Szétesett a török ellenzék

Publikálás dátuma
2018.08.10 18:19
Kemal Kilicdaroglu, a CHP elnöke - sokak szerint Muharrem Ince volt elnökjelöltnek kellene átvennie helyét.
Fotó: Anadolu Agency/ Murat Kaynak
Nem kellett hosszú idő a török ellenzéknek a széteséshez a június 24-én megrendezett elnök- és parlamenti választás után. Miután a voksoláson Recep Tayyip Erdogan elnök már az első fordulóban megszerezte az újraválasztáshoz szükséges többséget, a (majdnem) egységesen induló ellenzék már nem találta értelmét az összetartásnak.
Pedig példa nélküli az ország történetében, hogy egy voksoláson egy célért lépjenek fel a szekuláris, a nacionalista és a konzervatív pártok, kiegészülve a kurd HDP-vel. Csakhogy nem csupán Erdogan győzelmét nem sikerült megakadályozniuk, hanem a kormánypárt, az AKP az ultranacionalista MHP segítségével a parlamentben is megszerezte az abszolút többséget.
A legnagyobb ellenzéki tömörülésben, a szociáldemokrata CHP-ban hatalmi harc alakult ki. A Kemal Kilicdaroglu által irányított párt 22,4 százalékot kapott, miközben elnökjelöltjére, Muharrem Incére 30 százalék voksolt. Kilicdarogluval már sokadik vereségét szenvedte el ez a párt, sokan a leváltását követelik, mégpedig úgy, hogy Ince váltsa őt.
Ince nemcsak pártja, hanem egész Törökország nagy reménysége volt. S bár nem lett török elnök, a CHP-n belül mind többen őt tartják a szociáldemokraták igazi vezetőjének. Yasar Tüzün, a párt parlamenti képviselője is úgy vélte, „Incének kell átvennie a pártelnökséget, s újra felépítenie a CHP-t, hogy eséllyel vegye fel a harcot Erdogannal szemben”. A CHP-ban több száz aláírást gyűjtöttek az idő előtti kongresszus összehívásáért. Kilicdaroglu azonban nem támogatja ezt, hajthatatlanul azt állítja, ő nem is vesztett a voksoláson, így lemondása sem jöhet szóba.
Nem túl jó a hangulat a nacionalista MHP-ból kivált képviselők által alapított Iyi pártnál sem. Meral Aksener elnökjelölt volt a fiatal politikai formáció nagy reménysége, ám sem Aksener, sem a párt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: előbbi hét, utóbbi kilenc százalékot szerzett. Aksener közölte, távozik az augusztus 12-én esedékes kongresszuson, ám ezzel még aligha akadályozza meg a szétesést. Sokan hagyják el a süllyedő hajót. A párt egyik alapítója, Yusuf Halacoglu keserűen állapította meg: Törökországban súlyos válságba került az ellenzék.
A kurd HDP ugyan nem szerepelt rosszul, de komoly gondot jelent, hogy illusztris személyiségei börtönben ülnek.
2018.08.10 18:19
Frissítve: 2018.08.10 19:07

Lövöldözés volt Németországban, két ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:54

Fotó: AFP/ RENÉ PRIEBE / DPA
Egy rendőr és egy rendőrnő súlyosan megsérült.
Lövöldözés volt pénteken Németország nyugati részén, egy Mannheimhez közeli településen, két ember meghalt, két rendőr megsebesült. Az MTI a Rajna-vidék-Pfalz tartományi rendőrség közleménye alapján azt írja, Kirchheim an der Weinstrasse községben „veszélyhelyzet” miatt rendőri műveletet hajtottak végre, amelynek során lőfegyvert használtak, az akcióban ketten életüket vesztették, egy rendőr és egy rendőrnő pedig súlyosan megsebesült. A tájékoztatás szerint a veszélyt megszüntették. További részleteket később ismertetnek. A Local Germany azt írja, az eset péntek reggel, 8 óra 30 perc körül történt. Még vizsgálják a történteket.   Sajtójelentések szerint a halálos áldozat egy nő és a fia. A fiú az értesülések szerint elveszítette önuralmát, és lövöldözni kezdett. A rendőröket az édesanya riasztotta.
2018.10.19 12:54
Frissítve: 2018.10.19 12:55

Nyugat-nílusi láz – Negyvenre emelkedett a halálos áldozatok száma Romániában

Publikálás dátuma
2018.10.19 12:02
Illusztráció
Fotó: AFP/ DANIEL MIHAILESCU
A betegség megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban.
Romániában két emberéletet követelt az elmúlt héten a nyugat-nílusi láz, és ezzel idén már negyvenre emelkedett a fertőző betegség halálos áldozatainak száma – írja az MTI az Agerpres hírügynökség pénteki közlése alapján. Az országos tisztiorvosi szolgálat heti összesítése szerint a betegség május eleji megjelenése óta 275 igazolt fertőzést jegyeztek fel az országban. A fertőzésnek leginkább a 60 év felettiek vannak kitéve: a megbetegedések több mint kétharmada ennél a korosztálynál fordult elő. A nyugat-nílusi láz elsősorban a Kárpátok karéján kívüli területeken, főleg Bukarestben (53), illetve Dolj (34), Iasi (26), Olt (24), és Teleorman (19) megyében jelent meg. Erdélyben Bihar (8), Maros (7), Szatmár (6), Szeben (7) megyében regisztráltak több fertőzést. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. A román tisztiorvosi szolgálat ezért azt tanácsolja a lakosságnak, hogy – a bőrfelületek elfedésével, az ablakra szerelt szúnyoghálókkal, a ház körüli rendszeres vegyi rovarirtással, a közeli tócsák, belvizek, lápok lecsapolásával és a háztartási szemét eltávolításával – próbálják megelőzni a szúnyogok elszaporodását. Bár az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő miatt október végén is sok még a szúnyog, a román tisztiorvosi szolgálat heti jelentéseiből az látszik, hogy a fertőzések megritkultak, a betegség terjedése lecsengőben van. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, az illető magától meggyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet. A nyugat-nílusi láz az egész Balkánon terjed, többen haltak bele kórba Szerbiában, Görögországban, Romániában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is. A megbetegedést okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt.
2018.10.19 12:02
Frissítve: 2018.10.19 12:02