Már az EU is az éhségsztrájkoló ukrán rendező elengedését kéri

Publikálás dátuma
2018.08.10 14:19

Fotó: AFP/ Sergey Pivovarov
Oleh Szencov 2014 májusa óta raboskodik orosz fogságban, Kijev és az unió szerint is törvénytelenül. A filmrendező társai szabadon engedéséért kezdett sztrájkba, de egyre kevésbé bírja a koplalást.
Az Oroszországban raboskodó, közel három hónapja éhségsztrájkoló ukrán filmrendező megfelelő kezelésére szólította fel az Európai Unió pénteken Moszkvát, miután egyre aggasztóbb hírek érkeznek Oleh Szencov állapotáról, írja az MTI. „Jelentések szerint Oleh Szencov egészségügyi állapota gyorsan romlik. Oroszországnak megfelelő ellátásban kell részesítenie az Emberi Jogok Európai Bíróságának július 25-i átmeneti rendelkezésével összhangban" - figyelmeztetett közleményében Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.
Az EU emellett felszólította Moszkvát a törvénytelenül őrizetbe vett ukrán állampolgárok mindegyikének haladéktalan szabadon bocsátására - ezt Korábban Kijev is megtette, eredménytelenül.  Szencovot 2014 májusában vették őrizetbe az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ahonnan Szibériába hurcolták. 2015 augusztusában terrorizmus vádjával 20 év fegyházbüntetésre ítélték. Szencov nem ismerte el bűnösségét. Kijev szerint koholt vádak alapján ítélték el.  A rendező május 14-én kezdett határidő nélküli éhségsztrájkot, követelve 64, Oroszországban szerinte politikai okokból bebörtönzött ukrán szabadon bocsátását. Saját magának nem kért szabadságot. 
2018.08.10 14:19

Bennmaradni a majdnem Paradicsomban

BAJORORSZÁG Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke úgy véli, mindent jól csinált, nem rajta múlott, hogy pártja az utóbbi bő fél évszázad legrosszabb eredményét érte el a vasárnapi tartományi választáson, 37,2 százalékot szerezve. Mint fogalmazott, amennyiben úgy érezné, hogy pártjának hasznára válna az ő távozása a keresztényszociálisok éléről, akkor önként távozna. De nem érzi így. Kifejtette, hogy Bajorország valóságos Paradicsom, de a CSU-ról ezt nem lehetne minden nap elmondani. A CSU tegnap kezdte meg a koalíciós egyeztetéseket a Freie Wähler, azaz Szabad választók nevű konzervatív, elsősorban regionális témákkal foglalkozó tömörüléssel. Az már rögtön a választást követően kiderült, hogy Hubert Aiwanger, a párt elnöke nem szívbajos. Ugyan azonnal közölte, hogy várja a CSU hívását – ez időközben meg is érkezett -, ám nem adja olcsón a bőrét, kemény árat kér a támogatás fejében. Három kulcstárcát követel a Szabad Választóknak, vagy öt kisebb minisztériumot. Szerinte az sem tragédia, ha végül az arany középút győzedelmeskedik, vagyis végül négy minisztérium irányítását bízzák rájuk. Ezt azonban sokallják a CSU-nál, ahol azért nem kezdődött meg a bűnbakkeresés, mert a párt vezetése úgy gondolja: egységes fellépésre van szükség a koalíciós tárgyalások során, csak így lehetnek sikeresek Aiwanger unortodox tárgyalási stílusával szemben. Pedig a CSU-nál sokan vélik úgy: csak akkor tudnak előrelépni, ha mielőbb megszabadulnak Seehofertől. A pártelnökség egy része kifejezetten kritikus vele szemben, és a vezetőség egyik, magát megnevezni nem kívánó tagja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta: a pártelnök mintha minden maradék realitásérzékét elvesztette volna. A CSU kronachi tagszervezete eközben nyltan követelte Seehofer leváltását. Közleményük szerint a kormány megalakítása után kongresszust kell összehívni, amelyen tisztújítást kell végrehajtani. Később a passaui tagszervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. Seehofer most húzza az időt, nyilvánvalóan  azt remélve, hogy előbb-utóbb elhalkulnak a leváltását követelő hangok. Seehofer és Angela Merkel kancellár kapcsolata távolról sem ideális, de ha Hessenben október végén nagyon leszerepel a CDU, akkor "sorsközösségbe" kerülhetnek, az uniópártokon belül általánossá válhat az a vélemény, hogy mind a CDU-nál, mind a CSU-nál vérfrissítésre van szükség.
BUBI: Hubert Aiwanger A Szabad Választók konzervatív vezetője rámenős az alkudozásban
2018.10.18 16:00
Frissítve: 2018.10.18 16:00

Lavinát indíthat el Kijev

SZKÍZMA Az 1054-eshez mérhető keresztény egyházszakadásról beszél a világsajtó Moszkva és Konstantinápoly szakítása kapcsán. Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciói komoly sérülést szenvedtek, de még nincs minden veszve számára.
Megingott a „harmadik Róma”, azaz a moszkvai patriarkátus helyzete azzal, hogy az I. Bartolomaiosz vezette konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház önállóságát, azaz autokefáliáját. A szinódus egyben visszavonta az orosz egyháztól 1992-ben elszakadt kijevi patriarkátus vezetője, Filaret, illetve a legkisebb, 1924 óta önmagát autokefálnak kikiáltó ukrán ortodox egyház pátriárkája, Makarij elleni kiközösítő átkot. Az orosz ortodox egyház erre válaszként megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását. Ez a világsajtó szerint a keleti kereszténységen belüli legnagyobb egyházszakadáshoz, az 1054-es nagy szkízmához, a keresztény világ keleti és nyugati kereszténységre bomlásához mérhető. A reformáció és a protestáns egyházak megjelenése is komoly szakadást jelentett ugyan a nyugati kereszténységen belül, de azzal nem jött létre Rómához és Bizánchoz hasonló egyházi központ. Jelenleg a világon 1,2 milliárd római katolikust, 900 millió protestánst és 300 millió ortodoxot tartanak nyilván.  Moszkva és néhány más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga, a Kijevi Patriarkátus önállóságát kimondó határozat kánonjogi értelemben érvénytelen. Szerintük Konstantinápoly pátriárkája csak „első az egyenlők között”, nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe. Tény, hogy a konstantinápolyi döntést néhány héttel megelőző összpravoszláv isztambuli zsinat nem tudott döntést hozni az ukrán önállósodási szándék kérdésében. Moszkva szakítása kapcsán azonnal megszólalt Irinej szerb patriárka, aki arra figyelmeztetett, hogy a konstantinápolyi patriarkátus döntése nemcsak Ukrajnában, hanem máshol is egyházszakadáshoz vezethet, és egyértelművé tette, hogy a szerb egyház Moszkva mögött áll. A további egyházszakadás veszélye nem alaptalan. Az orosz és ukrán utáni legnépesebb ortodox egyház, vagyis a román egyelőre nem adott ki hivatalos állásfoglalást, de két nappal Moszkva döntése után a román parlamentben Traian Basescu volt államfő új pártjának egyik képviselője úgy foglalt állást, hogy  az ukrajnai román ortodox egyházat romániai és nem a „volt KGB-ügynök" Filaret patriárka által vezetett, önállósuló ukrán egyház alá kell rendelni. Ellenkező esetben szerinte ugyanaz fog történni a 126 román ortodox ukrajnai egyházközséggel, mint a 77 román iskolával: erőszakos ukránosítás áldozataivá válnak. Nemcsak az orosz egyház, hanem Vlagyimir Putyin hatalmi ambíciója, a kijevi Ruszban gyökerező orosz nemzeti tudat is komoly sérülést szenvedett a Kijevi Patriarkátus elvesztésével.  Pezsgőt bontani azonban még korai lenne Kijevben.  Ahhoz, hogy de facto létre is jöjjön az önálló ukrán egyház, meg kellene állapodniuk a Filaret vezette szakadároknak a Makarij vezette kisebb csoporttal, amire viszont egyelőre semmi sem utal. Az így létrejövő közös ukrán egyházat pedig el kellene majd ismernie az összes ortodox egyháznak, köztük az orosznak és a szerbnek is.  
BUBI: Irinej A szerb patriárka Kijevvel szemben Moszkva mögött áll
Témák
egyház
2018.10.18 16:00
Frissítve: 2018.10.18 16:00