Javulás, 320,74 forintot ér az euró

Publikálás dátuma
2018.08.10 08:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróhoz képest erősödött, de a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 320,74 forinton forgott reggel hét órakor, 23 fillérrel csökkent a jegyzés a csütörtök este hét órakor elért 320,97 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,81 forintról 278,49 forintra, a svájci franké pedig 279,94 forintról 280,20 forintra erősödött. A jent 2,5139 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5026 forinttal. Az euró 1,1480 dolláron forgott, napi szinten 0,42 százalékkal gyengült. A közös európai fizetőeszköz napi legalacsonyabb jegyzése 1,1478, a legmagasabb 1,1537 dollár volt pénteken az eddigi kereskedésben. A svájci frankhoz képest 0,30 százalékkal gyengült az euró, 1,1420 frankot ért. Egy dollárért 0,9946 frankot kértek, 0,11 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,19 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 110,87 jent ért, írja az MTI.
2018.08.10 08:20

Új termékek léphetnek a lakáskassza helyére

Publikálás dátuma
2018.10.18 13:54

Fotó: Népszava/
Átalakulás várható a lakásfinanszírozási piacon a lakáskassza-megtakarítások állami támogatásának gyors megszüntetése miatt. A bankok új termékekkel állhatnak elő. A lakások drágulása miatt a vevőknek szükségük is van külső forrásra.
Változások jöhetnek a lakásfinanszírozásban a következő időszakban, a lakástakarékok állami támogatásának megszűnése ugyanis a meglévő szerződések kifutásával fokozatosan csökkenti a lakáskasszák szerepét – írja elemzésében az ingatlan.com.       Mint arról beszámoltunk: a lakástakarékpénztáraknál gyűjtött lakossági megtakarítások után járó 30 százalékos, évi legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást megszüntető javaslatot a kormánypárti többség rendkívüli gyorsasággal verte át a parlamenten. A javaslatot egyéni indítványként Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke nyújtotta be  hétfőn délelőtt, azt kedd délre a kormánypárti képviselők meg is szavazták, majd estére Áder János köztársasági elnök is aláírta. Szerdától hatályos tehát az új törvény, így azóta a lakástakarékoknál nem lehet már állami támogatással lakáskassza-szerződéseket kötni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai  kormányinfón azt mondta: az elvett állami támogatások a családok otthonteremtési kedvezményeit (csok) bővítik majd, és azok felhasználási lehetőségei közé a felújítást is beemelik. A részletekről nem említett többet, azt mindenesetre beígérte, hogy bő egy hónapon belül ismertté válnak az módosított csok-szabályok. Arról sem beszélt, hogy lakáscélú állami támogatáshoz ezentúl csak egy jóval szűkebb kör férhet majd hozzá, hiszen a csok feltétele a gyermekvállalás. A gyermektelen házaspárok, az egyedülállók, vagy az idősek korábban a lakáskasszamegtakarításokkal juthattak állami támogatáshoz, és azt akár lakásfelújításra is fordíthatták.  A lakáskassza ráadásul takarékoskodásra ösztönzött, a kormány legújabb húzása viszont az öngondoskodásra való törekvést leépíti, az állam "jóindulatától" való függést pedig erősíti. Az ingatlan.com szerint azonban bankok is új termékekkel jelenthetnek meg a jövőben: például előtakarékoskodás után kamatkedvezménnyel kínált felújítási célú személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitelekkel. A lakosság részéről ugyanis komoly igény mutatkozik ezekre. A lakáspiac és a lakáshitelpiac pedig további növekedésre utaló adatokat mutat, hiszen továbbra is erős a kereslet. Az idén szeptemberben a magánszemélyek által hirdetett lakások iránt 5 százalékkal többen érdeklődtek az ingatlan.com-on, mint egy évvel korábban. Az ingatlanközvetítők kínálatában szereplő lakások iránt pedig az idei hónapokban 5-19 százalékkal volt nagyobb az érdeklődés. A lakások drágulása miatt a vevőknek egyre nagyobb szüksége van külső forrásra is az ingatlanvásárláshoz, ami miatt tovább nőhet a lakáshitelek szerepe az ingatlanpiacon. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó BankRáció.hu oldalán már az év első 9 hónapjában is 105 százalékkal több kalkulációt indítottak lakáshitelekre, mint tavaly. Az összes hitelkalkuláción belül pedig közel 50 százalékos volt a lakáshitelek aránya. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője rámutatott: egyre nagyobb az érdeklődés a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló lakáshitelek iránt. Emellett a növekszik a fogyasztóbarát lakáshitelek iránti igény is. A KSH statisztikái is egyértelmű bővülésről tanúskodnak. Az első félévben több mint 53 ezer lakáshitelnek adtak zöld utat a bankok, ami 18 százalékos növekedésnek felel meg. A lakáshitelek teljes összege már 400 milliárd forint fölé nőtt, ami 39 százalékos növekedést jelent. Összehasonlításul: amikor 2014-ben ismét emelkedésnek indult a lakáspiac, az év egészében kötöttek annyi lakáshitel-szerződést a bankok, mint most az első félévben. A teljes hitelösszeg 2014-ben 244,5 milliárd forint volt, amit az idei első félévben kötött szerződések már 65 százalékkal felülmúltak – sorolta Trencsán Erika. Jelezte: az idei első félévben a lakáshitelek átlagos összege közel 8 millió forint volt, ez éves szinten 17 százalékos emelkedést jelent, a 2014-es szintnél pedig több mint 60 százalékkal magasabb. A kereslet tehát továbbra is erős a lakáspiacon, a reálbérek növekedése, az alacsony kamatok miatt pedig a lakáshitelezés és a személyi kölcsönök is jól futnak. A verseny ezért fokozódhat a vásárlókért, így a bankok is új termékekkel jöhetnek elő. A BankRáció.hu szakértői szerint ezért a hitelválasztásnál még lényegesebb lesz, hogy az érintettek alaposan átnézzék a kínálatot a legkedvezőbb konstrukció megtalálása érdekében. Ezzel ugyanis akár milliós összeget is meg tudnak spórolni egy lakásvásárlásnál a teljes visszafizetendő összegekből adódó különbségek miatt.    
2018.10.18 13:54

Gigavállalat születik: egyesül Mészáros Lőrinc két tőzsdei cége

Publikálás dátuma
2018.10.18 12:31

Fotó: Népszava/
Az egyesült befektetési holding a BÉT negyedik legnagyobb cége lesz, a Telekommal holtversenyben.
Csütörtökön a kereskedés megkezdésétől 13 óráig a Budapest Értéktőzsdén (BÉT) felfüggesztették a jórészt az Orbán Viktor kormányfő közeli barátjaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó az Opus Global Nyrt., valamint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. részvényeinek kereskedését. Miután a két társaság jelezte, hogy a részvényeik árfolyamát jelentősen befolyásoló  bejelentésre készülnek. Erre nem is kellett sokat várni, ugyanis a Napi.hu részvénykonferenciája adott alkalmat Jászai Gellértnek, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának, hogy ismertesse az igazgatóság döntését – melyet még a társaságok decemberi közgyűlésének jóvá kell hagynia,  hogy megteszik az első lépéseket a két cég egyesülésére. A többlépcsős folyamat végét jövő év március végére jósolta. A BÉT történetében arra még nem volt példa, hogy két tőzsdei társaság egyesüljön. A fúzió révén egy egymilliárd eurós piaci kapitalizációjú, tőkeerős cég jön létre, amellyel megvalósíthatók a távlati, regionális terjeszkedést is magába foglaló célok. Mint a konferencián Jászai Gellért hangsúlyozta, ma már ez a tőkenagyság a nemzetközi porondon minimális  elvárás. Ezzel a BÉT negyedik legnagyobb kapitalizációjú társasága lesz, egyenlőre a Magyar Telekom Nyrt.-vel holtversenybe, így felkerül a vágyott bluechip kategóriába. A tőkeemelési sorozat végén az Mészáros Lőrinc részesedése az Opusban 70, a Konzumban pedig mintegy 80 százalékot ér majd el.  A közös cég három stratégiai húzóágazatban szeretne leginkább erősödni, ezek az energetika és ipar, a pénzügyi szektor illetve az it- és a telekom szektor. A telekomszektorral kapcsolatban Jászai Gellért elmondta, hogy több tárgyalást folytatnak, hozzátéve: „Én csodálkoznék, ha az egyesült befektetési holdingnak ne lenne más érdekeltsége."
2018.10.18 12:31
Frissítve: 2018.10.18 12:32