Sztálinista közösség Japánban

Publikálás dátuma
2018.08.10 13:00

Fotó: AFP/ Behrouz MEHRI
Japánban jelentős észak-koreai kisebbség él, saját egyetemük is van, és bár istenítik Kim Dzsong Unt, azért pragmatikusak.
A japánok megértőek az országban élő észak-koreaiakkal, akik minden további nélkül nevezhetik saját igazi vezetőjüknek Kim Dzsong Unt, az ország diktátorát. Bár remekül beszélnek japánul, valójában nem ahhoz az országhoz lojálisak, ahol élnek, hanem Észak-Koreához. Előfordul, hogy Phenjant dicsőítő prospektusokat terjesztenek, ami nem feltétlenül népszerű a japánok körében. Az egyetem egyik diákja, Cso Rjang a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, előfordult már, hogy valaki azt mondta neki, bölcsebben tenné, ha visszamenne Észak-Koreába. Való igaz, sajátságos, hogy egy demokráciában népszerűsítenek egy közismerten diktatórikus, sztálinista országot. A Tokió nyugati részén található Korea Egyetemen mintegy hatszáz diák tanul. Mindannyian olyan felmenőktől származnak, akiket kényszermunkásként vittek az országba, amikor a japánok megszállták a Koreai-félszigetet, vagy önként mentek oda. A legtöbben ugyan a mai Dél-Korea területéről érkeztek, ám az egyetemen az oktatás egyértelműen Észak-Koreát idézi. Olyannyira, hogy a tantermekben Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il, a mai „uralkodó” nagyapja és apja képei díszelegnek. A főépületen pedig ez a felirat olvasható: „Éljen sokáig népünk nagy vezetője, Kim Ir Szen”. Az országalapítónak is nevezett politikus nem tudta teljesíteni a kérést: 1994-ben meghalt. Nem ez az egyedüli oktatási intézmény, ahol a phenjani rezsimet éltetik, Japánban tucatnyi akad belőlük. A csongrion nevű, egykor Phenjan által finanszírozott közösség áll mögöttük. Korábban pénzügyi szempontból sem volt jelentéktelen csoport, legalábbis, amíg Észak-Korea még rendelkezett kellő anyagi forrásokkal. Az észak-koreaiak ma is működtetnek szerencsejáték-termeket, a phenjani rezsim ezeket korábban egyfajta pénzmosóként használta: az itt bezsebelt pénzösszeg egy jelentős részét juttatták Észak-Koreába. Ez ma már szinte lehetetlen az állammal szembeni szigorú nemzetközi büntetőintézkedések miatt. A csongrion jelentősége sem a régi, taglétszáma folyamatosan csökken. Jelenleg mintegy 200 ezer tagja lehet, más források azonban úgy vélik, ez nagyon túlzott becslés. A közösség egyfajta konzulátus szerepét is ellátja, évente mintegy ezer vízumot állítanak ki olyan japán állampolgároknak, akik el akarnak látogatni a sztálinista országba. A Korea Egyetemen tanuló diákok számára a harmadik évben kötelező ellátogatni Észak-Koreába. Ekkor mintegy másfél hónapot töltenek ott. A viszonylag hosszú idő ellenére aligha van módjuk feltérképezni az országot. Az ország történetének jelentősebb helyeit kereshetik fel. Egy diák, Pak Szong a FAZ-nak elmondta, egy olasz étteremben evett pizzát, ami legalább olyan jó volt, mint amit Japánban szolgáltak fel. Cso Rjang viszont arra emlékezett vissza szívesen, amikor kutyát szolgáltak fel neki, mert nagyon jól ízesítették. Angolul is tanultak Észak-Koreában és politikai előadásokat hallgattak. Akadt olyan diák is, aki már negyedszer vizitált Észak-Koreában. A diákok tudása azért korlátozott eleik hazájáról. Arról például még sosem hallottak, hogy az észak-koreaiak csak külön engedéllyel költözhetnek Phenjanba. Ugyanakkor a diákok szerint semmi kivetnivaló sincs abban, hogy Kim Dzsong Un saját rokonait is kivégeztette, hiszen „árulást követtek el”. Azért a lojalitásnak is vannak határai. Észak-Koreába költözni nem akarnak, és többük szüleinek dél-koreai útlevele van. Azzal ugyanis még utazni is lehet a világban…
2018.08.10 13:00
Frissítve: 2018.08.10 13:00

Bombafenyegetések miatt ürítettek ki amerikai vállalatokat és intézményeket

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:47
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/
A kanadai Vancouverből, Ottawából és Torontóból is jelentettek gyanús eseteket.
Vállalatokat, intézményeket, rendőrőrsöket és szerkesztőségeket kellett kiüríteni bombafenyegetések miatt az Egyesült Államokban és Kanadában csütörtökön. A gyanús elektronikus leveleket egyebek mellett San Franciscó-i, New York-i, seattle-i, miami és washingtoni címekre küldték, de Vancouverből, Ottawából és Torontóból is jelentettek fenyegetéseket – írja a CNN. Egyelőre nem világos, hogy az egyes esetek kapcsolatban állnak-e egymással. Az FBI arra szólította fel az amerikaiakat, hogy maradjanak éberek, és haladéktalanul jelentsék a gyanús tevékenységeket, melyek veszélyeztethetik a közbiztonságot. Az MTI összefoglalója szerint fenyegető leveleket kapott – mások mellett – a chicagói rendőrség, az észak-karolinai Raleigh város és a Utah államban lévő Park City helyi lapjainak szerkesztősége, a kaliforniai Riverside seriffi hivatala, a pennsylvaniai State College-ban lévő Penn állami egyetem, illetve a Seattle városában lévő Washington Egyetem. A két oktatási intézmény esetében az FBI már megállapította, hogy a fenyegető levelek „nem hitelt érdemlőek”. A levelek tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Egyetlen konkrétumot a CNN említett: bemutatott egy oklahomai vállalkozónak küldött fenyegetést, amelyben a feladó 20 ezer dollárt követelt. 
2018.12.14 09:47

Aki magyar, az a második legszegényebb – Románia is beelőzött minket

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az életszínvonalat tekintve hazánknál csak Bulgáriában rosszabb a helyzet. A luxemburgi polgárok a leggazdagabbak az EU-ban.
Az Eurostat friss összesítése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – vette észre a hvg.hu. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt. Az unióban a luxemburgi polgárok a leggazdagabbak, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Nem sokkal jobb a kép, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük: ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék.
2018.12.14 08:24
Frissítve: 2018.12.14 08:24