Tízévente cserél hűtőt a család

Publikálás dátuma
2018.08.10 18:09
Illusztráció
Fotó: / VIKTORIA SOPEL
A tavalyi, államilag támogatott hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgépvásárlási kedv az országban, mint idén augusztusban.
A nagyobb háztartási gépek közül a hűtő tart ki legtovább a lakásokban, csaknem tíz év telik el cseréjükig. A nagy melegnek is betudható, hogy az új hűtő beszerzésére leginkább augusztus elején szánják rá magukat a családok – sokszor nem a hosszú latolgatás eredményeként, hanem mert ilyenkor látszik, hogy baj van a hűtőteljesítménnyel. Az idei szezon emellett más szempontból is különleges: a tavalyi, államilag támogatott hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgépvásárlási kedv az országban – derül ki a GKI Gazdaságkutató és az Euronics közös piaci jelentéséből. Az akkor vásárolt hűtők életciklusa éppen mostanában ér a végére.
A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén 70-80 ezer forint körüli összeget szánnak hűtőre. A vevőknek egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. Ötből négy vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben. Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség mintegy 7 év alatt térül meg – állítja a műszaki kereskedés. A különbség az árban is megmutatkozik: egy A+++ kategóriájú hűtő 150 ezer körül, míg eggyel kevesebb csillaggal ugyanaz már csak 80 ezer forintba kerül. A 2017-ben 52 milliárd forintos műszaki cikk forgalmat bonyolító Euronics adatai szerint az idei év első 7 hónapjában értékesített hűtőgépek 10 százaléka már online rendelés formájában kelt el, kihasználva az így elérhető tíz százalék körüli megtakarítást.
A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is – állapítja meg a jelentés, s emellett a lakásépítési boom is közrejátszik a magasabb kereslet kialakulásában. Bátrabban szánják el magukat a családok a régi készülék cseréjére amiatt is, hogy a működőképes réginek könnyen találnak új gazdát.
Szerző
2018.08.10 18:09

323,64 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 323,64 forinton forgott reggel hét óra körül, 20 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a csütörtök esti 323,44 forinthoz képest. A dollár árfolyama 284,56 forintról 284,89 forintra, a svájci franké pedig 286,45 forintról 286,59 forintra erősödött. A jent 2,5107 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,5058 forinttal. Az euró 1,1361 dolláron forgott, stagnált az árfolyam. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1293 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9940 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékkal veszített értékéből a dollár, péntek reggel 113,47 jent ért.
Szerző
2018.12.14 08:13
Frissítve: 2018.12.14 08:13

Gáz és villany: úgy olcsó, hogy közben eléggé fáj

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:10
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Bár az árak Budapesten az egyik legalacsonyabbak a régióban, a jövedelemhez viszonyítva az energiaszámlák kifizetése az európai átlagnál nagyobb terhet jelent a fogyasztóknak.
Továbbra is az egyik legalacsonyabbaknak számítanak a budapesti lakossági áram- és gázárak Európában. Ennek ellenére – a jövedelemhez viszonyítva a villany- és gázszámlákat – az látható, hogy kiegyenlítésük jóval nagyobb terhet jelent a magyar főváros háztartásainak, mint sok más, az itteninél jelentősen magasabb tarifát fizető európai fővárosi családnak – írja a Portfolio. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az Eurostat uniós statisztikai iroda adatai alapján összeállított havi jelentése szerint novemberben csak Belgrádban, Szófiában és Vilniusban voltak kisebbek a lakossági tarifák, mint nálunk, ugyanakkor például Pozsonyban és Varsóban mintegy 30 százalékkal, Prágában pedig közel 80 százalékkal magasabb a tarifa. A stockholmi háztartások például 7,5-szer nagyobb gázárakat fizetnek, mint a budapestiek, a svédországi tarifa pedig még a második legnagyobb koppenhágai árat is több mint kétszeresen meghaladja. Mint írják, a budapesti fogyasztók – a legalacsonyabb energiadíjat fizetik a vizsgált városok között, – energiaadót közvetlenül nem fizetnek, – a gázszámlában fizetett rendszerhasználati díj és áfa viszont nem Budapesten a legalacsonyabb, – vásárlóerő-paritáson szemügyre véve pedig a gázárakat Budapest már csak a harmadik legolcsóbb a novemberi adatok szerint. Annak ellenére, hogy nominálisan a lakossági áram- és gázárak Budapesten az egyik legalacsonyabbak az európai fővárosok között,
a jövedelemhez viszonyítva az energiaszámlák kifizetése az európai átlagnál nagyobb terhet jelent a fogyasztóknak.
Az energiahivatal statisztikája szerint egy átlagos kétkeresős, gyermektelen háztartásnak Budapesten a jövedelmei 4,1 százalékát vitte el a villany- és gázszámla. A vizsgált kelet-európai fővárosok között ennél ugyan csak Ljubljanában jelent kisebb terhet (4%) a rezsi, de ebből a szempontból Budapest így is csak a 14. a listán.
2018.12.14 08:10
Frissítve: 2018.12.14 08:10