: AFP/ Emin Sansar
Már több mint 9 milliárd euró bírság megfizetésére kötelezték a tech-céget, erre jöhetnek az újabb milliók vagy milliárdok.
A héten fogja bejelenteni Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa, hogy egy vizsgálat végeredményeként komoly büntetés kiszabását kezdeményezi a Google-lal szemben - írja a Financial Times nyomán az ITcafé.hu.
Eddig két ügyben összesen közel 7 milliárd euró büntetést fizethetett a Google az EU-nak: 4,3 milliárdot az Android operációs rendszer monopolhelyzetével való visszaélés miatt, illetve 2,3 milliárdot azért, mert platformjaikon versenyellenesen részesítették előnyben saját szolgáltatásaikat. Mindeddig egyiket sem fizették meg, fellebbeztek a döntések ellen.
Ezek mellé érkezhet a következő bírság, mely összege maximálisan akár a cég globális forgalmának 10 százaléka is lehet, azaz 13 milliárd dollár.
Ekkora bírság kiszabása ugyanakkor valószínűtlen. Az ügy középpontjában egyébként a Google AdSense hirdetési rendszere áll, ahol a feltételezések szerint a versenytársakat hátrányos helyzetbe hozó szerződési feltételeket alkalmazott a vállalat. Megkövetelték a Google-kereső megjelenítését a harmadik felek oldalain, illetve később, amikor lazítottak a feltételeken, Google-hirdetések megjelenítését írták elő, továbbá jogot formáltak a hirdetések ellenőrzésére. A Google - nyomás hatására - 2016-ban vezette ki ezeket a feltételeket.

Ultimátumot adott a szakszervezet a Metro vezetőinek

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:58

Fotó: Shutterstock
Április 2-ig kapott haladékot a Metro áruházlánc menedzsmentje a szakszervezettől. Ha addig nem sikerül megegyezni, akkor a sztrájk sem zárható ki. A szakszervezet mintavétele alapján magas a sztrájkhajlandóság. A budapesti áruház 94 dolgozójából 90-en válaszolták azt, hogy részt vennének a munkabeszüntetésben. A szakszervezet képviselői az elmúlt évek nyilvános mérlegadatait felhasználva táblázatot állítottak össze a vállalat helyzetéről a piacon, a bérstruktúráról és más fontos adatokból. Átvettük ugyan ismét a követeléseket, a 210 ezer forintos alapbérről, a hűségbónuszról, a targoncások egyenlő bérezéséről, de a vállalat vezetői azt állították, hogy ezekre a lépésekre nincs tartalék a rendszerben – nyilatkozta a Népszavának Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Az érdekvédők kimutatása szerint az egy dolgozóra jutó árbevétel a hazai láncok között a második legmagasabb a rangsorban, a bérköltség aránya az árbevételhez képest azonban hátulról a második. Egyebek mellett ezért is követelik a munkavállalók a béremelést. A vállalat menedzsmentje cáfolta ezeket az állításokat mondván, hogy a szakszervezet által benyújtott számok torzítanak. A KASZ lehetőséget ad a Metro képviselőinek, hogy ha más adataik vannak, cáfolják meg az átadott táblázatban feltüntetett számokat. A pontosítás érdekében a szakszervezet további adatokat kért a cégtől, hogy újabb számításokat végezhessenek. A vállalat kidolgoz egy premizálási rendszert a jól teljesítő és 2-5-10 éve a Metrónál dolgozó munkavállalóknak. Arra a kérdésre azonban nem tudtak válaszolni, hogy ez mekkora összeget jelent majd az érintett dolgozók számára. Az adatok egyeztetésére és egy, a munkavállalóknak is elfogadható ajánlat megtételére bő két hét türelmi időt adott a szakszervezet. Úgy tűnik, mégsem volt megállapodás a Metro áruházlánc és a szakszervezetek között, ahogy azt korábban a cég közleménye állította. Legalábbis ellentmond ennek, hogy a felek hétfőn is tárgyalóasztalhoz ültek és folytatták az egyeztetést a dolgozók négy pontos követeléséről.