A felpörgő fogyasztás megeszi a magyar gazdaság legnagyobb előnyét

Publikálás dátuma
2018.08.10 11:51
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Fotó: /
Bár júniusban váratlanul kilőtt a magyar kivitel, az utóbbi hónapokban az import növekedése inkább meghaladta az exportét. Az év egészében pozitív lehet az egyenleg, de csökken az úgynevezett külkereskedelmi aktívum.
Rendkívül hektikus képet mutattak hónapról hónapra a külkereskedelmi mutatók 2018-ban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére, annak kapcsán, hogy a KSH csütörtökön tette közzé a magyar külgazdaság júniusi, és ezzel egyidejűleg első félévi adatait. Januárban és februárban – euróban számolva – az export nőtt nagyobb mértékben, de ezt követően márciusban, áprilisban, valamint májusban az importról lehetett ugyanezt elmondani. A KSH adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az első félév során a behozatal jobban nőtt (6,3 százalékkal), mint a kivitel. A külkereskedelmi mérlegben így is 4,3 milliárd eurós többlet halmozódott fel, de látható, hogy az előző évek hasonló időszakához képest csökken az úgynevezett aktívum. Az import bővülése elsősorban a lakossági fogyasztás felfutásával, a beruházások növekedésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az export növekedése – a behozott alapanyagok miatt – automatikusan hozzájárul a behozatal bővüléséhez.
A most közzétett júniusi, kimagaslóan kedvező, 1,07 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél nagyobbat csak 2016 júniusában regisztráltak. Ez abból adódott, hogy a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé pedig 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők csak találgatják, hogy miért is lőtt ki váratlanul júniusban a külkereskedelmi mérleg, hiszen ebben a hónapban az ipari termelés  kevéssé nőtt. Csak egy magyarázatot tudtak erre adni: nagyok voltak a felhalmozott készletek, amit júniusban kisöpörtek. Ilyesmi a nyári leállások előtt megszokott lépés. Ha csak a múlt hónapban zárult második negyedévet vesszük figyelembe, akkor összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - erre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet. A csökkenő külkereskedelmi többletet a nagy mértékű belső kereslet, különösen a beruházási piac jelentős bővülése, a nagy mértékű fogyasztás és készletfeltöltések egyaránt okozták. Ennek hatására az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint ahogy az a tavalyi esztendőben történt. Így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat. (Ilyen nagy mértékű növekedésre még a kormányzat sem számít, a Pénzügyminisztérium 4,2 százalékot prognosztizál, s a banki elemzők többsége is erre a szintre emelte fel az év elejei, ennél óvatosabb várakozásait.) Minden szakértő úgy véli, hogy az év végéig belépő újabb exportkapacitások üzembe helyezése hozzájárul majd a külkereskedelmi mérleg pozitívumának fenntartásához. Vannak azonban kockázati tényezők is. Még nem jelezhető előre, hogy a jelenlegi, kedvező európai konjunktúra meddig tartható fenn. Németh Dávid ugyanakkor nem tart attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak hamarosan negatív következményei lehetnek a magyar kivitelre. A folyamatosan meghosszabbított Oroszország elleni szankció negatív hatását, pedig már kivédték a hazai cégek, más piacok feltárásával. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, aki többnyire optimistább képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, mint kollégái, most így fogalmazott: a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, s mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jövő év végére az eddigi hitelfelvevő Magyarország hitelezővé válhat. Így a forint 2019 második felében megerősödhet.
2018.08.10 11:51

Kevesebb gázzal vágunk neki a télnek, mint tavaly

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár az államtitkár szerint a tározók jobban fel vannak töltve, mint 2017-ben, az adatok nem ezt mutatják. Nagyon megijedni azért nem kell.
Az adatok cáfolják Kaderják Péter energiaügyi államtitkár közmédiában tett – az MTI által idézett kijelentését – miszerint a hazai gáztárolók jelenlegi, 4,6 milliárd köbméteres, 73,5 százalékos töltöttsége magasabb lenne a tavalyinál. A Gas Infrastructure Europe adatsora szerint az arány október eleje óta valójában 70-71 százalék, ami ráadásul az utóbbi napokban visszaesett 69 százalékra. Ez számításunk szerint közel 4,6 milliárd köbméter. Az arány tavaly ugyanekkor ténylegesen 73 százalékon állt, valójában magasabb, 4,7 milliárd köbméteres töltöttség mellett. Ráadásul ez visszaesés helyett később 74 százalékig emelkedett. Az állami MVM tulajdonában lévő Magyar Földgáztároló mintegy 4,5 milliárd köbméteres egységeiben jelenleg 2,7 milliárd köbméter áll. Habár Fritsch László vezérigazgató korábban lapunknak úgy vélte, novemberre felfuthatnak a tavalyi 2,9 milliárd köbméteres csúcsig, az adatok tanúsága szerint egységeik egy részéből október 1. óta erőteljes a kitárolás. A szintén állami MFB irányította MMBF 1,9 milliárd köbméteres algyői tárolója 1,84 milliárd köbméterrel majdnem csurig tele van, bár már innen is nyertek ki gázt. Ennek az egységnek része az ország 1,2 milliárd köbméteres, eddig még soha fel nem szabadított úgynevezett stratégiai gázkészlete is. 
Szakértők szerint, a hidegek miatt emelkedő fogyasztást az Oroszország, illetve Ausztria felőli behozatallal, illetve a hazai kitermelés fokozásával is biztosíthatják, a hazai gáztárolók jelentős mérete és a betárolt mennyiség a viszonylag szerény arányok ellenére se aggasztó.
2018.10.17 08:30
Frissítve: 2018.10.17 08:30

Csökkent az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2018.10.17 08:21

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomásoknál.
Bruttó 7 forinttal csökkentette literenként a benzin és 2 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt. A csökkenéssel a benzin ára 399 forint, míg a gázolajé 433 forint lett. A gázolaj ára múlt szerdán változott legutóbb, akkor 8 forinttal emelkedett, a benzin előző pénteken drágult 5 forinttal. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
2018.10.17 08:21
Frissítve: 2018.10.17 08:21