Macron inkább nyaralt a világháborús megemlékezés helyett

Publikálás dátuma
2018.08.09 20:40
Macronra hiába várnak: Theresa MAy miniszterelnök és Vilmos herceg
Fotó: AFP/ Sebastien COURDJI
A francia elnök arra hivatkozott, hogy egyszer már megszakította a pihenését. Brit miniszterelnök és trónörökös mellett sok magas rangú vendég várta hiába.
Némi megütközést keltett Franciaországban, hogy Emmanuel Macron francia elnök úgy döntött, nem szakítja meg nyaralását csak azért, hogy részt vegyen egy megemlékezésen. Szerdán ünnepelték az amiens-i csata megkezdésének századik évfordulóját. Macron úgy vélte, az évfordulót nélküle is meg tudják rendezni, emiatt nem volt hajlandó kimozdulni a francia Riviérán, Fort de Bréganconban található elnöki rezidenciáról – a Földközi-tenger egyik sziklás félszigetén található Bormes-les-Mimosas nevű településen emelkedő műemlék jellegű várkastély 1968 óta szolgál a francia elnökök nyári rezidenciájaként. Ami kissé kínossá tette az ügyet, hogy az észak-franciaországi megemlékezésre Nagy-Britanniából Vilmos herceg, valamint Theresa May miniszterelnök is ellátogatott, viszont Édouard Philippe francia kormányfő sem volt jelen. A francia elnöki hivatal azonban nem látott kivetnivalót ebben. Mint a Le Parisien az elnöki hivatalra hivatkozva írta, Macron egy ízben már megszakította nyaralását Theresa May miatt, amikor a múlt hét végén a Brexitről tárgyalt vele, most azonban nem kívánta elhagyni a Riviérát. Külön érdekesség, hogy Macron 1977 decemberében éppen Amiens városában született. Az eset nemcsak Párizsban, Londonban is feltűnést keltett. Már csak azért is, mert a megemlékezésen a britek mellett Ausztrália, Németország, Kanada, valamint Izland is magas rangú küldöttséggel képviseltette magát. A francia vezetés csak az utolsó pillanatban jelentette be, hogy Florence Parlyt küldik Amiens-be. A hadügyminiszter aligha volt elragadtatva a döntéstől, mert neki is meg kellett szakítania jól megérdemelt nyaralását. Mindez ürügyet adott a jobboldali Republikánusoknak Macronék támadására. Jacques Myard, a párt egyik politikusa a Twitteren azt írta, hogy a francia elnök és a kormányfő nem hajlandók tudomást venni hazájuk történelméről, ráadásul diplomáciai ballépést követtek el, mert „az Egyesült Királyság a legfontosabb katonai szövetségesünk” – írta.

A neves offenzíva

1918. augusztus 8-án kezdődött el az Amiens-i csata, mely nyitó mozzanata volt a később száznapos offenzíva néven elhíresült szövetséges támadásnak. Ez vezetett végül az első világháború befejezéséhez. A Wikipédia szerint a szövetséges csapatok több, mint 10 km-t tudtak előrenyomulni már az offenzíva első napján. Szintén említésre méltó, a csata hatására magukat megadó német erők nagy létszáma is. Továbbá ebben az ütközetben kaptak először kiemelt szerepet a páncélozott katonai járművek, maguk mögé utasítva a lövészárok-hadviselés jelentőségét.

2018.08.09 20:40
Frissítve: 2018.08.09 21:21

Közelít a kemény Brexit, a sajátjai fenik a kést May ellen

Publikálás dátuma
2018.10.17 10:00

Fotó: AFP/ Stefan Rousseau
Nem várható előrelépés a Brexit-ügyében az Európai Unió ma kezdődő csúcstalálkozóján. Megoldhatatlan az északír határ kérdése.
Az igazság pillanatának nevezték az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai munkavacsorával kezdődő kétnapos csúcstalákozóját, hiszen múlt héten még minden jel arra vallott, végre sikerül megállapodni Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének feltételeiről. Az igazság azonban ez esetben is kegyetlen: az északír-ír határ kapcsán továbbra sem közeledtek az álláspontok Michel Barnier uniós főtárgyaló és Dominic Raab brit Brexit-ügyi miniszter vasárnapi megbeszélésein, így nemhogy a mostani csúcson nem lesz áttörés, jó, ha az idei évben történik valami. Amint a toryk koalíciós partnere, az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) szóvivője hétfőn vésztjóslóan jegyezte meg: „valószínűleg elkerülhetetlen”, hogy London megállapodás nélkül hagyja el az EU-t. Ugyanakkor az EU-s külügyminiszterek igyekeztek valamivel derűlátóbb képet festeni utalva arra: van még idő, elvégre a briteknek csak jövő év márciusában kell elhagyniuk a közösséget. Egy uniós miniszter az egész Brexit-játszmát egy a végéhez közeledő sakkpartihoz hasonlította, amikor Theresa Maynak a királyon kívül nem maradt más bábúja. Nem kell különösebb sakkmesternek lenni ahhoz, hogy megjósoljuk: ilyen körülmények között csak ideig óráig lehet elkerülni a teljes vereséget. Nincs olyan megoldás, ami mindenkinek jó. Ami ugyanis Brüsszelnek, vagy a konzervatívok „Remainers”, azaz maradáspárti szárnya számára elfogadható, arra azonnal nemet mondanak a toryk konzervatívjai, akik a parlamentben 20-40 képviselőt mondhatnak magukénak. Sok borsot törhet még May orra alá a DUP is, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna fenn a kabinet. May egyik kilátástalan helyzetből sodródik a másikba. Hol van már a tavalyi hó, amikor azt közölte: a Brexit Brexitet jelent. Valójában senki sem tudja, milyen következményekkel jár a kilépés. A vasárnapi tárgyalások amiatt kerültek vakvágányra, mert Barnier ragaszkodott ahhoz a ponthoz, amiről egyébként már az év elején megállapodás született a britekkel. Eszerint Észak-Írország – elkerülendő, hogy visszaálljon a teljes vám- és határellenőrzés az ír határon – a kilépést követően is a vámunió és a belső piac részese maradna, már amennyiben nem sikerülne megnyugtatóan rendezni a London és Brüsszel közötti kereskedelmi kérdéseket. A britek is jó megoldásnak tartották ezt, hiszen így több idő maradna a legnagyobb fejtörést okozó határkérdés megoldására. Csakhogy vasárnap óta már ez az egyszerű megoldás is nehezen kivitelezhetőnek tűnik. A britek ugyanis azt akarják elérni, hogy az egész ország a vámunióban maradjon. Az EU ezt csak azzal a feltétellel engedné, ha a britek minden ezzel járó kötelezettségüknek eleget tennének. Ez egyebek mellett azt jelentené, hogy nem köthetnének különmegállapodásokat az uniós tagországokkal. London ugyan felvetette azt is, hogy ideiglenesen maradna a vámunióban, ez azonban több kilépéspárti miniszternek nem tetszett, s azt követelték, írásban rögzítsék, meddig is tart ez az átmeneti időszak. Máskülönben szerintük a britek akár végleg a vámunióban maradnának, ami lényegében azt jelenti, hogy a Brexit meg sem valósul. Az a megoldás sem tetszett nekik, hogy Észak-Írország különleges státuszt kapjon, ez ugyanis szerintük felér azzal, hogy Brüsszel „annektálja” a régiót. Hogy mennyire bonyolult a helyzet, jelzi: ezt a megoldást a toryk skót maradáspárti szárnya sem támogatja. A Skót Konzervatív Párt vezetője, Ruth Davidson rámutatott: ez esetben Skóciában megerősödhetnek mindazok, akik a régiónak az Egyesült Királyságtól való elszakadását szorgalmazzák. Közben a háttérben kitartóan szervezkednek a kilépéspártiak May kormányfő ellen. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki júliusban Boris Johnson volt külügyminiszterrel lépett ki a kabinetből May kilépéssel kapcsolatos tervei ellen tiltakozva, felszólította a kormány tagjait: kényszerítsék rá a miniszterelnököt arra, hogy teljesen más irányvonalat kövessen a Brexit-tárgyalások során, mert az eddigi stratégia „zsákutcába jutott”. Szerinte a tárgyalások megszakítása fájdalmasabb lenne az EU-nak, mint Londonnak.
2018.10.17 10:00
Frissítve: 2018.10.17 10:00

Gázából elindított rakéta csapódott be Izrael területén

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:45

Fotó: / JACK GUEZ
A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét.
A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be szerda hajnalban Izrael területén, a palesztin övezettől negyven kilométerre keletre lévő Beér-Sevában – jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje nyolc célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott.
Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A szerda hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli-palesztin viszonyban. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. Szerdán rendkívüli kormányülés várható Jeruzsálemben. A Gázától izraeli mércével igen távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev sivatagban lévő várost.
Szerző
2018.10.17 09:45
Frissítve: 2018.10.17 09:45