Rossz napja van a forintnak

Publikálás dátuma
2018.08.10. 14:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Negatív magyar rekordot adott át a múltnak a török líra. 
Péntekig a gazdaságtörténészek azt az eseményt tartották számon, hogy 2008. október 15-én 20,4 forintot, 7,5 százalékot zuhant egy napon belül a forint, amire addig és egészen máig sehol nem volt példa. Péntek reggel a török líra átadta a múltnak ezt a rekordot, ugyanis reggel négy óra leforgása alatt kétszer ekkorát zuhant. A forintnak is rossz napja van, egy euróért már 322,40-et kellett adni, ami fél százalékos értékvesztést jelent. Térségünk valamennyi devizáját megkopasztotta a török líra mélyrepülése, de az élenjáró a forint volt.
Szerző
Témák
forint
Frissítve: 2018.08.10. 14:44

A felpörgő fogyasztás megeszi a magyar gazdaság legnagyobb előnyét

Publikálás dátuma
2018.08.10. 11:51
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Bár júniusban váratlanul kilőtt a magyar kivitel, az utóbbi hónapokban az import növekedése inkább meghaladta az exportét. Az év egészében pozitív lehet az egyenleg, de csökken az úgynevezett külkereskedelmi aktívum.
Rendkívül hektikus képet mutattak hónapról hónapra a külkereskedelmi mutatók 2018-ban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére, annak kapcsán, hogy a KSH csütörtökön tette közzé a magyar külgazdaság júniusi, és ezzel egyidejűleg első félévi adatait. Januárban és februárban – euróban számolva – az export nőtt nagyobb mértékben, de ezt követően márciusban, áprilisban, valamint májusban az importról lehetett ugyanezt elmondani. A KSH adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az első félév során a behozatal jobban nőtt (6,3 százalékkal), mint a kivitel. A külkereskedelmi mérlegben így is 4,3 milliárd eurós többlet halmozódott fel, de látható, hogy az előző évek hasonló időszakához képest csökken az úgynevezett aktívum. Az import bővülése elsősorban a lakossági fogyasztás felfutásával, a beruházások növekedésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az export növekedése – a behozott alapanyagok miatt – automatikusan hozzájárul a behozatal bővüléséhez.
A most közzétett júniusi, kimagaslóan kedvező, 1,07 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél nagyobbat csak 2016 júniusában regisztráltak. Ez abból adódott, hogy a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé pedig 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők csak találgatják, hogy miért is lőtt ki váratlanul júniusban a külkereskedelmi mérleg, hiszen ebben a hónapban az ipari termelés  kevéssé nőtt. Csak egy magyarázatot tudtak erre adni: nagyok voltak a felhalmozott készletek, amit júniusban kisöpörtek. Ilyesmi a nyári leállások előtt megszokott lépés. Ha csak a múlt hónapban zárult második negyedévet vesszük figyelembe, akkor összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - erre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet. A csökkenő külkereskedelmi többletet a nagy mértékű belső kereslet, különösen a beruházási piac jelentős bővülése, a nagy mértékű fogyasztás és készletfeltöltések egyaránt okozták. Ennek hatására az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint ahogy az a tavalyi esztendőben történt. Így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat. (Ilyen nagy mértékű növekedésre még a kormányzat sem számít, a Pénzügyminisztérium 4,2 százalékot prognosztizál, s a banki elemzők többsége is erre a szintre emelte fel az év elejei, ennél óvatosabb várakozásait.) Minden szakértő úgy véli, hogy az év végéig belépő újabb exportkapacitások üzembe helyezése hozzájárul majd a külkereskedelmi mérleg pozitívumának fenntartásához. Vannak azonban kockázati tényezők is. Még nem jelezhető előre, hogy a jelenlegi, kedvező európai konjunktúra meddig tartható fenn. Németh Dávid ugyanakkor nem tart attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak hamarosan negatív következményei lehetnek a magyar kivitelre. A folyamatosan meghosszabbított Oroszország elleni szankció negatív hatását, pedig már kivédték a hazai cégek, más piacok feltárásával. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, aki többnyire optimistább képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, mint kollégái, most így fogalmazott: a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, s mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jövő év végére az eddigi hitelfelvevő Magyarország hitelezővé válhat. Így a forint 2019 második felében megerősödhet.
Szerző

Nőtt az építőipar teljesítménye, megugrottak az árak is

Publikálás dátuma
2018.08.10. 10:27
Képünk illusztráció
Az első fél évben 19,1 százalékos volt az építőipari termelés növekedése az előző év azonos időszakához mérve – jelentette be pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Több szempontból is nőtt az építőipari termelés a KSH táviroda iroda által szemlézett adatai szerint: júniusban a nyers adatok szerint a termelési szint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a májusi 15,3 százalékos emelkedés után. Az előző havihoz mérten 7,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított érték is..  
Júniusban az épületek építésének volumene 15,2, az egyéb építményeké 48,8 százalékkal nőtt. Az épületeknél oktatási, ipari, kereskedelmi és lakóépületek építése, az egyéb építményeknél továbbra is út-, vasút- és közműépítések hozták a növekedést. Az első fél évben 13,9 százalékkal nőtt az épületek építése és 28,0 százalékkal az egyéb építményeké. 
Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 62,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, bár az  új szerződések volumene júniusban mindössze 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az épületek építésére kötött új szerződések 12,1 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusi adattól, ezzel együtt is a teljes szerződésállomány 7,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésére 8,1 százalékkal több új szerződést kötöttek, ezen belül különösen nagy értékűeket a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezzel az egyéb építmények június végi szerződésállománya 82,9 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintet. 
A második negyedévben az építőipar termelői árai 9,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 2,3 százalékkal voltak magasabbak. Éves összevetésben az épületek építésében 11,7, az egyéb építmények építése vonatkozásában 6,9, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 9,3 százalékkal nőttek az árak. 

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítések is hozzájárultak az építőipar teljesítményéhez, és a következő másfél évben egyre nagyobb számban kerülhetnek piacra az új lakások. A szakportál szerint a kereslet adott: az idei első félévben 23 százalékkal többen érdeklődtek az új lakások iránt, mint az előző év azonos időszakában. Az elemzők többsége a tavalyi magas bázishoz képest is mintegy 15 százalékos növekedést vár idén az építőipartól. A kedvezményes áfakulcs megszüntetése és a munkaerőhelyzet azonban hosszabb távon korlátozza az ágazat növekedési kilátásait, figyelmeztettek a szakemberek. A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is megnehezíti a rendelésállomány folyamatos teljesítését, jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés, jegyezte meg Horváth András, a Takarékbank elemzője. Piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer körüli új lakás átadása valósulhat meg de még ez is elmarad a korábbi csúcstól, 40 ezres számtól. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős gond az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll, de ennek a bővülésnek a jelentős részét képzetlen munkaerő adja, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az építőipari fellendülés egyre magasabb árak mellett folytatódott, ezt mutatja, hogy a második negyedévben az építőipari termelői árak 9 százalékkal nőttek. A 2020-tól ismét 27 százalékra emelkedő újlakás áfa várható káros hatásaira, a jelenlegi 5 százalékos adóteher előnyeire hívta fel a figyelmet a napokban a lakásépítési ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IKE). Javaslataik között szerepel egyebek mellet egy új, fokozatos adótehernövelést eredményező rugalmas áfa, valamint illetékszabályozás bevezetése. A legtöbb szakértő szerint ugyanis az építőipar utóbbi időben tapasztalható szárnyalásának okai között szerepel az újlakások kedvezményes áfájának eltörlése és az uniós támogatások erőltetett lehívása. Ha ezekben változás következik be, visszaeshet az ágazat teljesítménye - figyelmeztet az egyesület. - B. T.

Szerző
Frissítve: 2018.08.10. 17:59