A felpörgő fogyasztás megeszi a magyar gazdaság legnagyobb előnyét

Publikálás dátuma
2018.08.10 11:51
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Fotó: /
Bár júniusban váratlanul kilőtt a magyar kivitel, az utóbbi hónapokban az import növekedése inkább meghaladta az exportét. Az év egészében pozitív lehet az egyenleg, de csökken az úgynevezett külkereskedelmi aktívum.
Rendkívül hektikus képet mutattak hónapról hónapra a külkereskedelmi mutatók 2018-ban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére, annak kapcsán, hogy a KSH csütörtökön tette közzé a magyar külgazdaság júniusi, és ezzel egyidejűleg első félévi adatait. Januárban és februárban – euróban számolva – az export nőtt nagyobb mértékben, de ezt követően márciusban, áprilisban, valamint májusban az importról lehetett ugyanezt elmondani. A KSH adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az első félév során a behozatal jobban nőtt (6,3 százalékkal), mint a kivitel. A külkereskedelmi mérlegben így is 4,3 milliárd eurós többlet halmozódott fel, de látható, hogy az előző évek hasonló időszakához képest csökken az úgynevezett aktívum. Az import bővülése elsősorban a lakossági fogyasztás felfutásával, a beruházások növekedésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az export növekedése – a behozott alapanyagok miatt – automatikusan hozzájárul a behozatal bővüléséhez.
A most közzétett júniusi, kimagaslóan kedvező, 1,07 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél nagyobbat csak 2016 júniusában regisztráltak. Ez abból adódott, hogy a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé pedig 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők csak találgatják, hogy miért is lőtt ki váratlanul júniusban a külkereskedelmi mérleg, hiszen ebben a hónapban az ipari termelés  kevéssé nőtt. Csak egy magyarázatot tudtak erre adni: nagyok voltak a felhalmozott készletek, amit júniusban kisöpörtek. Ilyesmi a nyári leállások előtt megszokott lépés. Ha csak a múlt hónapban zárult második negyedévet vesszük figyelembe, akkor összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - erre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet. A csökkenő külkereskedelmi többletet a nagy mértékű belső kereslet, különösen a beruházási piac jelentős bővülése, a nagy mértékű fogyasztás és készletfeltöltések egyaránt okozták. Ennek hatására az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint ahogy az a tavalyi esztendőben történt. Így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat. (Ilyen nagy mértékű növekedésre még a kormányzat sem számít, a Pénzügyminisztérium 4,2 százalékot prognosztizál, s a banki elemzők többsége is erre a szintre emelte fel az év elejei, ennél óvatosabb várakozásait.) Minden szakértő úgy véli, hogy az év végéig belépő újabb exportkapacitások üzembe helyezése hozzájárul majd a külkereskedelmi mérleg pozitívumának fenntartásához. Vannak azonban kockázati tényezők is. Még nem jelezhető előre, hogy a jelenlegi, kedvező európai konjunktúra meddig tartható fenn. Németh Dávid ugyanakkor nem tart attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak hamarosan negatív következményei lehetnek a magyar kivitelre. A folyamatosan meghosszabbított Oroszország elleni szankció negatív hatását, pedig már kivédték a hazai cégek, más piacok feltárásával. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, aki többnyire optimistább képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, mint kollégái, most így fogalmazott: a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, s mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jövő év végére az eddigi hitelfelvevő Magyarország hitelezővé válhat. Így a forint 2019 második felében megerősödhet.
2018.08.10 11:51

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35

Hiába a magasabb bérek, égető a munkaerőhiány a hazai építőiparban

Publikálás dátuma
2018.12.15 07:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A hatékonyság is jóval az európai átlag alatt van.
Idén az elemzők becslése szerint 22 százalékkal haladhatja meg az építőipar növekedése a múlt évit. Az ágazat teljesítménye év végéig elkérheti a 3000 milliárd forintot, az átlagos 2500 milliárd helyett. Ám ez a kiemelkedő szám sem feledtetheti, hogy 2017-ben még 30 százalékkal bővült az építőipar 2016 -hoz képest. Jövőre pedig az Euroconstruct előrejelzése szerint már alig 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László 12 százalékos növekedéssel számolt a szervezet pénteki évzáró közgyűlésén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. még ezt nagyon optimista prognózisnak tartja, s legföljebb 5 százalékos bővülést tart valószínűnek – mondta a Népszavának Petz Raymund, a társaság ügyvezető igazgatója.  A KSH adatai alapján az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 40,3 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit.  Ezzel azonban csínján kell bánni Petz Raymund szerint, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a szerződéseknek többnyire csak a negyede valósul meg. Óvatosságra int az is, hogy a kormányzati és sok elemző várakozásával szemben kétséges, hogy az ez évre várt 20-25 ezer újlakás átadása megtörténhet-e. Az év első tíz hónapjában ugyanis valamivel több, mint 10 ezer új otthonba költözhettek be a lakók. A két utolsó hónap során ugyan még átadhatnak néhány ezer lakást, de a végső szám legföljebb alulról súrolhatja a 20 ezret. Varga Mihály pénzügyminiszter az évzáró közgyűlésen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) további kiterjesztését is megemlítette, különös hangsúlyt helyezve a vidéki, főleg az 5 ezer lakos alatti települések újlakás építésének támogatását. Szakemberek szerint ez utóbbi sikerét leginkább nem a támogatás emelése, hanem a munkahelyteremtés és az infrastruktúra fejlesztés ösztönözhetné. A pénzügyminiszter összességében biztató jövőképet rajzolt fel a szektor szereplői elé. Közölte, 2018-2023 között csak az állami megrendelések elérik majd a 14 ezer milliárd forintot, amibe természetesen az uniós források is beleértendők. Egyebek mellett folytatódik a 2015-ben meghirdetett Modern Városok program is, amely többek között a megyeszékhelyeket lenne hivatva bekapcsolni gyorsútakkal az országos autópályahálózatba. Az eddigi eredményeket látva, bőven van hová fejlődni – jegyezte meg egy építési vállalkozó. A miniszter szerint további 8 ezer milliárd forint értékben magánberuházók is megjelennek az építőipari piacon, mint például a BMW debreceni gyára. Igaz, tehetjük hozzá, abban 12 milliárd forint magyar adófizetői pénz is lesz. A gondok között az ÉVOSZ elnöke és a miniszter is megemlítette az egyre égetőbb munkaerőhiányt, a nem kielégítő hatékonyságot - a termelékenység például fele a nyugat-európai átlagnak -, de a cégek ezekből fakadó alacsony versenyképességével sem elégedettek. Varga reményét fejezte ki, hogy tovább emelkednek a bérek, hiszen az építőiparban még csak bruttó 230 ezer forint az átlagbér, miközben az autóiparban ez már 300 ezer forint. A 2013-as mélyponthoz, a 270 ezres létszámhoz képest most 330 ezren dolgoznak a szektorban, ám, mint Koji László többször is nyilatkozta, az újonnan felvettek többsége segédmunkás, akiket még a betanított munkákra is oktatni kell. A kormány a technikai, technológiai fejlesztések, a hatékonyság növeléséért idén összesen 16, jövőre 6 milliárd forint támogatást nyújt a kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A megfelelő szakember, illetve utánpótlás kinevelése, illetve a technikai, technológiai fejlesztésekre, korszerűsítésre fordított összegektől érdemi hatást legföljebb középtávon lehet majd remélni– állította Petz Raymund. A közgyűlésen ugyan kerülték, hogy a rabszolgatörvény várható hatásáról kérdezzenek, vagy elemezzék azt, a szakember úgy vélte: az évi 400 órára emelt túlórakeret az építőipart nem igazán érinti, hiszen, ha van megbízás, akkor most is általános a napi 12-14 órás, többnyire hat napos munkavégzés.

Még tart a lendület

Októberben az építőipari termelés 18,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 15,7, az egyéb építményeké 21,9 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz mérve az építőipar termelése 0,5 százalékkal emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületeknél ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - fűzték hozzá. A megkötött új szerződések értéke 11,4 százalékkal haladta meg a tavaly októberieket, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,5 százalékkal kisebb volt. Októberben ipari és egészségügyi épületekre, illetve út- és vasútépítésekre kötöttek nagy értékű szerződéseket. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 53 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év októberében volt. Az év első tíz hónapjában építőipari termelés 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése 15,9 százalékkal, az egyéb építmények építése 31,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésének volumene 26,3, az egyéb építményeké 43,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakot.     

2018.12.15 07:45
Frissítve: 2018.12.15 07:45