A hűsítő pezsgő, avagy egy csepp dolce vita

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:22

Fotó: Shutterstock/
Magyarországon ugyan a pezsgőzés a szilveszterrel forrt össze, a fogyasztás hetven százaléka az év utolsó tíz napjára esik, a kellemes, hűs nedű a forró napokon is némi felüdülést jelenthet.
Persze nem mindegy, milyen pezsgőt iszunk, s az árak között azért jelentősek a különbségek. Nyilván csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a drágább francia champagne-t vásárolják meg, pedig néha jó belekóstolni abba, miért is lelkesednek oly sokan a világon e habzó élvezetért. Ráadásul nem kell feltétlenül francia vidékekre tévednünk ahhoz, hogy igazán jó pezsgőt igyunk. Olyannyira, hogy akadnak olyan magyar gyökerűek is, amelyek külföldi versenyeken is egyedülállóan szerepeltek. Példaként említhetjük a Kárásztelek nevűt az erdélyi Szilágyságból. A neves magyar borász, a 2005-ben elhunyt Gál Tibor fedezte még fel barátaival a régiót, amelyet már az 1770-es években fontos szőlőtermő területnek tartottak. Egykor pezsgő is készült itt, s ezt a hagyományt támasztották fel, már századokkal később. A Kárásztelki Pezsgőpincészet 2013-ban került fel a bortérképre, s 2017-ben két fajtája, a blanc de blancs, azaz a chardonnay és a rozé is ezüstérmet szerzett a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon, amivel hivatalosan is bekerült a földkerekség legjobb habzó italai közé. Az elismerés szinte páratlan ilyen fiatal pincészet esetében. (A versenyeken a legfontosabb szempont a technológiai tökéletesség mellett az elegancia, az élénkség, a könnyedség és a jellegzetes palackban érlelésre jellemző aromák intenzitása.) A pince épülete kívülről is impozáns, a legmodernebb technológiákkal vértezték fel, 2015-ben Építőipari Nívódíjat nyert. A Kárásztelek pezsgőit magyar és román címkével is ellátják, hiszen mindkét ország piacán jelen vannak. A chardonnay a zöldkörte, sárgabarack, zöldalma zamatát idézi.
Igen népszerűek a Kreinbacher pezsgőpincészet termékei. Kreinbacher József 2002-ben alapította a birtokot és vásárolta első dűlőit a Somló hegyen. Manapság mintegy 43 hektáron gazdálkodnak, a pezsgőpincészetet az európai uniós támogatásnak köszönhetően 2011-ben adták át. A nedűt tradicionális módon (Méthode Traditionelle), palackban erjesztik és érlelik, a francia borász, Christian Forget útmutatásai alapján. A somlói birtok termékei nemzetközi szinten is elismertté váltak: júliusban két arany- és két ezüstérmet nyertek a legjelentősebbnek tartott pezsgőversenyen, a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon. Májusban pedig platinaérmet kapott a londoni Decanter World Wine Awards (DWWA) versenyen a Prestige Brut pezsgő, amelyet kategóriája legjobbjaként értékelték. A verseny jelentőségét mutatja, hogy 61 ország majdnem 17 ezer borát és pezsgőjét zsűrizték. A Prestige Brut buborékai finoman aprók, íze eleinte a grapefruit, később a mangó aromáját idézi. A pezsgő 85 százalékig furmintból, 15 százalékig chardonnay-ból készült. Mosolygó buborék a pohárban. Így is nevezik az itthon is mind népszerűbb olasz proseccókat, amelyekhez nyáron szinte használati utasítás, hogy a teraszon kortyolgassuk, s élvezzük a dolce vitát. Sajátossága, s egyedi ízét az adja, hogy alapját a Veneto térségében őshonos fehérszőlő, a glera adja. Hogy az olaszok számára mennyire „tömegitallá” vált, mutatja: míg 2008-ban még mintegy 150 millió palackot állítottak elő, tavaly már 440 millió palackot. Kétféle módon készítik, az alapbort tartályban (charmat), vagy palackban (methodo classico). A hagyományos prosecco cukortartalmát illetően extra dry, ha valaki például édeset vásárol Olaszországban, arról egyből tudják: csakis turista lehet. Míg a brut pezsgők cukortartalma 12 grammig terjed (a legszárazabb brut nature 0-3 g/l közötti), az extra dry 12-17 közötti cukormennyiséget jelent, a dry kategóriában pedig 17-32 közötti ez a keretszám. Ha jobbfajta olasz habzóbort innánk, itthon is elérhető a Bortolomiol Extra Dry proseccója, méghozzá korrekt áron. A pincészetet négy nő viszi, évente 5 millió palackot gyárt.
A spanyol pezsgő, a cava őshazája Katalónia Penedés tartománya. A szó maga pincét jelent, ami a hosszas érlelésre utal. Három ibériai szőlő, macabeo, parellada és xarello alkotja, de több helyütt a chardonnay sem hiányozhat belőle. A legjobb cavákat champagne-i recept alapján készítik, azaz saját palackjukban erjesztik és érlelik. Itthon elérhető áron kapható a Torelló pincészet Brut Reserva Special Editionja, amelyet különleges, hóbortos címkéje különböztet meg más pezsgőktől. Miután a rozé itthon különösen kedvelt borfajta, a rozé pezsgő is különleges élményt nyújt. Itthon is remek pezsgőket állítanak elő, de egészen különleges ízvilággal rendelkezik a Magyarországon is megvásárolható a francia Figiuere Atmosphere Rosé Extra brut is. A pincészet Provence-ban található, 210 hektáron művelik a szőlőt. Más minőséget képvisel a szintén francia Veuve Clicquot Rosé Brut Champagne. Nevében is szerepel: ez csak Champagne régióból származhat, mást nem neveznek így, hiszen a pezsgőfajta 1936 óta eredetvédelem alatt áll. Három szőlőfajta engedélyezett itt, a pinot noir, a pinot meunier és a chardonnay. A Veuve Clicquot céget 1772-ben alapították. A múltban sem mindenki engedhette meg magának, hogy csúcsminőségű pezsgőit kortyolgathassa. Cárok kedvenc itala volt a champagne. Akár 3000 palackkal is rendeltek, ám a göröngyös úton egy sor üveg felrobbant, így jó, ha 300 megmaradt az oroszországi végállomásig. A cárt azonban nem zavarta a veszteség. Esetünkben egy 200 éves rozéról van szó, amely Madame Clicquot Ponsardin (1777-1866) nevéhez fűződik. (A francia veuve szó özvegyet jelent, a Madame hatvan évvel élte túl férjét.) Ezért a pezsgőért azért már jóval mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni. S ha már francia pezsgő, érdemes szólni a Crémant de Bourgogne-ról. A Crémant a Champagne régión kívül, Burgundiában található, ám itt is bódító nedűket állítanak elő. A Crémant-t az 1800-as évek elején még Fleur de Champagne néven vált ismertté. Chardonnay és pinot alapborokból készül, pezsgői aranyszínűek. Az itthon is kapható Pierre-Marie Chermette pincészet Blanc de Blancs Brut-je a virágok illatát idézi, ízvilága citrusos-zöldalmás jellegű. Nem csak hűsítő nedű, valóságos műalkotás.

A bor világa

A bor az öregember teje – hangzik a mondás. A magyarok felmérések szerint igencsak jól ismerik a szőlő erjesztésével készült alkoholos italt, amely már évezredek óta jelentősen javítja az emberek kedélyállapotát. Havonta jelentkező sorozatunkban azonban igyekszünk még mélyebb betekintést adni a borok világába, fajtái mellett a különböző nevesebb és kevésbé ismert szőlőtermő vidékekkel is foglalkozunk.

Témák
pezsgő
2018.08.10 13:22
Frissítve: 2018.09.20 13:46

A borok királya, a királyok bora

Publikálás dátuma
2018.12.10 16:54

Fotó: /
A tokaji aszú világszerte a legismertebb magyar bor, amelyet már a világháborúk előtt jól ismertek Európa különböző pontjain. Mára visszanyerte régi hírnevét. December 10. a tokaji aszú napja. Első ízben tavaly tartották a világ egyik legjobb édes borának ünnepnapját. „Az első Aszú Day meglepően sikeres volt, olyan helyekről kaptunk visszajelzést, amire mi sem számítottunk. Többen voltak, akik eddig ugyan nem rajongtak az édes borokért, de ezen a napon egy-egy kivételes tokaji aszút megkóstolva megváltozott a véleményük. Ez is alátámasztja azt, amit már sokszor tapasztaltam: aki egyszer találkozik egy aszúval, attól kezdve másképpen értékeli ezt a kategóriát” – mesél Kézdy Dániel, az Aszú Day ötletgazdája az első év tapasztalatairól. Noha elsősorban desszertborként ismerjük az aszút nem csak az édességek mellé ajánlott. Magyarország a világelsők közé tartozik a minőségi libamáj előállításában, a magyar gasztronómiában éppen ezért az egyik tradicionális párosítás a libamáj és a tokaji aszú. A libamáj édeskés íze kiválóan harmonizál az aszú cukortartalmával, a zsíros textúrát pedig remekül ellensúlyozza a bor élénk savszerkezete. Az elkészítésnél érdemes figyelembe venni az aszú karakterét. A fiatal aszúkhoz friss gyümölcsök és zöldfűszerek passzolnak, az érett, régebbi évjáratokhoz pedig használjunk aszalt gyümölcsöket, lekvárt, vagy karamellizálhatjuk is az ételt. Mivel a tokaji aszú az évjáratok, dűlők és borkészítés eltérései miatt sokszínű, így bátran kísérletezhetünk az ízekkel a konyhában.
"Tokaji, a borok királya és a királyok bora" így minősítette a bort XIV. Lajos, miután megkóstolta a térség borát. A Tokaji borvidék Magyarország északkeleti részén található, régre visszanyúló borkészítési hagyományokkal rendelkező szőlőtermő terület, amelyet már 1737 óta jegyeznek mint a világ első zárt borvidékét. A Tokaji Borvidék 27 települést foglal magába és 5000 hektár szőlőterületen fekszik. A háromszög alakú területet nyugatról Abaújszántó, délen Tokaj és keleten Sátoraljaújhely fogja közre. Tokaj-Hegyalját az UNESCO 2002-ben vette fel a világörökség listára. A borok kivételes ízvilágának titka a talaj, a mikroklíma, a botritisz nevű nemespenész, a helyi szőlőfajták és a borkészítés egyvelegének köszönhető. Mindezen tényezők miatt a tokaji karaktere nem hasonlítható más borokéhoz. A vulkanikus alapkőzet a borok ásványos karakterét és a feszes savszerkezetet adja, a folyók által befolyásolt őszi, párás mikroklíma pedig segíti a Botrytis cinerea nemespenész kialakulását, aminek köszönhetően megjelennek az aszúsodott szőlőszemek. Ezeket a bogyókat, amelyekben a cukor koncentrálódik, kézzel, több körben, az őszi hónapokban folyamatosan szedik. A szigorúan meghatározott borkészítési eljárást minden termelőnek be kell tartania, így csak a borvidéken engedélyezett hat szőlőfajtából készülhet. Azonos évjáratú borba vagy erjedő mustba áztathatják az aszús szemeket, a kierjedés után a maradékcukor-tartalomnak pedig minimum 120 gramm/liternek kell lennie, és kötelező hordós érlelésnek is alávetni a bort. 
A borvidék egyik nevezetes pincészete a spanyol, illetve magyar tulajdonban lévő Oremus pincészet, amely 1993-ban alakult meg a spanyol Vega Sicilia testvérbirtokaként. A siker valóban egyedülálló, hiszen a pincészet ma már mintegy félszáz országba juttatja el a borvidék különleges nedűjét. A pince bortermelő tevékenységét a tolcsvai birtokközpontban fejti ki, ahol 1999-ben felépült- a több kilométert befutó és már a XIII. század óta használatos pincelabirintussal összekötött - új borház. Bár a térség elsősorban édesborairól ismert, nagy sikert aratott az Oremus száraz, Mandolás nevű boraival. A hegyek oldalában, 200 méter tengerszint feletti magasságot meg nem haladó módon telepített szőlő védve érzi magát az északi széltől, ugyanakkor fekvéséből következően bőséges napsütésben részesül. 2016-ban Bacsó András, a Tokaj Oremus birtokvezetője nyerte el a borászok borásza címet. Bacsó órákat képes mesélni a régióról, a pincészetekről, a térségről, mondandóját olyan színesen adja elő, hogy egy időre mi is e csodálatos és egészen egyedülálló borvidéken érezhetjük magunkat.

A bor világa

A bor az öregember teje – hangzik a mondás. A magyarok felmérések szerint igencsak jól ismerik a szőlő erjesztésével készült alkoholos italt, amely már évezredek óta jelentősen javítja az emberek kedélyállapotát. Rendszeresen jelentkező sorozatunkban azonban igyekszünk még mélyebb betekintést adni a borok világába, fajtái mellett a különböző nevesebb és kevésbé ismert szőlőtermő vidékekkel is foglalkozunk.

2018.12.10 16:54
Frissítve: 2018.12.10 16:55

A harci kutya szájából rángatta ki ölebét az idős asszony

Publikálás dátuma
2018.12.07 07:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az assszony két yorkit is megmentett a haláltól, bár egyiküknek szinte leszakította fejét az őrjöngő támadó.
 Saját életét is kockára téve mentette meg lánya kutyáit a X. kerületben egy 64 éves budapesti asszony, miután két harci kutya támadt rájuk az utcán - értesült a Blikk.  A nő éppen sétára indult a 11 éves és 6 éves yorkikkal, amikor a két nagytestű, stafforshireterrier-szerű kutya rájuk rontott Miután az egyik vadállat elragadta Zsófit, az egyik kedvencünket, belenyúltam a támadó kutya szájába. Még most is érzem a harapását – mondta az asszony, akinek a lánya a nagy kiabálásra lett figyelmes.
– Sokkoló volt a látvány: a yorkimról a fülétől a lapockájáig lenyúzták a bőrt. Anyukám elkérte az érintett gazdák telefonszámát, amiről utólag kiderült, hogy nem él – mesélte megrendülten a gazda, aki – mint mondta – rettegett attól, hogy az édesanyja torkának is nekiesnek a kutyák. Brigi az ügyben feljelentést is tett.  Korom Gábor kutyaoktató szerint a kutyatámadások jelentős része elkerülhető lenne, ha a gazda megtanulná kontrollálni a kutyáját. – Aki csak pórázzal tudja megfékezni saját kutyáját, kérjen segítséget. Egy erőszakosabb kutya hajlamos úgy értelmezni a feszes pórázt, hogy a gazdája harcba küldi – mondta a szakember.  – Soha nem szabad beállni egy támadás tűzvonalába, a gazdák ugyanis ilyenkor szoktak megsérülni. Ha már egymásnak esett a két kutya, nem az a feladat, hogy szétszedjük őket egy hirtelen mozdulattal. Inkább a hátsó combjuknál tudjuk őket kihúzni a tűzvonalból – szögezte le a szakember a lapnak nyilatkozva. 
2018.12.07 07:33