Tízévente cserél hűtőt a család

Publikálás dátuma
2018.08.10. 18:09
Illusztráció
Fotó: VIKTORIA SOPEL
A tavalyi, államilag támogatott hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgépvásárlási kedv az országban, mint idén augusztusban.
A nagyobb háztartási gépek közül a hűtő tart ki legtovább a lakásokban, csaknem tíz év telik el cseréjükig. A nagy melegnek is betudható, hogy az új hűtő beszerzésére leginkább augusztus elején szánják rá magukat a családok – sokszor nem a hosszú latolgatás eredményeként, hanem mert ilyenkor látszik, hogy baj van a hűtőteljesítménnyel. Az idei szezon emellett más szempontból is különleges: a tavalyi, államilag támogatott hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgépvásárlási kedv az országban – derül ki a GKI Gazdaságkutató és az Euronics közös piaci jelentéséből. Az akkor vásárolt hűtők életciklusa éppen mostanában ér a végére.
A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén 70-80 ezer forint körüli összeget szánnak hűtőre. A vevőknek egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. Ötből négy vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben. Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség mintegy 7 év alatt térül meg – állítja a műszaki kereskedés. A különbség az árban is megmutatkozik: egy A+++ kategóriájú hűtő 150 ezer körül, míg eggyel kevesebb csillaggal ugyanaz már csak 80 ezer forintba kerül. A 2017-ben 52 milliárd forintos műszaki cikk forgalmat bonyolító Euronics adatai szerint az idei év első 7 hónapjában értékesített hűtőgépek 10 százaléka már online rendelés formájában kelt el, kihasználva az így elérhető tíz százalék körüli megtakarítást.
A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is – állapítja meg a jelentés, s emellett a lakásépítési boom is közrejátszik a magasabb kereslet kialakulásában. Bátrabban szánják el magukat a családok a régi készülék cseréjére amiatt is, hogy a működőképes réginek könnyen találnak új gazdát.
Szerző

Cafeteria: Áder válaszolt, de nincs benne köszönet

Publikálás dátuma
2018.08.10. 16:28

Fotó: Népszava
A köztársasági elnök magyarázata szerint a megváltozott cafeteria szabályok átengedésekor minden szempontot mérlegelt. A szakszervezetek szerint a munkavállalók érvelése süket fülekre talált.
Áder János hivatala arról tájékoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ), hogy az államfő az adótörvények módosításáról szóló törvénycsomagot „valamennyi szempontot mérlegelve” írta alá. A MASZSZ közvetlenül az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény július 20-i elfogadása után írt levelet a köztársasági elnöknek. A július 23-n kelt levelében a konföderáció azt kérte Áder Jánostól, hogy a cafeteria jelenlegi rendszerének átalakításáról szóló, s az érintett érdekképviseletekkel való érdemi konzultáció nélkül benyújtott előterjesztést az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. 
A MASZSZ - mint azt Kordás László, a szövetség elnöke közleményében írja -, sajnálattal értesült arról, hogy a köztársasági elnök még ugyanazon a napon aláírta a törvényt, amely legalább kétmillió munkavállalót és nagyjából húszezer vállalkozást érint. A szakszervezeti szövetség álláspontja szerint Áder János így figyelmen kívül hagyta foglalkoztatottak tömegeinek érdekeit, akik évente átlagosan kilencvenezer forintot veszítenek a béren kívüli juttatások adózásával kapcsolatos szabályok módosítása miatt.
Különösen aggályosnak tartja a MASZSZ, hogy olyan társadalompolitikai célokat szolgáló cafeteriaelemek adómentessége szűnik meg, mint a munkavállalók belső mobilitását elősegítő lakhatási, illetve közlekedési támogatás, valamint az iskolakezdési támogatás. Miközben a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a vízgazdálkodási törvény kapcsán, amely a házi vízigényt kielégítő kutak létesítésének szabályait egyszerűsítette volna, nem tanúsított különösebb érdeklődést a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályoknak a dolgozók tömegeit érintő módosítása iránt.
A MASZSZ álláspontja szerint elképzelhetetlen, hogy az államfő az adótörvények aláírásakor tényleg „valamennyi szempontot mérlegelve” döntött, hiszen a parlament által pénteken megszavazott törvényszöveget hétfőn kapta meg, s annak kihirdetését néhány óra múlva már el is rendelte. A konföderáció ezért úgy véli, az államfő ebben az esetben legfeljebb formálisan élt azzal a jogával, amely szerint az elfogadott törvényekkel szemben kifogást emelhet. A konföderáció érthetetlennek tartja, hogy Áder János a vízbázis kétségkívül indokolt védelmét fontosabbnak tartja, mint a dolgozók érdekeit - zárja a közleményt Kordás László.
Szerző

Rossz napja van a forintnak

Publikálás dátuma
2018.08.10. 14:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Negatív magyar rekordot adott át a múltnak a török líra. 
Péntekig a gazdaságtörténészek azt az eseményt tartották számon, hogy 2008. október 15-én 20,4 forintot, 7,5 százalékot zuhant egy napon belül a forint, amire addig és egészen máig sehol nem volt példa. Péntek reggel a török líra átadta a múltnak ezt a rekordot, ugyanis reggel négy óra leforgása alatt kétszer ekkorát zuhant. A forintnak is rossz napja van, egy euróért már 322,40-et kellett adni, ami fél százalékos értékvesztést jelent. Térségünk valamennyi devizáját megkopasztotta a török líra mélyrepülése, de az élenjáró a forint volt.
Szerző
Témák
forint
Frissítve: 2018.08.10. 14:44