Sztálinista közösség Japánban

Publikálás dátuma
2018.08.10. 13:00

Fotó: Behrouz MEHRI / AFP
Japánban jelentős észak-koreai kisebbség él, saját egyetemük is van, és bár istenítik Kim Dzsong Unt, azért pragmatikusak.
A japánok megértőek az országban élő észak-koreaiakkal, akik minden további nélkül nevezhetik saját igazi vezetőjüknek Kim Dzsong Unt, az ország diktátorát. Bár remekül beszélnek japánul, valójában nem ahhoz az országhoz lojálisak, ahol élnek, hanem Észak-Koreához. Előfordul, hogy Phenjant dicsőítő prospektusokat terjesztenek, ami nem feltétlenül népszerű a japánok körében. Az egyetem egyik diákja, Cso Rjang a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, előfordult már, hogy valaki azt mondta neki, bölcsebben tenné, ha visszamenne Észak-Koreába. Való igaz, sajátságos, hogy egy demokráciában népszerűsítenek egy közismerten diktatórikus, sztálinista országot. A Tokió nyugati részén található Korea Egyetemen mintegy hatszáz diák tanul. Mindannyian olyan felmenőktől származnak, akiket kényszermunkásként vittek az országba, amikor a japánok megszállták a Koreai-félszigetet, vagy önként mentek oda. A legtöbben ugyan a mai Dél-Korea területéről érkeztek, ám az egyetemen az oktatás egyértelműen Észak-Koreát idézi. Olyannyira, hogy a tantermekben Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il, a mai „uralkodó” nagyapja és apja képei díszelegnek. A főépületen pedig ez a felirat olvasható: „Éljen sokáig népünk nagy vezetője, Kim Ir Szen”. Az országalapítónak is nevezett politikus nem tudta teljesíteni a kérést: 1994-ben meghalt. Nem ez az egyedüli oktatási intézmény, ahol a phenjani rezsimet éltetik, Japánban tucatnyi akad belőlük. A csongrion nevű, egykor Phenjan által finanszírozott közösség áll mögöttük. Korábban pénzügyi szempontból sem volt jelentéktelen csoport, legalábbis, amíg Észak-Korea még rendelkezett kellő anyagi forrásokkal. Az észak-koreaiak ma is működtetnek szerencsejáték-termeket, a phenjani rezsim ezeket korábban egyfajta pénzmosóként használta: az itt bezsebelt pénzösszeg egy jelentős részét juttatták Észak-Koreába. Ez ma már szinte lehetetlen az állammal szembeni szigorú nemzetközi büntetőintézkedések miatt. A csongrion jelentősége sem a régi, taglétszáma folyamatosan csökken. Jelenleg mintegy 200 ezer tagja lehet, más források azonban úgy vélik, ez nagyon túlzott becslés. A közösség egyfajta konzulátus szerepét is ellátja, évente mintegy ezer vízumot állítanak ki olyan japán állampolgároknak, akik el akarnak látogatni a sztálinista országba. A Korea Egyetemen tanuló diákok számára a harmadik évben kötelező ellátogatni Észak-Koreába. Ekkor mintegy másfél hónapot töltenek ott. A viszonylag hosszú idő ellenére aligha van módjuk feltérképezni az országot. Az ország történetének jelentősebb helyeit kereshetik fel. Egy diák, Pak Szong a FAZ-nak elmondta, egy olasz étteremben evett pizzát, ami legalább olyan jó volt, mint amit Japánban szolgáltak fel. Cso Rjang viszont arra emlékezett vissza szívesen, amikor kutyát szolgáltak fel neki, mert nagyon jól ízesítették. Angolul is tanultak Észak-Koreában és politikai előadásokat hallgattak. Akadt olyan diák is, aki már negyedszer vizitált Észak-Koreában. A diákok tudása azért korlátozott eleik hazájáról. Arról például még sosem hallottak, hogy az észak-koreaiak csak külön engedéllyel költözhetnek Phenjanba. Ugyanakkor a diákok szerint semmi kivetnivaló sincs abban, hogy Kim Dzsong Un saját rokonait is kivégeztette, hiszen „árulást követtek el”. Azért a lojalitásnak is vannak határai. Észak-Koreába költözni nem akarnak, és többük szüleinek dél-koreai útlevele van. Azzal ugyanis még utazni is lehet a világban…

Medvegyev: Ha Amerika gazdasági háborút akar, lesz rá válaszunk

Publikálás dátuma
2018.08.10. 11:40

Fotó: Dmitry Astakhov / AFP
Szokásához híven, ismét keményen üzent Dmitrij Medvegyev. Az orosz kormányfő szerint a lehetséges újabb amerikai szankciók egy háború kezdetét jelentenék, amire Oroszország reagálni fog – és nem feltétlenül gazdasági eszközökkel.
Gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlította az orosz miniszterelnök az Oroszország elleni amerikai szankciók lehetséges továbberősítését, amire Dmitrij Medvegyev szerint gazdasági, politikai és egyéb eszközökkel kellene reagálni. A kormányfő a Kommerszant lap értesüléseire reagált így, melyek szerint egy új amerikai törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.
„Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető.”
„És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni - gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is.”

 „Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük” - mondta Dmitrrij Medvegyev az orosz Távol-Kelet és a Bajkál régiójának fejlesztéséért felelős kormánybizottság ülésén. 
Az orosz vezető szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország "eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben". Dmitrij Medvegyev a rosszhiszemű gazdasági verseny példájaként említette , hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.
"Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek" - fogalmazott Medvegyev. 

Megfenyegette a grúzokat is

Medvegyev legutóbb Grúzia lerohanásának 10. évfordulója előtt üzent hasonlóan fenyegető éllel a grúz államnak, valamint Amerikának és katonai szövetségeseinek: akkor arról beszélt, hogy az Oroszországgal szomszédos kelet-európai állam NATO-csatlakozása katasztrofális következményekkel járna, a 2008-as gúz-orosz- és dél-oszét konfliktus pedig megelőzhető lett volna. A grúz állam nem mellékesen a háború kirobbanása előtt nyitott volna az nyugati katonai szövetség felé.
Szerző

Gyerektábort söpört el a víz, áradás Franciaországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.10. 09:54

Fotó: BORIS HORVAT / AFP
Az extrém forróság után áradó folyók veszélyeztetik a dél-franciaországi megyéket, egy ember eltűnt az ifjúsági tábort is elmosó vízözönben.
Legalább 1600 embert, főként táborozókat kellett rövid időn belül kitelepíteni csütörtökön Dél-Franciaország több megyéjéből: a területen szokatlan hőség után viharok törtek ki, majd az esőzéstől megduzzadt folyók öntötték el a népszerű üdülőhelyeket. A viharok Gard, Ardèche and Drôm megyéket sújtották a leginkább, ahol a hatóságok több mint 400 tűzoltó és négy rendőrségi helikopter bevetésével segítik a mentést.
Saint-Julien-de-Peyrolas-ban egy nyári tábort mosott el az áradás, innen 119 gyereket kellett azonnal kimenekíteni, írja honlapján a BBC. A portál idéz egy tábori dolgozót is, aki, mint mondta,
hallotta a víz sodrásában faágakba kapaszkodó gyerekek sírását, de semmit sem tudott tenni értük.

A legrosszabbul azonban a tábor egyik felügyelője járt: a hetven éves német férfi lakókocsijába menekült a hirtelenül lezúduló víztömeg elől, ami pehelyként vitte tovább a járművet. A lakókocsi roncsait később megtalálták, az idős férfi azonban eltűnt az áradásban. A tomboló vízről a The Guardian is mutatott be felvételeket.
A BBC-nek nyilatkozott egy, Ardèche megyében táborozó brit turista is, akit csütörtök hajnalban ébresztett a vihar: „hihetetlenül hangosan mennydörgött, a villámok szünet nélkül, vakítóan csapkodtak, veszélyesen közel a táborhelyünkhöz. A vihar nem akart enyhülni, egyszerűen átcsapott rajtunk, amikor ideért, megszűnt a térerő is” -mesélte Harry Ollerton, aki végül autóba ülve menekült el a táborhelyről, igaz, ez sem volt könnyű: a környékbeli falusi utak folyóvá változtak az áradó víztől, az eső olyan hevesen zuhogott, hogy a férfi a szélvédőn sem látott ki.
Szerző