Zuhanórepülésre váltott a török líra

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:43

Fotó: AFP/ YASIN AKGUL
Pánik tört ki pénteken a világ valamennyi pénzügyi központjában, a "bűnös" pedig nem volt más, mint a török líra, amelynek árfolyama szinte megállíthatatlanul zuhanni kezdett a vezető devizákkal szemben.
A szenvedő alanyok között van az euró is, amely 2017 közepe óta nem volt ilyen gyenge az amerikai dollárral szemben, mint most - mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére. A szakértő szerint egyértelmű, hogy az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetése váltotta ki a sokkos állapotot. Frankfurtban ugyanis amiatt aggódnak, hogy több meghatározó európai banknak van komoly kitettsége Törökországban, érdemes ezek közül csak a legfontosabbakat megemlíteni: a Banco Bilbao, az UniCredit és a BNP Paribas. Az EKB figyelmeztetése nyomán a banki részvények tömegeitől válnak meg a pénzintézetek. A magyarországi vezető bankcsoport, az OTP pénteken mutatta be a 2018. második negyedévi eredményeit, amely rekord profitot tartalmaz, ennek ellenére a hitelintézet részvényei a Budapesti Értéktőzsdén több százalékos árfolyamesést produkáltak, mert a befektetők, válogatás nélkül "büntették" a bankpapírokat. Virovácz Péter ugyanakkor hangsúlyozta: gyakran beszélnek arról, hogy az amerikai dollár milyen mértékben erősödik, de a helyzet megítélése szempontjából egyáltalán közömbös, hogy a dolog valójában úgy áll: a világ devizái gyengültek a "zöldhasúhoz" képest. Ennek figyelembevételével ugyanis érthetőbbé válik, hogy a pénz miért menekül az Egyesült Államokba. Nem csak a kockázatkerülés miatt - bár az sem elhanyagolható tényező -, hanem azért is, mert a tengerentúlon világos kamatemelési folyamat zajlik le ezekben az években, s legfeljebb az jelenthet bizonytalanságot, hogy mennyi lesz a kamatemelések száma. Ilyen körülmények között - fűzte hozzá Virovácz Péter - a forint továbbra is sérülékeny. Bár a 330 forintos euróárfolyam ismételt elérése jelenleg nem látszik valószínűnek, az bizonyosnak látszik, hogy tartósan 320 forintnál többet kell majd adni az európai közös pénz egy egységéért. Ezt tükrözték a bankközi devizapiacok kereskedőinek pénteki jegyzésárai is. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök elsősorban külső okokra, országa elleni nemzetközi kampányra hivatkozik a török líra árfolyamesése nyomán, és Allahhoz fohászkodik, a józanabb hangok inkább egy erőteljes, akár 30 százalékpontos alapkamatemelést célszerűbbnek tartanának. Enélkül ugyanis egyre kevesebben bíznak abban, hogy Törökország meg tudja őrizni a fizetőképességét, és a helyzet az idő múltával egyre csak romlik. Nem jó ajánlólevél az sem, hogy Erdogan a vejének adta a gazdasági csúcsminiszteri pozíciót. Egyes török állami bankok szerepe az Irán elleni szankciókkal kapcsolatban is erőteljesen megkérdőjelezhető.
2018.08.10 13:43
Frissítve: 2018.08.10 14:05

Gázából elindított rakéta csapódott be Izrael területén

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:45

Fotó: / JACK GUEZ
A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét.
A Gázai övezetből elindított rakéta csapódott be szerda hajnalban Izrael területén, a palesztin övezettől negyven kilométerre keletre lévő Beér-Sevában – jelentette a Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Válaszul az izraeli hadsereg légiereje nyolc célpontot támadott a palesztin övezetben. A légicsapásban az övezet déli részén, Rafahnál hárman megsebesültek egy katonai támaszponton. A palesztin rakéta egy lakóház udvarán csapódott be anyagi károkat okozva, de emberéletet nem követelt. A mentőszolgálatnak öt sérültet kellett ellátnia a támadás miatt, köztük egy sokkos állapotba került anyát és három gyerekét. Az izraeli hadsereg szerint két rakétát lőttek ki hajnalban a palesztin övezetből, de az egyik a tengerbe csapódott.
Beér-Sevában megszólaltak a szirénák, de miután Izrael soha nem számított arra, hogy ezt az országrészt is érheti rakétatámadás, nem telepített a város köré a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer elhárító rakétáiból, ezért itt nem léphetett működésbe a másutt működő elhárítás. A szerda hajnali rakétatámadás jelentősen növeli a feszültséget az izraeli-palesztin viszonyban. Avigdor Liberman védelmi miniszter egy nagyobb katonai akcióval fenyegette meg kedden az övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt, ha tovább folytatja az erőszakcselekményeket Izrael ellen. Szerdán rendkívüli kormányülés várható Jeruzsálemben. A Gázától izraeli mércével igen távoli Beér-Seva felé a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta csak kétszer lőttek rakétát az övezetből, noha a hadművelet során számos rakétatámadás érte a Negev sivatagban lévő várost.
Szerző
2018.10.17 09:45
Frissítve: 2018.10.17 09:45

NY Times: Több gyanúsított is a szaúdi koronaherceghez köthető

Publikálás dátuma
2018.10.17 09:38

Fotó: AFP/ Arif Hudaverdi Yaman
A lap szerint legalább kilenc emberről megállapítható, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársa.
A török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak – írta kedd este internetes oldalán a The New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról. Az MTI összefoglalója szerint a tekintélyes amerikai lap Isztambulból keltezett tudósításában közölték, hogy az egyik gyanúsított, Maher Abdulaziz Mutreb gyakran volt látható a koronaherceg kíséretében. A cikkhez mellékelt fotók tanúsága szerint Mohamed bin Szalmán 2018 márciusi amerikai látogatásán, valamint áprilisi madridi és párizsi útjain is ott volt, feltehetően a herceg testőrségének tagjaként. Tanúk és más felvételek szerint három további férfi szintén Szalmán herceg biztonsági kíséretéhez tartozhat. Az ötödik gyanúsított egy igazságügyi orvosszakértő, aki a szaúdi belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást. Ha ezek az emberek – ahogy azt török hatóságok állítják – ott voltak az isztambuli szaúdi konzulátuson, amikor Dzsamál Hasogdzsi eltűnt, az közvetlen kapcsolatot jelenthet az ügy és a koronaherceg között. Ez aláásná azt – az amerikai elnök által felvetett – lehetséges szaúdi magyarázatot, hogy Hasogdzsit esetleg magukat önállósító, a koronaherceg jóváhagyása nélkül cselekvő gyilkosok ölték meg. A The New York Times megjegyzi: a gyanúsítottak és a koronaherceg közötti kapcsolat fényében mind a Fehér Ház, mind a kongresszus nehezen fogadhat el egy ilyen magyarázatot. Az igazságügyi orvosszakértő jelenléte ráadásul a lap szerint arra utalhat, hogy kezdetektől az újságíró megölése volt a cél, és nem egy eldurvult kihallgatás közben, kihallgatói szándékai ellenére halt meg Hasogdzsi. A The New York Times munkatársai legalább kilenc gyanúsítottról állapították meg, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársai.
Az amerikai lap felidézi: török tisztségviselők korábban azt mondták, bizonyítékaik vannak arra, hogy a 15 szaúdi férfi október 2-án érkezett repülőgéppel Isztambulba, meggyilkolta Hasogdzsit, feldarabolta testét egy direkt ezzel a céllal magukkal vitt csontfűrésszel, és még aznap visszarepült Rijádba. Az adatok arról tanúskodnak, hogy október 2-án két – a koronaherceggel és a belügyi tárcával szoros kapcsolatot ápoló cég által bérelt – szaúdi magángép landolt az isztambuli reptéren, és még Hasogdzsi eltűnésének napján vissza is repült a sivatagi királyság fővárosába. Török tisztségviselők szerint Dzsamál Hasogdzsit a konzulátusra érkezését követő két órán belül megölték. Ennyi idő pedig aligha elég arra, hogy egy kihallgatás végzetes fordulatot vegyen – tette hozzá a lap. A CNN hírtelevízió hétfőn – meg nem nevezett forrásaira hivatkozva – azt közölte: Rijád az újságíró meggyilkolásának beismerésére készül, és várhatóan azzal a magyarázattal áll elő, hogy Hasogdzsit kihallgatták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, és az újságíró a rosszul sikerült kihallgatása közben, kihallgatóinak szándékai ellenére halt meg.

Trump: Először rá kell jönnünk, hogy mi történt

Donald Trump amerikai elnök ugyancsak kedden bírálta azokat a szerinte elsietett vádakat, amelyek világszerte megfogalmazódtak Szaúd-Arábiával szemben Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró eltűnése és feltételezett meggyilkolása ügyében, és azokat a Brett Kavanaugh amerikai főbíró jelölése kapcsán megfogalmazódott vádakhoz hasonlította. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában az elnök Szaúd-Arábia ártatlanságának vélelme mellett foglalt állást, leszögezve: „először rá kell jönnünk, hogy mi történt”. Majd a többi között azt hangsúlyozta: Szaúd-Arábiát okolni az újságíró eltűnéséért újabb példa a „bűnös, amíg nem bizonyította ártatlanságát” elvére. „Én ezt nem szeretem” – mondta az elnök. „Éppen ezen mentünk keresztül Kavanaugh főbíróval, aki számomra mindvégig ártatlan volt” – fogalmazott Trump, utalva a nemrégiben kinevezett alkotmánybíró, Brett Kavanaugh szenátusi meghallgatására, amelynek során a főbírót szexuális zaklatás vádja érte. Donald Trump akkor arra utasította a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) hogy egy héten belül folytasson le egy pótlólagos vizsgálatot, és a vizsgálat végül azzal a következtetéssel zárult, hogy a Kavanaugh elleni zaklatási vádak nem bizonyíthatóak. Donald Trump az AP-nek adott interjújában leszögezte: mind Szalmán bin Abdul-Aziz szaúdi uralkodó, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceg cáfolta neki, hogy bármit is tudna arról, mi történt Dzsamál Hasogdzsival, miután belépett hazája isztambuli konzulátusának kapuján.
Az elnök egyúttal visszatért egyik korábbi kijelentésére is, miszerint elképzelhető, hogy Hasogdzsit magukat önállósító gyilkosok ölték meg. Az AP hírügynökségnek kedden este azt mondta: ez csak „megérzés” volt, miután telefonon beszélt a szaúdi uralkodóval, aki nagyon határozottan cáfolta, hogy akár ő, akár a koronaherceg bármit is tudna Hasogdzsi sorsáról. Donald Trump interjúját azt követően tették közzé, hogy Mike Pompeo külügyminiszter kedden Rijádban megbeszélést folytatott mind a szaúdi királlyal, mind a koronaherceggel. Trump rögtön a megbeszélések után Twitter-bejegyzésben közölte: ő is beszélt a koronaherceggel, aki „gyors, teljes és átfogó vizsgálatot ígért”. Az elnök azt írta, „a válaszok nemsokára jönnek”.
Pompeo, aki szerdától Törökországban tárgyal a Hasogdzsi-ügyről, a megbeszélések után szintén azt nyilatkozta: a szaúdi vezetők „erőteljesen cáfolták, hogy bármit is tudnának arról, mi történt a konzulátusukon”. Az amerikai tárcavezető közleményt is kiadott, amelyben leszögezte: Rijádban „komoly az elkötelezettség a tények megállapítására és a felelősök megnevezésére, beleértve Szaúd-Arábia vezető politikusait és tisztségviselőit is”. Mike Pompeo szaúd-arábiai és törökországi tárgyalásai amerikai elemzők szerint egyúttal jelzik a Rijádra nehezedő növekvő nemzetközi nyomást is. Hasogdzsinak október 2-án ment be az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Azóta nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. A török kormányzat – titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva – azt sejttette az elmúlt napokban, hogy az újságírót szaúdi ügynökök, akik kifejezetten erre a napra érkeztek Isztambulba, az épületben megkínozták, meggyilkolták és feldarabolták. Rijád tagadja a vádat. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Khashoggi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket.  
2018.10.17 09:38
Frissítve: 2018.10.17 09:38