Megszólalt gender-ügyben a CEU: elutasítjuk a cenzúrát

Publikálás dátuma
2018.08.10 12:13
Fotó: Népszava
A Közép-európai Egyetem (CEU) tud róla, hogy a kormány leszámolna a magyarországi genderképzéssel. Üzentek is a kabinetnek, de egyelőre nem nyilvánosan. Az ELTE emlékeztetett, a képzésformát tavaly éppen az Emberi Erőforrások Minisztériuma engedélyezte.
Üzent a kormánynak CEU azzal kapcsolatban, hogy kormányzati terv szerint felszámolnák az egyetemi genderképzést – csakhogy ez az üzenet nem közérdekű, a Magyar Rektori Konferenciának megküldött állásfoglalásuk egy nem nyilvános egyeztetés része. A CEU mindenesetre jelezte, elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. 

Amikor a politika felülírja a tanszabadság elvét

Lapunknak ennél sokkal egyértelműbben fogalmazott Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora.  
„A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is”
- vélekedett Pető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe.  A CEU-n 2008 óta lehet tanulni ezen a szakon, eddig több mint 130-an vettek részt ezen a képzésen. A szak tartalmát egy 2016-os minisztériumi rendelet egy, a teljes hazai felsőoktatás minden alap- és mesterképzési szak, így a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tartalmának felülvizsgála után rögzítette. „Amennyiben a készülő rendelet figyelmen kívül hagyná az illetékes szakemberek értékelését (melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma még két évvel ezelőtt is megerősített), az azt az üzenetet hordozná, hogy Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét”

Az EMMI eltörölheti, de ők is hagyták jóvá

A Népszava megkeresésére közleményben reagált az ügyben szintén érintett ELTE: mint írták, ők is jelezték álláspontjukat a fenntartó, vagyis Emberi Erőforrás  Minisztériuma felé - és bár nem akarják megszüntetni a genderképzést, a végleges szabályozás megjelenéséig nem kommentálnák az ügyet. Az egyetem tudomásul veszi, hogy a fenntartónak joga van egyes képzések megszüntetéséhez. 
Arra ugyanakkor emlékeztetettek, hogy a most kárhoztatott képzést tavaly indították el, méghozzá az EMMI jóváhagyásával.

Indok nélkül, erőből

Korábban a HVG írta meg, hogy az Orbán-kabinet tollvonással, gyakorlatilag indoklás nélkül számolná fel Magyarországon az államilag akkreditált „társadalmi nemek tanulmánya” szakot. A lap úgy tudja, hogy az érintett egyetemek – az ELTE és a CEU – A hét elején alig 24 órát kaptak, hogy véleményezzék az emberi erőforrás tárca és az igazságügyi tárca betiltásról szóló rendeletmódosító előterjesztését. Mindez a nyári szünet idején történt, mikor az egyetemeken általános szabadságolás, lényegében leállás van.
A gender studies képzés már jó ideje szálka a kormány szemében. Először a KDNP ifjúsági szervezetének elnöke írt nyílt levelet tavaly februárban az ELTE rektorának ebben a témában. Nacsa Lőrinc ebben a többi között azt fejtegette, hogy a képzés luxus, felesleges és romboló.  Alig három héttel később Rétvári Bence, az Emmi államtitkára, az írásban feltett kérdések megválaszolásának felelőse egy felvetésre ugyancsak kifakadt a szakra.  Maga a genderkutatás egyébként nem a nemi identitás határának feszegetését jelenti, mint attól sokan tartanak a kormányoldalon, hanem a nemekkel járó társadalmi előítéletekkel és kimondott-kimondatlan elvárásokkal foglalkozik:  olyan sztereotípiákkal, hogy a nők rosszabbul vezetnek, kevésbé objektív döntéseket hoznak, mint a férfiak, és amúgy is a konyhában vagy a gyerekek mellett a helyük - illetve, hogy a fiúknak mindig keménynek, győztesnek kell lennie, és nem mutathatják ki érzelmeiket. Az ilyen  sztereotípiák pedig meghatározzák a nem szerinti társadalmi pozíciót is: megmutatkoznak a nőknek adott alacsonyabb fizetésben, vagy akár Orbán Viktor macsó nyilatkozataiban. A miniszterelnök a Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet hazarendelését például azzal kommentálta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, nőnapon pedig a parlamenti étterem konyhájába ugrott le egy vázából kikapott virágcsokorral – ezzel is kifejezve , mit gondol a férfi-női munkamegosztásról.
Frissítve: 2018.08.10 12:57

Megszűnhet a Magyar Krónika, Bencsik Gábor levélben kér pénzt a folytatásra

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:30

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A lap 2014-ben fideszes pénzből indult, két éve még közpénzek tízmillióit kapta az államtól, de a tavaly létrehozott kormánypárti médiaóriásból már kimaradt.
Bizonytalan a Magyar Krónika sorsa, írja az Index.hu egy februári levél nyomán, amit Bencsik Gábor főszerkesztő aláírásával küldtek ki a lap előfizetőinek. A levélben az áll, "kétségessé vált a Magyar Krónika hosszú távú finanszírozása", ezért csak 2019. áprilisig tudnak garanciát vállalni a megjelenésre. A fideszes kulturális havilap jövő havi száma még meg fog jelenni, de a levélben Bencsik arra kéri az előfizetőket, hogy fizessenek be csekken a lapnak 650 forintot, amennyiben továbbra is igényt tartanak a folyóiratra.
"Még nem tettem le minden reményről, de kénytelen voltam az előfizetőknek jelezni, hogy mi az, amiért felelősséget tudok vállalni"
- nyilatkozta Bencsik az Indexnek. A főszerkesztő szerint február óta keresik a folytatás lehetőségét. Szerinte a lap azért szorul támogatásra, mert a megjelent példányok többsége díjmentesen iskolákhoz, közkönyvtárakhoz és közintézményekhez kerül.
A Magyar Krónika 2014-ben indult, létét Kerényi Imrének köszönheti a világ. Az első három lapszámot a Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozta, majd három hónap után állami hirdetéseket is kaptak (Magyar Posta, Magyar Nemzeti Bank, Szerencsejáték). A Magyar Krónika 2017-ben 50 millió forintos állami támogatást kapott.
A lap kimaradt a tavaly létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványból, ami a fideszes média nagyját, közel 500 sajtóterméket fog össze. Szintén hétfőn jelentette be a KESMA, hogy áprilissal megszünteti az Echot TV-t, melyből csak néhány, a hírtévére átkerülő műsor marad.

Meghalt Baló György

Publikálás dátuma
2019.03.18 15:56
Baló György
Fotó: MTI/ Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfő reggel meghalt Baló György televíziós újságíró - közölte a család az MTI-vel.
Azt írták, hogy Baló György méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Temetéséről később intézkednek - tették hozzá. Baló György 1947. június 14-én, Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-angol-német szakon. A Magyar Televízió (MTV) külpolitikai szerkesztőségében dolgozott 1975-től, valamint a Mozgó Világ munkatársa is volt; 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. Később, 2000-től az MTV műsorvezetőjeként, majd 2002-től 2006-ig kulturális igazgatójaként dolgozott, 2002-2003 között A hét főszerkesztője volt. 2009-ben a Magyar Rádió Kossuth adóján a 180 perc című reggeli műsort vezette, majd 2010-től 2012-ig az MTV főszerkesztői posztját töltötte be. Baló Györgyöt 1982-ben Rózsa Ferenc-díjjal, 1988-ban Balázs Béla-díjjal, 1991-ben Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki. 
A televíziós újságíró január elején jelentette be, hogy egy ideig nem lesz látható az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában.
Frissítve: 2019.03.18 16:05