A hűsítő pezsgő, avagy egy csepp dolce vita

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:22

Fotó: Shutterstock/
Magyarországon ugyan a pezsgőzés a szilveszterrel forrt össze, a fogyasztás hetven százaléka az év utolsó tíz napjára esik, a kellemes, hűs nedű a forró napokon is némi felüdülést jelenthet.
Persze nem mindegy, milyen pezsgőt iszunk, s az árak között azért jelentősek a különbségek. Nyilván csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a drágább francia champagne-t vásárolják meg, pedig néha jó belekóstolni abba, miért is lelkesednek oly sokan a világon e habzó élvezetért. Ráadásul nem kell feltétlenül francia vidékekre tévednünk ahhoz, hogy igazán jó pezsgőt igyunk. Olyannyira, hogy akadnak olyan magyar gyökerűek is, amelyek külföldi versenyeken is egyedülállóan szerepeltek. Példaként említhetjük a Kárásztelek nevűt az erdélyi Szilágyságból. A neves magyar borász, a 2005-ben elhunyt Gál Tibor fedezte még fel barátaival a régiót, amelyet már az 1770-es években fontos szőlőtermő területnek tartottak. Egykor pezsgő is készült itt, s ezt a hagyományt támasztották fel, már századokkal később. A Kárásztelki Pezsgőpincészet 2013-ban került fel a bortérképre, s 2017-ben két fajtája, a blanc de blancs, azaz a chardonnay és a rozé is ezüstérmet szerzett a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon, amivel hivatalosan is bekerült a földkerekség legjobb habzó italai közé. Az elismerés szinte páratlan ilyen fiatal pincészet esetében. (A versenyeken a legfontosabb szempont a technológiai tökéletesség mellett az elegancia, az élénkség, a könnyedség és a jellegzetes palackban érlelésre jellemző aromák intenzitása.) A pince épülete kívülről is impozáns, a legmodernebb technológiákkal vértezték fel, 2015-ben Építőipari Nívódíjat nyert. A Kárásztelek pezsgőit magyar és román címkével is ellátják, hiszen mindkét ország piacán jelen vannak. A chardonnay a zöldkörte, sárgabarack, zöldalma zamatát idézi.
Igen népszerűek a Kreinbacher pezsgőpincészet termékei. Kreinbacher József 2002-ben alapította a birtokot és vásárolta első dűlőit a Somló hegyen. Manapság mintegy 43 hektáron gazdálkodnak, a pezsgőpincészetet az európai uniós támogatásnak köszönhetően 2011-ben adták át. A nedűt tradicionális módon (Méthode Traditionelle), palackban erjesztik és érlelik, a francia borász, Christian Forget útmutatásai alapján. A somlói birtok termékei nemzetközi szinten is elismertté váltak: júliusban két arany- és két ezüstérmet nyertek a legjelentősebbnek tartott pezsgőversenyen, a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon. Májusban pedig platinaérmet kapott a londoni Decanter World Wine Awards (DWWA) versenyen a Prestige Brut pezsgő, amelyet kategóriája legjobbjaként értékelték. A verseny jelentőségét mutatja, hogy 61 ország majdnem 17 ezer borát és pezsgőjét zsűrizték. A Prestige Brut buborékai finoman aprók, íze eleinte a grapefruit, később a mangó aromáját idézi. A pezsgő 85 százalékig furmintból, 15 százalékig chardonnay-ból készült. Mosolygó buborék a pohárban. Így is nevezik az itthon is mind népszerűbb olasz proseccókat, amelyekhez nyáron szinte használati utasítás, hogy a teraszon kortyolgassuk, s élvezzük a dolce vitát. Sajátossága, s egyedi ízét az adja, hogy alapját a Veneto térségében őshonos fehérszőlő, a glera adja. Hogy az olaszok számára mennyire „tömegitallá” vált, mutatja: míg 2008-ban még mintegy 150 millió palackot állítottak elő, tavaly már 440 millió palackot. Kétféle módon készítik, az alapbort tartályban (charmat), vagy palackban (methodo classico). A hagyományos prosecco cukortartalmát illetően extra dry, ha valaki például édeset vásárol Olaszországban, arról egyből tudják: csakis turista lehet. Míg a brut pezsgők cukortartalma 12 grammig terjed (a legszárazabb brut nature 0-3 g/l közötti), az extra dry 12-17 közötti cukormennyiséget jelent, a dry kategóriában pedig 17-32 közötti ez a keretszám. Ha jobbfajta olasz habzóbort innánk, itthon is elérhető a Bortolomiol Extra Dry proseccója, méghozzá korrekt áron. A pincészetet négy nő viszi, évente 5 millió palackot gyárt.
A spanyol pezsgő, a cava őshazája Katalónia Penedés tartománya. A szó maga pincét jelent, ami a hosszas érlelésre utal. Három ibériai szőlő, macabeo, parellada és xarello alkotja, de több helyütt a chardonnay sem hiányozhat belőle. A legjobb cavákat champagne-i recept alapján készítik, azaz saját palackjukban erjesztik és érlelik. Itthon elérhető áron kapható a Torelló pincészet Brut Reserva Special Editionja, amelyet különleges, hóbortos címkéje különböztet meg más pezsgőktől. Miután a rozé itthon különösen kedvelt borfajta, a rozé pezsgő is különleges élményt nyújt. Itthon is remek pezsgőket állítanak elő, de egészen különleges ízvilággal rendelkezik a Magyarországon is megvásárolható a francia Figiuere Atmosphere Rosé Extra brut is. A pincészet Provence-ban található, 210 hektáron művelik a szőlőt. Más minőséget képvisel a szintén francia Veuve Clicquot Rosé Brut Champagne. Nevében is szerepel: ez csak Champagne régióból származhat, mást nem neveznek így, hiszen a pezsgőfajta 1936 óta eredetvédelem alatt áll. Három szőlőfajta engedélyezett itt, a pinot noir, a pinot meunier és a chardonnay. A Veuve Clicquot céget 1772-ben alapították. A múltban sem mindenki engedhette meg magának, hogy csúcsminőségű pezsgőit kortyolgathassa. Cárok kedvenc itala volt a champagne. Akár 3000 palackkal is rendeltek, ám a göröngyös úton egy sor üveg felrobbant, így jó, ha 300 megmaradt az oroszországi végállomásig. A cárt azonban nem zavarta a veszteség. Esetünkben egy 200 éves rozéról van szó, amely Madame Clicquot Ponsardin (1777-1866) nevéhez fűződik. (A francia veuve szó özvegyet jelent, a Madame hatvan évvel élte túl férjét.) Ezért a pezsgőért azért már jóval mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni. S ha már francia pezsgő, érdemes szólni a Crémant de Bourgogne-ról. A Crémant a Champagne régión kívül, Burgundiában található, ám itt is bódító nedűket állítanak elő. A Crémant-t az 1800-as évek elején még Fleur de Champagne néven vált ismertté. Chardonnay és pinot alapborokból készül, pezsgői aranyszínűek. Az itthon is kapható Pierre-Marie Chermette pincészet Blanc de Blancs Brut-je a virágok illatát idézi, ízvilága citrusos-zöldalmás jellegű. Nem csak hűsítő nedű, valóságos műalkotás.

A bor világa

A bor az öregember teje – hangzik a mondás. A magyarok felmérések szerint igencsak jól ismerik a szőlő erjesztésével készült alkoholos italt, amely már évezredek óta jelentősen javítja az emberek kedélyállapotát. Havonta jelentkező sorozatunkban azonban igyekszünk még mélyebb betekintést adni a borok világába, fajtái mellett a különböző nevesebb és kevésbé ismert szőlőtermő vidékekkel is foglalkozunk.

Témák
pezsgő
2018.08.10 13:22

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
2018.08.17 18:45

Több száz halálos áldozatot követeltek az árvizek Indiában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:22

Fotó: AFP/ MANJUNATH KIRAN
Százezrek vesztették el otthonukat. A következő 24 órában is heves esőzés várható.
Eddig legalább 324 ember halt meg az árvíz miatt a délnyugat-indiai Kerala államban, körülbelül 220 ezren pedig elvesztették az otthonukat – írja a Guardian. Az elmúlt kilenc napban szokatlanul heves esőzések csaptak le az államra. A repülőteret lezárták, az utak megrongálódtak, a mobilhálózatok le vannak tiltva és minden iskola bezárt. Egy tisztségviselő szerint csak az elmúlt 36 órában több mint 100 ember vesztette életét, sokan a földcsuszamlásokban haltak meg. A következő 24 órában az eddigiekhez kevésbé intenzív, de még mindig heves esőzés várható. Pinarayi Vijayan tartományi vezető azt mondta: „rendkívül súlyos” válságot tapasztalnak, és a 14 körzetből 12-ben a legmagasabb fokú árvízvédelmi figyelmeztetés van érvényben. Narendra Modi miniszterelnök is Kerala államba utazott. A meteorológusok szerint az átlagosnál 37,5 százalékkal több csapadék esett Kerala államban. 
2018.08.17 18:22