Sztálinista közösség Japánban

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:00

Fotó: AFP/ Behrouz MEHRI
Japánban jelentős észak-koreai kisebbség él, saját egyetemük is van, és bár istenítik Kim Dzsong Unt, azért pragmatikusak.
A japánok megértőek az országban élő észak-koreaiakkal, akik minden további nélkül nevezhetik saját igazi vezetőjüknek Kim Dzsong Unt, az ország diktátorát. Bár remekül beszélnek japánul, valójában nem ahhoz az országhoz lojálisak, ahol élnek, hanem Észak-Koreához. Előfordul, hogy Phenjant dicsőítő prospektusokat terjesztenek, ami nem feltétlenül népszerű a japánok körében. Az egyetem egyik diákja, Cso Rjang a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, előfordult már, hogy valaki azt mondta neki, bölcsebben tenné, ha visszamenne Észak-Koreába. Való igaz, sajátságos, hogy egy demokráciában népszerűsítenek egy közismerten diktatórikus, sztálinista országot. A Tokió nyugati részén található Korea Egyetemen mintegy hatszáz diák tanul. Mindannyian olyan felmenőktől származnak, akiket kényszermunkásként vittek az országba, amikor a japánok megszállták a Koreai-félszigetet, vagy önként mentek oda. A legtöbben ugyan a mai Dél-Korea területéről érkeztek, ám az egyetemen az oktatás egyértelműen Észak-Koreát idézi. Olyannyira, hogy a tantermekben Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il, a mai „uralkodó” nagyapja és apja képei díszelegnek. A főépületen pedig ez a felirat olvasható: „Éljen sokáig népünk nagy vezetője, Kim Ir Szen”. Az országalapítónak is nevezett politikus nem tudta teljesíteni a kérést: 1994-ben meghalt. Nem ez az egyedüli oktatási intézmény, ahol a phenjani rezsimet éltetik, Japánban tucatnyi akad belőlük. A csongrion nevű, egykor Phenjan által finanszírozott közösség áll mögöttük. Korábban pénzügyi szempontból sem volt jelentéktelen csoport, legalábbis, amíg Észak-Korea még rendelkezett kellő anyagi forrásokkal. Az észak-koreaiak ma is működtetnek szerencsejáték-termeket, a phenjani rezsim ezeket korábban egyfajta pénzmosóként használta: az itt bezsebelt pénzösszeg egy jelentős részét juttatták Észak-Koreába. Ez ma már szinte lehetetlen az állammal szembeni szigorú nemzetközi büntetőintézkedések miatt. A csongrion jelentősége sem a régi, taglétszáma folyamatosan csökken. Jelenleg mintegy 200 ezer tagja lehet, más források azonban úgy vélik, ez nagyon túlzott becslés. A közösség egyfajta konzulátus szerepét is ellátja, évente mintegy ezer vízumot állítanak ki olyan japán állampolgároknak, akik el akarnak látogatni a sztálinista országba. A Korea Egyetemen tanuló diákok számára a harmadik évben kötelező ellátogatni Észak-Koreába. Ekkor mintegy másfél hónapot töltenek ott. A viszonylag hosszú idő ellenére aligha van módjuk feltérképezni az országot. Az ország történetének jelentősebb helyeit kereshetik fel. Egy diák, Pak Szong a FAZ-nak elmondta, egy olasz étteremben evett pizzát, ami legalább olyan jó volt, mint amit Japánban szolgáltak fel. Cso Rjang viszont arra emlékezett vissza szívesen, amikor kutyát szolgáltak fel neki, mert nagyon jól ízesítették. Angolul is tanultak Észak-Koreában és politikai előadásokat hallgattak. Akadt olyan diák is, aki már negyedszer vizitált Észak-Koreában. A diákok tudása azért korlátozott eleik hazájáról. Arról például még sosem hallottak, hogy az észak-koreaiak csak külön engedéllyel költözhetnek Phenjanba. Ugyanakkor a diákok szerint semmi kivetnivaló sincs abban, hogy Kim Dzsong Un saját rokonait is kivégeztette, hiszen „árulást követtek el”. Azért a lojalitásnak is vannak határai. Észak-Koreába költözni nem akarnak, és többük szüleinek dél-koreai útlevele van. Azzal ugyanis még utazni is lehet a világban…
2018.08.10 13:00
Frissítve: 2018.08.10 13:00

Lövöldözés volt Németországban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:54

Fotó: AFP/ RENÉ PRIEBE / DPA
Egy rendőr és egy rendőrnő súlyosan megsérült.
Lövöldözés volt pénteken Németország nyugati részén, egy Mannheimhez közeli településen, két ember meghalt, két rendőr megsebesült. Az MTI a Rajna-vidék-Pfalz tartományi rendőrség közleménye alapján azt írja, Kirchheim an der Weinstrasse községben „veszélyhelyzet” miatt rendőri műveletet hajtottak végre, amelynek során lőfegyvert használtak, az akcióban ketten életüket vesztették, egy rendőr és egy rendőrnő pedig súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a veszélyt megszüntették. További részleteket később ismertetnek. A Local Germany azt írja, az eset péntek reggel, 8 óra 30 perc körül történt. Még vizsgálják a történteket.   Sajtójelentések szerint a halálos áldozat egy nő és a fia. A fiú az értesülések szerint elveszítette önuralmát, és lövöldözni kezdett. A rendőröket az édesanya riasztotta.
2018.10.19 12:54
Frissítve: 2018.10.19 12:55

Nyugat-nílusi láz – Negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma Romániában

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:02
Illusztráció
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
A betegség megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.
Romániában két emberéletet követelt az elmúlt héten a nyugat-nílusi láz, és ezzel idén már negyvenre emelkedett a fertőző betegség halálos áldozatainak száma – írja az MTI az Agerpres hírügynökség pénteki közlése alapján. Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban. A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmada ennél a korosztálynál fordult elő. A nyugat-nílusi láz elsősorban a Kárpátok karéján kívüli területeken, főleg Bukarestben (53), illetve Dolj (34), Iasi (26), Olt (24), és Teleorman (19) megyében jelent meg. Erdélyben Bihar (8), Maros (7), Szatmár (6), Szeben (7) megyében regisztráltak több fertőzést. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy – a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával – próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását. Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A megbetegedést okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
2018.10.19 12:02
Frissítve: 2018.10.19 12:02