Szétesett a török ellenzék

Publikálás dátuma
2018.08.10 18:19
Kemal Kilicdaroglu, a CHP elnöke - sokak szerint Muharrem Ince volt elnökjelöltnek kellene átvennie helyét.
Fotó: Anadolu Agency/ Murat Kaynak
Nem kellett hosszú idő a török ellenzéknek a széteséshez a június 24-én megrendezett elnök- és parlamenti választás után. Miután a voksoláson Recep Tayyip Erdogan elnök már az első fordulóban megszerezte az újraválasztáshoz szükséges többséget, a (majdnem) egységesen induló ellenzék már nem találta értelmét az összetartásnak.
Pedig példa nélküli az ország történetében, hogy egy voksoláson egy célért lépjenek fel a szekuláris, a nacionalista és a konzervatív pártok, kiegészülve a kurd HDP-vel. Csakhogy nem csupán Erdogan győzelmét nem sikerült megakadályozniuk, hanem a kormánypárt, az AKP az ultranacionalista MHP segítségével a parlamentben is megszerezte az abszolút többséget.
A legnagyobb ellenzéki tömörülésben, a szociáldemokrata CHP-ban hatalmi harc alakult ki. A Kemal Kilicdaroglu által irányított párt 22,4 százalékot kapott, miközben elnökjelöltjére, Muharrem Incére 30 százalék voksolt. Kilicdarogluval már sokadik vereségét szenvedte el ez a párt, sokan a leváltását követelik, mégpedig úgy, hogy Ince váltsa őt.
Ince nemcsak pártja, hanem egész Törökország nagy reménysége volt. S bár nem lett török elnök, a CHP-n belül mind többen őt tartják a szociáldemokraták igazi vezetőjének. Yasar Tüzün, a párt parlamenti képviselője is úgy vélte, „Incének kell átvennie a pártelnökséget, s újra felépítenie a CHP-t, hogy eséllyel vegye fel a harcot Erdogannal szemben”. A CHP-ban több száz aláírást gyűjtöttek az idő előtti kongresszus összehívásáért. Kilicdaroglu azonban nem támogatja ezt, hajthatatlanul azt állítja, ő nem is vesztett a voksoláson, így lemondása sem jöhet szóba.
Nem túl jó a hangulat a nacionalista MHP-ból kivált képviselők által alapított Iyi pártnál sem. Meral Aksener elnökjelölt volt a fiatal politikai formáció nagy reménysége, ám sem Aksener, sem a párt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: előbbi hét, utóbbi kilenc százalékot szerzett. Aksener közölte, távozik az augusztus 12-én esedékes kongresszuson, ám ezzel még aligha akadályozza meg a szétesést. Sokan hagyják el a süllyedő hajót. A párt egyik alapítója, Yusuf Halacoglu keserűen állapította meg: Törökországban súlyos válságba került az ellenzék.
A kurd HDP ugyan nem szerepelt rosszul, de komoly gondot jelent, hogy illusztris személyiségei börtönben ülnek.
2018.08.10 18:19
Frissítve: 2018.08.10 19:07

Ultimátum az Akadémiának

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány "politikai semlegességet" és a döntéshozatalban való részvételt kérheti az MTA-tól a 28 milliárd forintos kutatási keretéért cserébe.
Ha teljesítik a kormány feltételeit, akkor továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dönthet annak a 28 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet a korábbi tervek szerint átsorolnának az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alá. Az Atv.hu információi szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: német mintára átalakítanák például az Akadémia vezetését és - paritásos alapon - kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról.
Ez a modell egyébként igen hasonló ahhoz a megoldási javaslathoz, amelyet korábban az MTA is felvetett, ám Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja szerint nehéz elképzelni, hogy a kormány tisztességesen üzemeltetné az új rendszert. - A Magyar Akkreditációs Bizottságba – amely egyebek mellett a képzések minősítéséről dönt - például sokáig az akadémiai szféra adta a tagok túlnyomó részét. A 2010-es kormányváltás után azonban kormánydelegáltak is megjelentek a testületben, amelyek végül többségbe kerültek, és keresztül tudták vinni az akaratukat. El tudom képzelni, hogy ugyanezt eljátsszák az MTA esetében is – mondta Lukács András. 
- Ez olyan mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak
– magyarázta Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja.
Szintén súlyos beavatkozásnak tűnik az a kitétel is, miszerint - az Atv.hu információi szerint - az MTA-nak vissza kell térnie az "aktuálpolitizálástól" a „bölcs semlegességhez”. Lukács András egyébként arra is rámutatott, hogy bármilyen egyezség születik a kormány és az Akadémia vezetői között, a döntést jóvá kell hagynia még az MTA közgyűlésének is, márpedig ez nem ígérkezik könnyű folyamatnak. A tudósok ugyanis az előzményeket ismerve joggal aggódhatnak amiatt, hogy a kormány a kelleténél jobban bele akar szólni a tudományos szféra életébe. Legutóbb is ezt bizonyította a kabinet, a gender szak megszüntetésének ötlete ugyanis szakmai érvekkel nehezen indokolható. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón elismerte, hogy a kormánynak elvi problémái vannak az ELTE-n és a CEU-n működő gender szakokkal. 
„A kormánynak világos véleménye az, hogy az emberek férfinak vagy nőnek születnek, olyan életet élnek, amilyet kívánnak, de a magyar állam közpénzből megvalósuló oktatási tevékenységet ezen túlmenően nem kíván ilyen területen finanszírozni”
- mondta Gulyás Gergely
Hozzátette, hogy nem tartják elfogadhatónak, ha valaki nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszél. A kormány szerint ugyanis „mindenki eldöntheti, hogy Isten teremtményeként, vagy pedig a természet törvényei szerint, de férfiak és nők vannak”. A miniszter szerint már a felvételi számok is bizonyítják, hogy a szakra érdeklődés sincs, Semjén Zsolt pedig egy nappal korábban arról beszélt az ATV-nek, hogy elhelyezkedni sem lehet a gender szakkal. Ehhez képest Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese saját Facebook-oldalán azt írta, a szakon szerzett oklevéllel jól el lehet helyezkedni – még ha nem is feltétlenül gender-területen, de a bölcsészettudományokat illetően általános jelenségnek tekinthető, hogy a diploma csak egy belépőt jelent bizonyos szakmákhoz. Fodor Éva szerint a náluk végzettek 42 százaléka az oktatásban dolgozik, 23 százaléka a magánszférában, nagyvállalatoknál, 16 százalékuk alapítványoknál, civil szervezeteknél, de a legtöbb diák továbbtanul elsősorban és PhD-fokozatot szerez, akár Európa legrangosabb egyetemein. 
Az ELTE egyébként hétfői közleményében azt írta, alkotmányellenes és a tudomány autonómiájával ellentétes egy szak rendeleti úton történő megszüntetése, főleg úgy, hogy semmilyen konzultáció, vizsgálat nem előzte meg a döntést.
Megszólalt végül az ügyben a Magyar Rektori Konferencia is. A 168 órához eljuttatott közleményük szerint a testület „a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. Az elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből”. Az MRK a kormányzati döntésig „az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”. Mindenesetre a kormány elvbarátait a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a társadalmi nemek képzés: Szlovákiában az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Comeninus Egyetemen már régóta működik gender-központ, Lengyelországban sem zavarja a Jaroslav Kaczynski vezette kormányzó Jog és Igazságosság Pártot, hogy több helyen is (például a varsói és a łódźi egyetemen) lehet gender szakon tanulni. Azt pedig Vágó István volt televíziós műsorvezető osztotta meg a Facebook-on, hogy a kormány által nemrég az egekig dicsért, Budapesten fakultást nyitó katolikus Notre Dame University-n szintén gond nélkül működik társadalmi nemek képzés.
2018.08.14 19:30
Frissítve: 2018.08.14 19:30

Lázár János a dohányzás miniszterelnöki biztosa lett

Publikálás dátuma
2018.08.14 19:12
Lázár János.
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A nemdohányzók fokozottabb védelmére és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata.
A kormányban nem jutott hely Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, ám ő így sem marad munka nélkül: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor - szúrta ki a Hivatalos Értesítőben a hvg.hu.
"A miniszterelnöki biztos tevékenysége a nemdohányzók fokozottabb védelme érdekében szükséges átfogó kormányzati teendők – és ezzel összefüggésben a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok – előkészítésére, összehangolására irányul" - olvasható a hirdetményben.
Lázár, aki korábban még arról beszélt, visszavonul a politikai életből, miniszterelnöki biztosként nem kap külön díjazást, csak egy egyfős titkárságot. A rendelet augusztus 15-én, szerdán lép hatályba.
2018.08.14 19:12