A szenvedő alanyok között van az euró is, amely 2017 közepe óta nem volt ilyen gyenge az amerikai dollárral szemben, mint most - mondta el Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére. A szakértő szerint egyértelmű, hogy az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetése váltotta ki a sokkos állapotot. Frankfurtban ugyanis amiatt aggódnak, hogy több meghatározó európai banknak van komoly kitettsége Törökországban, érdemes ezek közül csak a legfontosabbakat megemlíteni: a Banco Bilbao, az UniCredit és a BNP Paribas. Az EKB figyelmeztetése nyomán a banki részvények tömegeitől válnak meg a pénzintézetek.
A magyarországi vezető bankcsoport, az OTP pénteken mutatta be a 2018. második negyedévi eredményeit, amely rekord profitot tartalmaz, ennek ellenére a hitelintézet részvényei a Budapesti Értéktőzsdén több százalékos árfolyamesést produkáltak, mert a befektetők, válogatás nélkül "büntették" a bankpapírokat.
Virovácz Péter ugyanakkor hangsúlyozta: gyakran beszélnek arról, hogy az amerikai dollár milyen mértékben erősödik, de a helyzet megítélése szempontjából egyáltalán közömbös, hogy a dolog valójában úgy áll: a világ devizái gyengültek a "zöldhasúhoz" képest. Ennek figyelembevételével ugyanis érthetőbbé válik, hogy a pénz miért menekül az Egyesült Államokba. Nem csak a kockázatkerülés miatt - bár az sem elhanyagolható tényező -, hanem azért is, mert a tengerentúlon világos kamatemelési folyamat zajlik le ezekben az években, s legfeljebb az jelenthet bizonytalanságot, hogy mennyi lesz a kamatemelések száma.
Ilyen körülmények között - fűzte hozzá Virovácz Péter - a forint továbbra is sérülékeny. Bár a 330 forintos euróárfolyam ismételt elérése jelenleg nem látszik valószínűnek, az bizonyosnak látszik, hogy tartósan 320 forintnál többet kell majd adni az európai közös pénz egy egységéért. Ezt tükrözték a bankközi devizapiacok kereskedőinek pénteki jegyzésárai is.
Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök elsősorban külső okokra, országa elleni nemzetközi kampányra hivatkozik a török líra árfolyamesése nyomán, és Allahhoz fohászkodik, a józanabb hangok inkább egy erőteljes, akár 30 százalékpontos alapkamatemelést célszerűbbnek tartanának. Enélkül ugyanis egyre kevesebben bíznak abban, hogy Törökország meg tudja őrizni a fizetőképességét, és a helyzet az idő múltával egyre csak romlik. Nem jó ajánlólevél az sem, hogy Erdogan a vejének adta a gazdasági csúcsminiszteri pozíciót. Egyes török állami bankok szerepe az Irán elleni szankciókkal kapcsolatban is erőteljesen megkérdőjelezhető.
