Macron inkább nyaralt a világháborús megemlékezés helyett

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:40
Macronra hiába várnak: Theresa MAy miniszterelnök és Vilmos herceg
Fotó: AFP/ Sebastien COURDJI
A francia elnök arra hivatkozott, hogy egyszer már megszakította a pihenését. Brit miniszterelnök és trónörökös mellett sok magas rangú vendég várta hiába.
Némi megütközést keltett Franciaországban, hogy Emmanuel Macron francia elnök úgy döntött, nem szakítja meg nyaralását csak azért, hogy részt vegyen egy megemlékezésen. Szerdán ünnepelték az amiens-i csata megkezdésének századik évfordulóját. Macron úgy vélte, az évfordulót nélküle is meg tudják rendezni, emiatt nem volt hajlandó kimozdulni a francia Riviérán, Fort de Bréganconban található elnöki rezidenciáról – a Földközi-tenger egyik sziklás félszigetén található Bormes-les-Mimosas nevű településen emelkedő műemlék jellegű várkastély 1968 óta szolgál a francia elnökök nyári rezidenciájaként. Ami kissé kínossá tette az ügyet, hogy az észak-franciaországi megemlékezésre Nagy-Britanniából Vilmos herceg, valamint Theresa May miniszterelnök is ellátogatott, viszont Édouard Philippe francia kormányfő sem volt jelen. A francia elnöki hivatal azonban nem látott kivetnivalót ebben. Mint a Le Parisien az elnöki hivatalra hivatkozva írta, Macron egy ízben már megszakította nyaralását Theresa May miatt, amikor a múlt hét végén a Brexitről tárgyalt vele, most azonban nem kívánta elhagyni a Riviérát. Külön érdekesség, hogy Macron 1977 decemberében éppen Amiens városában született. Az eset nemcsak Párizsban, Londonban is feltűnést keltett. Már csak azért is, mert a megemlékezésen a britek mellett Ausztrália, Németország, Kanada, valamint Izland is magas rangú küldöttséggel képviseltette magát. A francia vezetés csak az utolsó pillanatban jelentette be, hogy Florence Parlyt küldik Amiens-be. A hadügyminiszter aligha volt elragadtatva a döntéstől, mert neki is meg kellett szakítania jól megérdemelt nyaralását. Mindez ürügyet adott a jobboldali Republikánusoknak Macronék támadására. Jacques Myard, a párt egyik politikusa a Twitteren azt írta, hogy a francia elnök és a kormányfő nem hajlandók tudomást venni hazájuk történelméről, ráadásul diplomáciai ballépést követtek el, mert „az Egyesült Királyság a legfontosabb katonai szövetségesünk” – írta.

A neves offenzíva

1918. augusztus 8-án kezdődött el az Amiens-i csata, mely nyitó mozzanata volt a később száznapos offenzíva néven elhíresült szövetséges támadásnak. Ez vezetett végül az első világháború befejezéséhez. A Wikipédia szerint a szövetséges csapatok több, mint 10 km-t tudtak előrenyomulni már az offenzíva első napján. Szintén említésre méltó, a csata hatására magukat megadó német erők nagy létszáma is. Továbbá ebben az ütközetben kaptak először kiemelt szerepet a páncélozott katonai járművek, maguk mögé utasítva a lövészárok-hadviselés jelentőségét.

2018.08.09 20:40
Frissítve: 2018.08.09 21:21

Trump megválik a belügyminiszterétől

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:28

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ryan Zinke az év végéig távozik hivatalából.
Jelentős miniszteri posztot betöltő politikustól válik meg Donald Trump: mint Twitter-bejegyzésében írta, Ryan Zinke belügyminiszter az év végéig távozik a kormányból. Az indokokat nem említette Trump, csupán annyit írt, hogy sokat elért hivatali ideje alatt. Nem ő az első egyébként, aki idén távozik a Trump-adminisztrációból. Rex Tillerson külügyminisztert márciusban menesztette az elnök, az igazságügy-minisztertől pedig a közelmúltban vált meg.  
2018.12.15 17:28

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30