Zuhanórepülésre váltott a török líra

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:43

Fotó: AFP/ YASIN AKGUL
Pánik tört ki pénteken a világ valamennyi pénzügyi központjában, a "bűnös" pedig nem volt más, mint a török líra, amelynek árfolyama szinte megállíthatatlanul zuhanni kezdett a vezető devizákkal szemben.
A szenvedő alanyok között van az euró is, amely 2017 közepe óta nem volt ilyen gyenge az amerikai dollárral szemben, mint most - mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére. A szakértő szerint egyértelmű, hogy az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetése váltotta ki a sokkos állapotot. Frankfurtban ugyanis amiatt aggódnak, hogy több meghatározó európai banknak van komoly kitettsége Törökországban, érdemes ezek közül csak a legfontosabbakat megemlíteni: a Banco Bilbao, az UniCredit és a BNP Paribas. Az EKB figyelmeztetése nyomán a banki részvények tömegeitől válnak meg a pénzintézetek. A magyarországi vezető bankcsoport, az OTP pénteken mutatta be a 2018. második negyedévi eredményeit, amely rekord profitot tartalmaz, ennek ellenére a hitelintézet részvényei a Budapesti Értéktőzsdén több százalékos árfolyamesést produkáltak, mert a befektetők, válogatás nélkül "büntették" a bankpapírokat. Virovácz Péter ugyanakkor hangsúlyozta: gyakran beszélnek arról, hogy az amerikai dollár milyen mértékben erősödik, de a helyzet megítélése szempontjából egyáltalán közömbös, hogy a dolog valójában úgy áll: a világ devizái gyengültek a "zöldhasúhoz" képest. Ennek figyelembevételével ugyanis érthetőbbé válik, hogy a pénz miért menekül az Egyesült Államokba. Nem csak a kockázatkerülés miatt - bár az sem elhanyagolható tényező -, hanem azért is, mert a tengerentúlon világos kamatemelési folyamat zajlik le ezekben az években, s legfeljebb az jelenthet bizonytalanságot, hogy mennyi lesz a kamatemelések száma. Ilyen körülmények között - fűzte hozzá Virovácz Péter - a forint továbbra is sérülékeny. Bár a 330 forintos euróárfolyam ismételt elérése jelenleg nem látszik valószínűnek, az bizonyosnak látszik, hogy tartósan 320 forintnál többet kell majd adni az európai közös pénz egy egységéért. Ezt tükrözték a bankközi devizapiacok kereskedőinek pénteki jegyzésárai is. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök elsősorban külső okokra, országa elleni nemzetközi kampányra hivatkozik a török líra árfolyamesése nyomán, és Allahhoz fohászkodik, a józanabb hangok inkább egy erőteljes, akár 30 százalékpontos alapkamatemelést célszerűbbnek tartanának. Enélkül ugyanis egyre kevesebben bíznak abban, hogy Törökország meg tudja őrizni a fizetőképességét, és a helyzet az idő múltával egyre csak romlik. Nem jó ajánlólevél az sem, hogy Erdogan a vejének adta a gazdasági csúcsminiszteri pozíciót. Egyes török állami bankok szerepe az Irán elleni szankciókkal kapcsolatban is erőteljesen megkérdőjelezhető.
2018.08.10 13:43
Frissítve: 2018.08.10 14:05

Trump megválik a belügyminiszterétől

Publikálás dátuma
2018.12.15 17:28

Fotó: AFP / SAUL LOEB/
Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy Ryan Zinke az év végéig távozik hivatalából.
Jelentős miniszteri posztot betöltő politikustól válik meg Donald Trump: mint Twitter-bejegyzésében írta, Ryan Zinke belügyminiszter az év végéig távozik a kormányból. Az indokokat nem említette Trump, csupán annyit írt, hogy sokat elért hivatali ideje alatt. Nem ő az első egyébként, aki idén távozik a Trump-adminisztrációból. Rex Tillerson külügyminisztert márciusban menesztette az elnök, az igazságügy-minisztertől pedig a közelmúltban vált meg.  
2018.12.15 17:28

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30