Az óbudai Szigetről a Kajmán-szigetekre zúdul az új tulajdonosok profitja

Publikálás dátuma
2018.08.10 20:04

Fotó: rockstar photographers
Nem a közleményekben szereplő Providence Equity Partners, hanem az amerikai alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic a Sziget legnagyobb közvetett tulajdonosa.
Lapunk kutatásai szerint a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa nem a másfél évvel ezelőtt bejelentett amerikai tőkealapkezelő, a Providence Equity Partners (PEP), hanem annak adózásért felelős vezetője, Sinisa Krnic. A Sziget 70 százalékát másfél éve birtokló, luxemburgi offshore-szerű cég 20 százaléka mögött, ha nem is a PEP, de valóban az általa kezelt alapok állnak. Sőt Sinisa Krnic állítólag a befolyó haszonról is lemondott a javukra. Bár a valós felállást az érintettek nem kürtölték világgá, szakértők szerint a bonyolult hálózat nem a Fidesz gazdasági csápjainak elfedésére szolgál. Másfél éve robbant a hír, hogy a PEP nevű amerikai "tőkealap" megvette az immár 26. alkalommal megrendezett Sziget Fesztivál lebonyolító cégének 70 százalékát az alapítóktól, Gerendai Károlytól és szervezőtársaitól, Takács Gábortól, Fülöp Zoltántól és Lobenwein Norberttől. Az se keltett különösebb hullámokat, hogy a cégbejegyzésben a bejelentéstől eltérően az LMF Luxco Sárl nevű luxemburgi cég jelent meg. Igaz, már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy ez a társaság nem szerepel a PEP online dokumentumaiban, kapcsolatukra hivatalos iratok nem utalnak. Sokan emögött máris a Fidesz gazdasági köreit vélték felfedezni, amelyek kétségkívül előszeretettel vetik ki hálójukat - akár rejtett eszközökkel, strómanokon keresztül - különböző nyereséges hazai vállalkozásokra. A rejtély megfejtése A képet számos, tárgyilag téves tudósítás tarkította. A Sziget vevőjének többen az Edition Capital nevű brit céget kiáltották ki. E társaságnak kétségkívül van kapcsolata a fesztiválszervezővel, hisz tulajdonosa, Harry Heartfield, illetve - a könyveikben titkárként, honlapjukon nemügyvezető-elnökként bemutatott - Paul Bedford bekerült a tavaly zrt.-vé alakult Sziget igazgatóságába. Az LMF Luxco - következésképp a Sziget - tulajdonosai között azonban nem leltük az Edition Capitalt. Volt, aki a szintén brit Superstruct Entertainmentet nevezte ki vevőként. Ez némiképp közelít a valósághoz: a társaságot ugyanis a Szigethez hasonlóan az LMF Luxco birtokolja. Vagyis, ha nem is tulajdonosa, de testvérvállalata. Az amerikai PEP Llc. honlapja szintén közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. Ott ugyanis világosan kifejtik, hogy a PEP Llc. alapkezelő. Ugyan az alapok vagyonáról ők döntenek, a haszon azok - akár ismeretlen - tulajdonosait gazdagítja. Bár befektetési listájukon a Sziget nem szerepel, ám feltűnik a Superstruct Entertainment. Igaz, linkje a Szigetre irányul. Forrásaink megerősítették, hogy utóbbit a PEP fesztiválbefektetései egy fajta gyűjtőmárkájának szánja, ami nem feltétlenül jelent tulajdonlást. A Superstruct Entertainment két vezetője, Roderik Schlösser és Sinisa Krnic közül előbbi szintén beült a fesztiválszervező igazgatóságába. Volt, aki megkockáztatta, hogy az LMF Luxco a PEP leányvállalata lenne, de ez így szintén nem fedi a valóságot.
Végső haszonhúzó Kérdésünkre se a Sziget-szervezők, se a PEP, se a kapcsolattartóként ajánlott Paul Bedford nem mutatta be a PEP és az LMF Luxco közötti tulajdonosi kapcsolatot. Egyedül a fesztiválszervezők reagáltak, annyit üzenve, hogy a PEP az LMF Luxcót jelölte ki vevőnek. Néhány, térítés ellenében megszerezhető luxemburgi cégkivonat viszont arról tanúskodik, hogy a tavaly januári hivatalos közlemény sugallatával szemben nem a PEP Llc. a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa. Az LMF Luxco 80 százaléka ugyanis a HV Holding nevű luxemburgi cég, 20 százaléka pedig az ugyanott bejegyzett LMF Holdco tulajdona. A Sziget 70 százalékának 80 százalékát birtokló HV Holding 100 százaléka pedig Sinisa Krnicé. Bár a név már feltűnt a Superstruct igazgatójaként, lényegesebb, hogy ő a PEP adózási vezetője. Valójában tehát az Oxfordban fizikusként végzett, dél-szláv hangzású neve ellenére brit Sinisa Krnic a Sziget áttételes többségi tulajdonosa. Ezt persze az érintettek is pontosan tudják. A különböző állami szerződésekhez ugyanis a Szigetnek be kell mutatnia "végső haszonhúzóját". Ezen az íven pedig ismereteink szerint - a valósághoz híven - nem a bejelentésben szereplő PEP, hanem Sinisa Krnic áll. Mindezt ugyanakkor egyik fél se tartotta szükségesnek nyilvánosságra hozni. Legalább ilyen fontos az LMF Luxco fennmaradó 20 százalékát birtokló LMF Holdco háttere. Itt az offshore-struktrúrákra jellemző hosszú cégláncot találtunk, amely felmérésünk idején 54-46 százalékban két kajmán-szigeteki társaságba, a Providence Equity Partners VII-A-ba és Providence VII Global Holdingba torkollott. A térítéses cégkivonatoknál itt még a nyilvános dokumentumok is beszédesebbek. Ebből kiderül, hogy ezek már valóban az - egyenként is több milliárd dollár értékű - "alapok". Az amerikai médiafelügyelet, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság korábbi dokumentumai szerint a két alap tulajdonosa - további offshore-jellegű áttételeken keresztül - a PEP három csúcsvezetője, Jonathan M. Nelson alapító-elnök, valamint Glenn M. Creamer és Paul J. Salem rangelső igazgatók. Bár eme áttételek feltárása se lenne haszontalan, az amerikai hatóság nyilatkozata arra utal, hogy az alapok hozama végül is a PEP-vezetők zsebébe kerül. Cikk-tervezetünk olvastán a Sziget részéről jelezték: az ilyen céghálózatok az alapok és kezelőjük szokásos velejárói. (Ez igaz, de a vagyon tulajdonosaként nem a kezelőt, hanem a valóságnak megfelelően az alapokat szokás feltüntetni.) Másrészt egy belső megállapodásuk értelmében Sinisa Krnic 80 százalékos áttételes befolyása dacára a hálózatba kerülő haszonból nem részesül: a pénz csak a 20 százalék mögött álló PEP-alapokat gazdagítja. Tehát érdemben, illetve a nyereségelosztás vonalán mégis csak igaz, hogy a Szigetből származó haszon a PEP által kezelt alapokhoz folyik be - közölték.
Védernyő a Sziget fölött Kutatásaink mindenesetre azt bizonyítják, hogy a Sziget áttételes többségi tulajdonosa nem a PEP Llc., hanem annak vezetői. Kevés ugyanakkor az esély, hogy a Sziget Zrt. mögött álló kusza céghalmaz Fidesz-közeli háttérbefektetőket fedne. Ezt erősíti a Sziget kommunikációja is, amely idén kifejezetten az emberi jogokra, a menekültekkel való együttérzésre épít. Igaz, az ezzel szögesen ellentétes Fidesz-politikát közvetlenül nem bírálják és irányukba a kormánypárt részéről is határozott türelem mutatkozik. Sőt, szakmai alapon - elsősorban a turizmus terén - a kormányzat ki is kéri a véleményüket. Állítólag komoly védernyőt von föléjük, hogy náluk gyakornokoskodott Orbán Viktornak az ország turisztikai döntéseire egyre nagyobb befolyással bíró lánya, Orbán Ráhel. Igaz, az érdekeltek azt se tagadják, hogy a hálózat szerkezete bármikor változhat: a cégeladást ugyanis semmilyen megállapodás nem korlátozza. Így a Sziget VIP-ben akár erről is eshet néhány szó az azt előszeretettel látogató NER-tőkések és az amerikai "öltönyösök" között.

Zara: agresszív adótervezés

Agresszív adótervezés jeleit véli felfedezni a Sziget-többség feletti tulajdonosi hálóban Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. - Mennyire általános, hogy egy cég a nyilatkozatokban szereplő alapkezelő helyett annak vezetői és alapjai tulajdonában áll? - Az ön által vázolt céghálózat agresszív, de törvényes adótervezés jeleit mutatja. Különösen a luxemburgi és a Kajmán-szigeteki székhelyek miatt. - Miért kedvelt e két bejegyzési helyszín? - Luxemburg EU-tagállam, így nem számít tisztán offshore helyszínnek. Ugyanakkor továbbra is kedvező adómérséklési környezetet kínál, amerikai szemmel akár kiemelten is. Azt se csodálom, hogy a több milliárdos alapokat már a Kajmán-szigetekre jegyezték be, hisz ebben az adóparadicsomban egyáltalán nem kell a hozam után adót fizetni. - Mi lehet az oka annak, ha a 80 százalékos tulajdonos, aki amúgy végső haszonhúzóként szerepel a papírokban, lemond a hasznáról a 20 százalékos tulajdonos számára? - Itt némi ellentmondást érzek. A végső haszonhúzó az, aki a nyereséget felélheti. A két állítást csak úgy lehet egy lapra hozni, ha a 80 százalékos tulajdonos valamely más vonalon mégis csak hozzájut a profithoz. A részesedések ilyen arányú megosztása a helyi szabályokra vezethető vissza: a rá eső osztalékról lemondó többségi tulajdonost is számos jog illeti. - Ön szerint lehetséges, hogy egy hasznát offshore-hálózatban forgató normál piaci vállalkozás ebbéli képességeit szolgáltatásként külső feleknek kínálja? - Nemigen tudom elképzeli: egy ilyen jellegű céghálózat legtöbbször az abban részvevő magánszemélyek adózási érdekeit szolgálja.

Frissítve: 2018.08.10 21:19

Csökken a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2019.03.18 16:31

Fotó: Getty Images
A Mol bruttó 3 forinttal csökkenti szerdán a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a benzin ára nem változik.
A változást követően a gázolaj ára literenként 389 forintra mérséklődik.

Az üzemanyagok ára múlt héten változott utoljára. A 95-ös benzin literje pénteken 2 forintos emeléssel 366 forintra drágult, a gázolajé szerdán 3 forintos mérsékléssel 392 forintra csökkent.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

Ukrajnában már nem hisznek a csodában

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:00
Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll
Fotó: AFP or licensors/ SERGEI SUPINSKY
Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is Zelenszkij vezető pozíciójában, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről-hétre erősödő népszerűségében rejlik. A március 15-én nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, támogatottságát az utóbbi két hétben is növelni tudta. Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a politikusok népszerűségi listáját, már csak 14,8 százalékra számíthat. Február végén Porosenko és Timosenko támogatottsága még fej-fej mellett, 16,6 illetve 16,2 százalékon állt. (Az elnököt tavaly év végéig, a Kercsi-szorosban történt orosz agresszió előtt még 10 százalék alatt mérték.) Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. (Az első fordulót március 31, a másodikat április 21-én rendezik.) Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkot és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek Ukrajnában. Timosenkonak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült kétszámjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében, de úgy tűnik, e téren Putyin alulmaradt a nyugattal szemben. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán, ami az Északi Áramlat ez év végi megnyitásával párosulva igencsak rontaná az amerikai palagáz európai értékesítési esélyeit. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgató készülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával,  nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségtől származó információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a regnáló hatalom. Zelenszkij azonban, bármennyire kívülálló, esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett a maga is oligarcha Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is, ami azt sugallja, bárki nyerje meg ezt a viadalt, alapvető változásra aligha lehet számítani Ukrajnában.  

Ukrán pártok népszerűsége

Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A  három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll,  a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. - a Nép Szolgája párt 21,5 százalék (Zelenszkij) - Batykivscsina 18,7  (Timosenko) - Porosenko Blokk 14,2 százalék - Oleh Ljasko Radikális párt 4 százalék - Szvoboda 3 százalék - Nemzeti Hadtest 1 százalék

Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.03.18 11:00