Az óbudai Szigetről a Kajmán-szigetekre zúdul az új tulajdonosok profitja

Publikálás dátuma
2018.08.10 20:04

Fotó: rockstar photographers/
Nem a közleményekben szereplő Providence Equity Partners, hanem az amerikai alapkezelő adózási vezetője, Sinisa Krnic a Sziget legnagyobb közvetett tulajdonosa.
Lapunk kutatásai szerint a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa nem a másfél évvel ezelőtt bejelentett amerikai tőkealapkezelő, a Providence Equity Partners (PEP), hanem annak adózásért felelős vezetője, Sinisa Krnic. A Sziget 70 százalékát másfél éve birtokló, luxemburgi offshore-szerű cég 20 százaléka mögött, ha nem is a PEP, de valóban az általa kezelt alapok állnak. Sőt Sinisa Krnic állítólag a befolyó haszonról is lemondott a javukra. Bár a valós felállást az érintettek nem kürtölték világgá, szakértők szerint a bonyolult hálózat nem a Fidesz gazdasági csápjainak elfedésére szolgál. Másfél éve robbant a hír, hogy a PEP nevű amerikai "tőkealap" megvette az immár 26. alkalommal megrendezett Sziget Fesztivál lebonyolító cégének 70 százalékát az alapítóktól, Gerendai Károlytól és szervezőtársaitól, Takács Gábortól, Fülöp Zoltántól és Lobenwein Norberttől. Az se keltett különösebb hullámokat, hogy a cégbejegyzésben a bejelentéstől eltérően az LMF Luxco Sárl nevű luxemburgi cég jelent meg. Igaz, már akkor felhívtuk a figyelmet, hogy ez a társaság nem szerepel a PEP online dokumentumaiban, kapcsolatukra hivatalos iratok nem utalnak. Sokan emögött máris a Fidesz gazdasági köreit vélték felfedezni, amelyek kétségkívül előszeretettel vetik ki hálójukat - akár rejtett eszközökkel, strómanokon keresztül - különböző nyereséges hazai vállalkozásokra. A rejtély megfejtése A képet számos, tárgyilag téves tudósítás tarkította. A Sziget vevőjének többen az Edition Capital nevű brit céget kiáltották ki. E társaságnak kétségkívül van kapcsolata a fesztiválszervezővel, hisz tulajdonosa, Harry Heartfield, illetve - a könyveikben titkárként, honlapjukon nemügyvezető-elnökként bemutatott - Paul Bedford bekerült a tavaly zrt.-vé alakult Sziget igazgatóságába. Az LMF Luxco - következésképp a Sziget - tulajdonosai között azonban nem leltük az Edition Capitalt. Volt, aki a szintén brit Superstruct Entertainmentet nevezte ki vevőként. Ez némiképp közelít a valósághoz: a társaságot ugyanis a Szigethez hasonlóan az LMF Luxco birtokolja. Vagyis, ha nem is tulajdonosa, de testvérvállalata. Az amerikai PEP Llc. honlapja szintén közelebb visz a rejtély megfejtéséhez. Ott ugyanis világosan kifejtik, hogy a PEP Llc. alapkezelő. Ugyan az alapok vagyonáról ők döntenek, a haszon azok - akár ismeretlen - tulajdonosait gazdagítja. Bár befektetési listájukon a Sziget nem szerepel, ám feltűnik a Superstruct Entertainment. Igaz, linkje a Szigetre irányul. Forrásaink megerősítették, hogy utóbbit a PEP fesztiválbefektetései egy fajta gyűjtőmárkájának szánja, ami nem feltétlenül jelent tulajdonlást. A Superstruct Entertainment két vezetője, Roderik Schlösser és Sinisa Krnic közül előbbi szintén beült a fesztiválszervező igazgatóságába. Volt, aki megkockáztatta, hogy az LMF Luxco a PEP leányvállalata lenne, de ez így szintén nem fedi a valóságot.
Végső haszonhúzó Kérdésünkre se a Sziget-szervezők, se a PEP, se a kapcsolattartóként ajánlott Paul Bedford nem mutatta be a PEP és az LMF Luxco közötti tulajdonosi kapcsolatot. Egyedül a fesztiválszervezők reagáltak, annyit üzenve, hogy a PEP az LMF Luxcót jelölte ki vevőnek. Néhány, térítés ellenében megszerezhető luxemburgi cégkivonat viszont arról tanúskodik, hogy a tavaly januári hivatalos közlemény sugallatával szemben nem a PEP Llc. a Sziget Zrt. áttételes többségi tulajdonosa. Az LMF Luxco 80 százaléka ugyanis a HV Holding nevű luxemburgi cég, 20 százaléka pedig az ugyanott bejegyzett LMF Holdco tulajdona. A Sziget 70 százalékának 80 százalékát birtokló HV Holding 100 százaléka pedig Sinisa Krnicé. Bár a név már feltűnt a Superstruct igazgatójaként, lényegesebb, hogy ő a PEP adózási vezetője. Valójában tehát az Oxfordban fizikusként végzett, dél-szláv hangzású neve ellenére brit Sinisa Krnic a Sziget áttételes többségi tulajdonosa. Ezt persze az érintettek is pontosan tudják. A különböző állami szerződésekhez ugyanis a Szigetnek be kell mutatnia "végső haszonhúzóját". Ezen az íven pedig ismereteink szerint - a valósághoz híven - nem a bejelentésben szereplő PEP, hanem Sinisa Krnic áll. Mindezt ugyanakkor egyik fél se tartotta szükségesnek nyilvánosságra hozni. Legalább ilyen fontos az LMF Luxco fennmaradó 20 százalékát birtokló LMF Holdco háttere. Itt az offshore-struktrúrákra jellemző hosszú cégláncot találtunk, amely felmérésünk idején 54-46 százalékban két kajmán-szigeteki társaságba, a Providence Equity Partners VII-A-ba és Providence VII Global Holdingba torkollott. A térítéses cégkivonatoknál itt még a nyilvános dokumentumok is beszédesebbek. Ebből kiderül, hogy ezek már valóban az - egyenként is több milliárd dollár értékű - "alapok". Az amerikai médiafelügyelet, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság korábbi dokumentumai szerint a két alap tulajdonosa - további offshore-jellegű áttételeken keresztül - a PEP három csúcsvezetője, Jonathan M. Nelson alapító-elnök, valamint Glenn M. Creamer és Paul J. Salem rangelső igazgatók. Bár eme áttételek feltárása se lenne haszontalan, az amerikai hatóság nyilatkozata arra utal, hogy az alapok hozama végül is a PEP-vezetők zsebébe kerül. Cikk-tervezetünk olvastán a Sziget részéről jelezték: az ilyen céghálózatok az alapok és kezelőjük szokásos velejárói. (Ez igaz, de a vagyon tulajdonosaként nem a kezelőt, hanem a valóságnak megfelelően az alapokat szokás feltüntetni.) Másrészt egy belső megállapodásuk értelmében Sinisa Krnic 80 százalékos áttételes befolyása dacára a hálózatba kerülő haszonból nem részesül: a pénz csak a 20 százalék mögött álló PEP-alapokat gazdagítja. Tehát érdemben, illetve a nyereségelosztás vonalán mégis csak igaz, hogy a Szigetből származó haszon a PEP által kezelt alapokhoz folyik be - közölték.
Védernyő a Sziget fölött Kutatásaink mindenesetre azt bizonyítják, hogy a Sziget áttételes többségi tulajdonosa nem a PEP Llc., hanem annak vezetői. Kevés ugyanakkor az esély, hogy a Sziget Zrt. mögött álló kusza céghalmaz Fidesz-közeli háttérbefektetőket fedne. Ezt erősíti a Sziget kommunikációja is, amely idén kifejezetten az emberi jogokra, a menekültekkel való együttérzésre épít. Igaz, az ezzel szögesen ellentétes Fidesz-politikát közvetlenül nem bírálják és irányukba a kormánypárt részéről is határozott türelem mutatkozik. Sőt, szakmai alapon - elsősorban a turizmus terén - a kormányzat ki is kéri a véleményüket. Állítólag komoly védernyőt von föléjük, hogy náluk gyakornokoskodott Orbán Viktornak az ország turisztikai döntéseire egyre nagyobb befolyással bíró lánya, Orbán Ráhel. Igaz, az érdekeltek azt se tagadják, hogy a hálózat szerkezete bármikor változhat: a cégeladást ugyanis semmilyen megállapodás nem korlátozza. Így a Sziget VIP-ben akár erről is eshet néhány szó az azt előszeretettel látogató NER-tőkések és az amerikai "öltönyösök" között.

Zara: agresszív adótervezés

Agresszív adótervezés jeleit véli felfedezni a Sziget-többség feletti tulajdonosi hálóban Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. - Mennyire általános, hogy egy cég a nyilatkozatokban szereplő alapkezelő helyett annak vezetői és alapjai tulajdonában áll? - Az ön által vázolt céghálózat agresszív, de törvényes adótervezés jeleit mutatja. Különösen a luxemburgi és a Kajmán-szigeteki székhelyek miatt. - Miért kedvelt e két bejegyzési helyszín? - Luxemburg EU-tagállam, így nem számít tisztán offshore helyszínnek. Ugyanakkor továbbra is kedvező adómérséklési környezetet kínál, amerikai szemmel akár kiemelten is. Azt se csodálom, hogy a több milliárdos alapokat már a Kajmán-szigetekre jegyezték be, hisz ebben az adóparadicsomban egyáltalán nem kell a hozam után adót fizetni. - Mi lehet az oka annak, ha a 80 százalékos tulajdonos, aki amúgy végső haszonhúzóként szerepel a papírokban, lemond a hasznáról a 20 százalékos tulajdonos számára? - Itt némi ellentmondást érzek. A végső haszonhúzó az, aki a nyereséget felélheti. A két állítást csak úgy lehet egy lapra hozni, ha a 80 százalékos tulajdonos valamely más vonalon mégis csak hozzájut a profithoz. A részesedések ilyen arányú megosztása a helyi szabályokra vezethető vissza: a rá eső osztalékról lemondó többségi tulajdonost is számos jog illeti. - Ön szerint lehetséges, hogy egy hasznát offshore-hálózatban forgató normál piaci vállalkozás ebbéli képességeit szolgáltatásként külső feleknek kínálja? - Nemigen tudom elképzeli: egy ilyen jellegű céghálózat legtöbbször az abban részvevő magánszemélyek adózási érdekeit szolgálja.

2018.08.10 20:04
Frissítve: 2018.08.10 21:19

Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:30
VÁLSÁGJELEK - Nincs, aki átvegye a leválogatott hulladékot
Fotó: Air Images/
Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra. Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé. A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli. Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat. Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)

2012 - 15 180 2013 - 12 747,2 2014 -   9 747,2 2015 - 12 747,2 2016 - 12 750 2017 - 11 650 2018 - 11 650   Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények 

2018.12.17 08:30
Frissítve: 2018.12.17 08:30

323,67 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró jegyzése a péntek esti 323,72 forintról 323,67-re csökkent hétfő reggel nyolc órára.
A dollár és a svájci frank jegyzése szintén csökkent, a dolláré 286,47-ről 286,16 forintra, a svájci franké 287,20 forintról 286,85-re.
Szerző
2018.12.17 08:17