Sztálinista közösség Japánban

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:00

Fotó: AFP/ Behrouz MEHRI
Japánban jelentős észak-koreai kisebbség él, saját egyetemük is van, és bár istenítik Kim Dzsong Unt, azért pragmatikusak.
A japánok megértőek az országban élő észak-koreaiakkal, akik minden további nélkül nevezhetik saját igazi vezetőjüknek Kim Dzsong Unt, az ország diktátorát. Bár remekül beszélnek japánul, valójában nem ahhoz az országhoz lojálisak, ahol élnek, hanem Észak-Koreához. Előfordul, hogy Phenjant dicsőítő prospektusokat terjesztenek, ami nem feltétlenül népszerű a japánok körében. Az egyetem egyik diákja, Cso Rjang a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, előfordult már, hogy valaki azt mondta neki, bölcsebben tenné, ha visszamenne Észak-Koreába. Való igaz, sajátságos, hogy egy demokráciában népszerűsítenek egy közismerten diktatórikus, sztálinista országot. A Tokió nyugati részén található Korea Egyetemen mintegy hatszáz diák tanul. Mindannyian olyan felmenőktől származnak, akiket kényszermunkásként vittek az országba, amikor a japánok megszállták a Koreai-félszigetet, vagy önként mentek oda. A legtöbben ugyan a mai Dél-Korea területéről érkeztek, ám az egyetemen az oktatás egyértelműen Észak-Koreát idézi. Olyannyira, hogy a tantermekben Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il, a mai „uralkodó” nagyapja és apja képei díszelegnek. A főépületen pedig ez a felirat olvasható: „Éljen sokáig népünk nagy vezetője, Kim Ir Szen”. Az országalapítónak is nevezett politikus nem tudta teljesíteni a kérést: 1994-ben meghalt. Nem ez az egyedüli oktatási intézmény, ahol a phenjani rezsimet éltetik, Japánban tucatnyi akad belőlük. A csongrion nevű, egykor Phenjan által finanszírozott közösség áll mögöttük. Korábban pénzügyi szempontból sem volt jelentéktelen csoport, legalábbis, amíg Észak-Korea még rendelkezett kellő anyagi forrásokkal. Az észak-koreaiak ma is működtetnek szerencsejáték-termeket, a phenjani rezsim ezeket korábban egyfajta pénzmosóként használta: az itt bezsebelt pénzösszeg egy jelentős részét juttatták Észak-Koreába. Ez ma már szinte lehetetlen az állammal szembeni szigorú nemzetközi büntetőintézkedések miatt. A csongrion jelentősége sem a régi, taglétszáma folyamatosan csökken. Jelenleg mintegy 200 ezer tagja lehet, más források azonban úgy vélik, ez nagyon túlzott becslés. A közösség egyfajta konzulátus szerepét is ellátja, évente mintegy ezer vízumot állítanak ki olyan japán állampolgároknak, akik el akarnak látogatni a sztálinista országba. A Korea Egyetemen tanuló diákok számára a harmadik évben kötelező ellátogatni Észak-Koreába. Ekkor mintegy másfél hónapot töltenek ott. A viszonylag hosszú idő ellenére aligha van módjuk feltérképezni az országot. Az ország történetének jelentősebb helyeit kereshetik fel. Egy diák, Pak Szong a FAZ-nak elmondta, egy olasz étteremben evett pizzát, ami legalább olyan jó volt, mint amit Japánban szolgáltak fel. Cso Rjang viszont arra emlékezett vissza szívesen, amikor kutyát szolgáltak fel neki, mert nagyon jól ízesítették. Angolul is tanultak Észak-Koreában és politikai előadásokat hallgattak. Akadt olyan diák is, aki már negyedszer vizitált Észak-Koreában. A diákok tudása azért korlátozott eleik hazájáról. Arról például még sosem hallottak, hogy az észak-koreaiak csak külön engedéllyel költözhetnek Phenjanba. Ugyanakkor a diákok szerint semmi kivetnivaló sincs abban, hogy Kim Dzsong Un saját rokonait is kivégeztette, hiszen „árulást követtek el”. Azért a lojalitásnak is vannak határai. Észak-Koreába költözni nem akarnak, és többük szüleinek dél-koreai útlevele van. Azzal ugyanis még utazni is lehet a világban…
2018.08.10 13:00
Frissítve: 2018.08.10 13:00

Öt embert ölt meg egy ámokfutó Chicago mellett

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:30
FORRÁS: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Öt halottja van a Chicago melletti Aurora városkában elkövetett lövöldözésnek, meghalt az elkövető is - jelentette be péntek esti sajtókonferenciáján Kristen Ziman, a helyi rendőrség vezetője.
Az NBC televízió késő esti híradójának értesülései szerint az elkövetőt a lövöldözés reggelén elbocsátották a munkahelyéről, feltehetően ez motiválta tettét. Az első jelentések még arról szóltak, hogy a lövöldöző férfit a rendőrök elfogták. Kristen Ziman azonban közölte, hogy a tettest a rendőrséggel vívott tűzharcban agyonlőtték. Az elkövetőt Gary Martinként azonosítottak. A rendőrfőnöknő elmondta: Gary Martin 45 éves, és annak a gyárnak a dolgozója volt, amely mellett lövöldözni kezdett. Tettének okára egyelőre nincs magyarázat, de a nyomozás már megindult - tette hozzá. A sajtókonferencián kiderült: az első dördülések utáni percekben kivonuló rendőrök közül öten megsebesültek, őket kórházban ápolják, egy hatodik rendőrt pedig könnyebb térdsérüléssel elláttak és már haza is engedtek. A sebesültek számáról Ziman rendőrfőnök nem adott tájékoztatást. Megerősítette a korábbi információkat, amelyek szerint valamennyiük állapota stabil. A sajtókonferencián megjelent J.B. Pritzker Illinois állam demokrata párti kormányzója és Richard Irvin polgármester is. "Szégyen, hogy az ilyenfajta lövöldözések mindennaposakká váltak országunkban" - hangsúlyozta rövid beszédében a város elöljárója, hozzátéve, hogy "a társadalom ezt nem engedheti meg". Donald Trump elnök - akit Sarah Huckabee Sanders szóvivő korábbi bejelentése szerint azonnal tájékoztattak a történtekről - Twitter-bejegyzésben fejezte ki együttérzését az áldozatoknak és családtagjaiknak. "Amerika veletek van" - írta az elnök és egyúttal megköszönte a rendőrök áldozatos munkáját is. Felháborodásának adott hangot és a fegyvereladások korlátozását és szigorítását követelte több amerikai politikus is, köztük Gabby Giffords, aki korábban maga is lövöldözés áldozata volt, vagy Richard Durbin illinois-i demokrata párti szenátor. Garry Martin a mintegy kétszázezer lelket számláló kisváros ipari negyedében, egy gyár irodaépülete mellett lövöldözött. Az egyik szemtanú felismerte őt, és az ABC televízió helyi szerkesztősége munkatársának elmondta, hogy a férfi a gyár dolgozója volt.
Szerző
2019.02.16 08:30

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27