Nehéz küzdelem az űrben keringő szeméttel

Publikálás dátuma
2018.08.11. 11:00

Fotó: AFP
A Föld körül keringő űrszemét egyre növekvő mennyiségéről számolnak be moszkvai tudományos felmérések.
A 2000 kilométerig terjedő magasságban több, mint 23 000 darab 10 centimétert meghaladó használhatatlan űreszköz kering. Többszázezer olyan van, amelyik nem haladja meg a 10 centit. Az 1 centi és 1 milliméter közöttiek számát többszázmillióra becsülik, az ennél kisebbekét pedig már milliárdokban mérik. Vannak ettől eltérő adatok is, egy azonban bizonyos. Még a legkisebb űrszemét is több mint 28 ezer kilométeres sebességgel száguld, és ezért veszélyt jelent az űrhajók számára. Ráadásul az újabb szputnyikok a korábbiaknál sokkal szilárdabb anyagból készülnek, ezért maradványaik is szilárdabbak. Az űrszemét használaton kívüli műholdakból, azok levált darabjaiból, alkatrészeiből, rakéták Föld körüli pályán maradt utolsó fokozataiból tevődik össze. De az űrhajókból kidobott valóságos szemét is körülöttünk kering. Az amerikaiak első űrsétáján elvesztett kesztyű is 28 ezer kilométeres sebességgel száguldott az űrben. Mint a TASZSZ hírügynökség átfogó cikkéből kiderül, az észlelt űrszemét 75 százaléka Föld-közeli pályán kering, márpedig ezen a pályán halad a legtöbb űrhajó. A Nemzetközi Űrállomás is veszélynek van kitéve. A központi moszkvai tudományos kutatóintézet munkatársai szerint csak az első negyedévben 7306 esetben jegyezték fel űrszemét veszélyes közeledését az űrállomáshoz. Speciális védőpajzzsal törik össze ezeket az apró maradványokat, hogy az így keletkező por már ne jelentsen gondot az űrhajósok számára. 
Az elmúlt években több veszélyhelyzetet regisztráltak. Előfordult, hogy a három űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra szállító orosz „Szojuz”-nak csak manöverezéssel sikerült elkerülnie az ütközést egy 1989-ben felbocsátott japán hordozórakéta harmadik lépcsőjének darabjaival. Megtörtént az is, hogy módosítani kellett a Nemzetközi Űrállomás pályáját a „Progressz” orosz teherűrhajó segítségével, hogy megakadályozzák az ütközést egy használaton kívüli űrszerkezettel. Az orosz szövetségi ügynökség, a Roszkoszmosz sikeresen kidolgozott és már alkalmaz egy olyan automata rendszert, amely időben figyelmezteti az űrhajósokat a veszélyes helyzetekre. Dolgoznak olyan takarító szputnyik létrehozásán, amelyik képes nagy magasságban megtisztítani a légkört. A „Likvidator” létrehozására 8 és fél milliárd rubelt különítettek el. Egy másik takarító szputnyik tervét a kozmosszal foglalkozó szibériai állami egyetem dolgozta ki. Ez a 160-2000 kilométer közötti legveszélyesebb zónában, továbbá a 36 ezer kilométeres magasságban tevékenykedne, és a legnagyobb használaton kívüli űrtesteket fogná be manipulátorok segítségével. Hogy képes legyen önálló döntéseket hozni, mesterséges intelligenciával látnák el. Az Aerospace Corporation amerikai vállalat más koncepcióval állt elő: műholdjuk egy hatalmas halászhálóhoz hasonló eszközzel begyűjtene mindent, ami az útjába kerül és az atmoszféra Föld-közelibb térségébe rakná le, ahol az elégne. A SpaceX űripari magáncég egy kísérleti űrszemét-takarító robot prototípusát tavasszal már fel is küldte Falcon 9-es rakétával a Nemzetközi Űrállomásra. A RemoveDebris hatalmas hálójának működését az internetre feltett néhányperces demóban is megcsodálható. Minden módszernek van hátulütője, számos kérdésre pedig egyáltalán nincs még válasz. Arra sem, honnan lesz pénz a tervek végrehajtására. A Roszkoszmosz legszívesebben magáncégekre bízná a feladat végrehajtását, és ezt hivatalosan be is jelentették. Annyi bizonyos, valamiféle megoldást találni kell a problémára, különben idővel ellehetetlenül az egész űrkutatás. A fő felelősség azoké az országoké, amelyek a legtöbb űrszemetet előállítják. Az élen Oroszország áll, a második az Egyesült Államok, a harmadik pedig Kína. Az űrkutatás nemcsak a kozmoszban termel szemetet. A rakéták fellövésének térségében minden felbocsátás együtt jár a légkör szennyezésével. S az is előfordul, hogy apróbb fémtestek csapódnak a Földbe. Mivel az ilyen eseteket támadásnak vélve félre is értelmezhetik, az államok ma már fontosnak tartják egymás értesítését az ilyen esetekről.
Szerző
Témák
világűr

Horvátország nem adja fel, újra kérik Hernádi Zsolt kiadását

Publikálás dátuma
2018.08.11. 10:07
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
A horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot - jelentette az N1 horvát hírcsatorna rendőrségi értesülésekre hivatkozva.
A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak. Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek ugyanakkor azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Bírósához, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet. A hatályon kívül helyezett ítéletben részben azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. 

A britek fele akar új népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2018.08.11. 08:06
People's Vote demonstráció. Fotó: Niklas HALLE'N / AFP
A választók fele egy újabb népszavazáson mondana végső szót az Európai Unióból való kilépésről abban az esetben, ha az ország EU-tagsága megszűnéséről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának.
A YouGov közvélemény-kutató pénteken ismertetett felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ebben az esetben kinek kellene döntenie arról, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióban maradjon-e vagy kilépjen, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolta azt, hogy referendumon kellene határozni a kérdésről. Huszonöt százalék bízná a döntést a parlamentre. „A választói üzenet egyértelmű: ha a kormány és a parlament nem tudja megoldani a Brexitet, az embereknek kell” – fogalmazott Peter Kellner a YouGov korábbi elnöke. 45 százalék a tárgyalások végkimenetelétől függetlenül szeretne második népszavazást, 34 százalék ellenzi ezt. Az esetleges második népszavazás támogatottsága folyamatosan nő, a kormány által július elején elfogadott és az Európai Unióval való jövőbeni kapcsolatokról szóló javaslatcsomag ismertetése előtt még csak 37 százalék, július végén már 42 százalék tartott szükségesnek népszavazást az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. Az úgynevezett fehér könyv jóval szorosabb kapcsolattartást indítványoz az EU-val – többek között szabadkereskedelmi térség létrehozását szorgalmazza az áruk kétoldalú kereskedelmében –, mint amit a keményvonalas Brexit-tábor elfogadhatónak tart. Három lehetőség közül választva, miszerint az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad, megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság vagy elfogadják Theresa May miniszterelnök elképzeléseit a Brexitről, a megkérdezettek 40 százaléka a bennmaradást, 27 százaléka a megállapodás nélküli kilépést, 11 százaléka pedig a kormány terveit választaná. A napokban Liam Fox külkereskedelmi miniszter egy lapinterjúban úgy vélekedett, 60 százalék annak az esélye, hogy nem jön létre megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között. A felek októberig szeretnének egyezségre jutni, hogy még legyen idő ratifikálni a megállapodást. Theresa May többször is kizártnak nevezte, hogy újabb referendumot tartsanak az Egyesült Királyságban az EU-tagságról. A 2016 júniusi népszavazáson 51,9 százalék voksolt a kilépésre, 48,1 százalék a tagság fenntartására. A YouGov felmérése szerint az emberek 74 százaléka úgy véli, rossz irányba haladnak a Brexit-tárgyalások, és 68 százalék valószínűnek tartja, hogy a britek számára hátrányos megállapodással zárul a folyamat. A közvélemény-kutató cég július 31. és augusztus 7. között tízezer ember megkérdezésével készítette a felmérést a második népszavazást szorgalmazó Peolple's Vote kampány megbízásából. 
Szerző