Cafeteria: Áder válaszolt, de nincs benne köszönet

Publikálás dátuma
2018.08.10. 16:28

Fotó: Népszava
A köztársasági elnök magyarázata szerint a megváltozott cafeteria szabályok átengedésekor minden szempontot mérlegelt. A szakszervezetek szerint a munkavállalók érvelése süket fülekre talált.
Áder János hivatala arról tájékoztatta a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ), hogy az államfő az adótörvények módosításáról szóló törvénycsomagot „valamennyi szempontot mérlegelve” írta alá. A MASZSZ közvetlenül az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény július 20-i elfogadása után írt levelet a köztársasági elnöknek. A július 23-n kelt levelében a konföderáció azt kérte Áder Jánostól, hogy a cafeteria jelenlegi rendszerének átalakításáról szóló, s az érintett érdekképviseletekkel való érdemi konzultáció nélkül benyújtott előterjesztést az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. 
A MASZSZ - mint azt Kordás László, a szövetség elnöke közleményében írja -, sajnálattal értesült arról, hogy a köztársasági elnök még ugyanazon a napon aláírta a törvényt, amely legalább kétmillió munkavállalót és nagyjából húszezer vállalkozást érint. A szakszervezeti szövetség álláspontja szerint Áder János így figyelmen kívül hagyta foglalkoztatottak tömegeinek érdekeit, akik évente átlagosan kilencvenezer forintot veszítenek a béren kívüli juttatások adózásával kapcsolatos szabályok módosítása miatt.
Különösen aggályosnak tartja a MASZSZ, hogy olyan társadalompolitikai célokat szolgáló cafeteriaelemek adómentessége szűnik meg, mint a munkavállalók belső mobilitását elősegítő lakhatási, illetve közlekedési támogatás, valamint az iskolakezdési támogatás. Miközben a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a vízgazdálkodási törvény kapcsán, amely a házi vízigényt kielégítő kutak létesítésének szabályait egyszerűsítette volna, nem tanúsított különösebb érdeklődést a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályoknak a dolgozók tömegeit érintő módosítása iránt.
A MASZSZ álláspontja szerint elképzelhetetlen, hogy az államfő az adótörvények aláírásakor tényleg „valamennyi szempontot mérlegelve” döntött, hiszen a parlament által pénteken megszavazott törvényszöveget hétfőn kapta meg, s annak kihirdetését néhány óra múlva már el is rendelte. A konföderáció ezért úgy véli, az államfő ebben az esetben legfeljebb formálisan élt azzal a jogával, amely szerint az elfogadott törvényekkel szemben kifogást emelhet. A konföderáció érthetetlennek tartja, hogy Áder János a vízbázis kétségkívül indokolt védelmét fontosabbnak tartja, mint a dolgozók érdekeit - zárja a közleményt Kordás László.
Szerző

Rossz napja van a forintnak

Publikálás dátuma
2018.08.10. 14:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Negatív magyar rekordot adott át a múltnak a török líra. 
Péntekig a gazdaságtörténészek azt az eseményt tartották számon, hogy 2008. október 15-én 20,4 forintot, 7,5 százalékot zuhant egy napon belül a forint, amire addig és egészen máig sehol nem volt példa. Péntek reggel a török líra átadta a múltnak ezt a rekordot, ugyanis reggel négy óra leforgása alatt kétszer ekkorát zuhant. A forintnak is rossz napja van, egy euróért már 322,40-et kellett adni, ami fél százalékos értékvesztést jelent. Térségünk valamennyi devizáját megkopasztotta a török líra mélyrepülése, de az élenjáró a forint volt.
Szerző
Témák
forint
Frissítve: 2018.08.10. 14:44

A felpörgő fogyasztás megeszi a magyar gazdaság legnagyobb előnyét

Publikálás dátuma
2018.08.10. 11:51
Fotó: Sean Gallup, Getty Images
Bár júniusban váratlanul kilőtt a magyar kivitel, az utóbbi hónapokban az import növekedése inkább meghaladta az exportét. Az év egészében pozitív lehet az egyenleg, de csökken az úgynevezett külkereskedelmi aktívum.
Rendkívül hektikus képet mutattak hónapról hónapra a külkereskedelmi mutatók 2018-ban - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Népszava érdeklődésére, annak kapcsán, hogy a KSH csütörtökön tette közzé a magyar külgazdaság júniusi, és ezzel egyidejűleg első félévi adatait. Januárban és februárban – euróban számolva – az export nőtt nagyobb mértékben, de ezt követően márciusban, áprilisban, valamint májusban az importról lehetett ugyanezt elmondani. A KSH adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az első félév során a behozatal jobban nőtt (6,3 százalékkal), mint a kivitel. A külkereskedelmi mérlegben így is 4,3 milliárd eurós többlet halmozódott fel, de látható, hogy az előző évek hasonló időszakához képest csökken az úgynevezett aktívum. Az import bővülése elsősorban a lakossági fogyasztás felfutásával, a beruházások növekedésével magyarázható, valamint azzal is, hogy az export növekedése – a behozott alapanyagok miatt – automatikusan hozzájárul a behozatal bővüléséhez.
A most közzétett júniusi, kimagaslóan kedvező, 1,07 milliárd eurós külkereskedelmi többletnél nagyobbat csak 2016 júniusában regisztráltak. Ez abból adódott, hogy a kivitel euróban számolt értéke 8,9, a behozatalé pedig 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elemzők csak találgatják, hogy miért is lőtt ki váratlanul júniusban a külkereskedelmi mérleg, hiszen ebben a hónapban az ipari termelés  kevéssé nőtt. Csak egy magyarázatot tudtak erre adni: nagyok voltak a felhalmozott készletek, amit júniusban kisöpörtek. Ilyesmi a nyári leállások előtt megszokott lépés. Ha csak a múlt hónapban zárult második negyedévet vesszük figyelembe, akkor összesen 387 millió euróval csökkent a külkereskedelmi többlet, így az áruforgalom ronthatta a GDP növekedését, amit csak részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése - erre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet. A csökkenő külkereskedelmi többletet a nagy mértékű belső kereslet, különösen a beruházási piac jelentős bővülése, a nagy mértékű fogyasztás és készletfeltöltések egyaránt okozták. Ennek hatására az import összességében gyorsabban nőtt, mint az export. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy az év egészében a külkereskedelmi többlet mintegy 600 millió euróval 7,48 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében enyhén rontja a GDP növekedését, de kisebb mértékben, mint ahogy az a tavalyi esztendőben történt. Így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat. (Ilyen nagy mértékű növekedésre még a kormányzat sem számít, a Pénzügyminisztérium 4,2 százalékot prognosztizál, s a banki elemzők többsége is erre a szintre emelte fel az év elejei, ennél óvatosabb várakozásait.) Minden szakértő úgy véli, hogy az év végéig belépő újabb exportkapacitások üzembe helyezése hozzájárul majd a külkereskedelmi mérleg pozitívumának fenntartásához. Vannak azonban kockázati tényezők is. Még nem jelezhető előre, hogy a jelenlegi, kedvező európai konjunktúra meddig tartható fenn. Németh Dávid ugyanakkor nem tart attól, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúnak hamarosan negatív következményei lehetnek a magyar kivitelre. A folyamatosan meghosszabbított Oroszország elleni szankció negatív hatását, pedig már kivédték a hazai cégek, más piacok feltárásával. Ezzel szemben a magasabb olajárak ronthatják a cserearányokat – fogalmazott az elemző. Suppan Gergely, aki többnyire optimistább képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, mint kollégái, most így fogalmazott: a tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, s mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jövő év végére az eddigi hitelfelvevő Magyarország hitelezővé válhat. Így a forint 2019 második felében megerősödhet.
Szerző