Meghalt Kerényi Imre

Publikálás dátuma
2018.08.11. 13:26

Fotó: Kertész Gábor
Hosszú betegség után távozott. Színházi karrierje során komoly sikereket ért el, közéleti pályája viszont ellentmondásos volt: a politikában is inkább provokátort játszott, szatirikus humorára nem mindenki volt vevő.
Elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTI-vel szombat délután. A közlemény szerint Kerényi Imre hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el. Kerényi Imrét a Miniszterelnökség saját halottjának tekinti.
1966-ban végzett a színművészeti főiskolán, majd a Madách Színházban, később a Szolnoki Szigligeti Színházban, majd a Nemzeti Színházban is rendezett. 1989-től 2004-ig volt a Madách igazgatója és főrendezője. A nevéhez fűződik a színház megújítása, a népszerű musicalek színpadra állításával az egyik leglátogatottabb budapesti színházzá tette a Madáchot.
Kerényi Imre a politika előtt, még rendezőként
Bár a rendszerváltás előtt az MSZMP tagja volt, 1990-ben az MDF-hez csatlakozott, annak képviselőjelöltje is volt. Csurka István szélsőjobboldali nézetei miatt azonban szembefordult az MDF-fel, és részt vett az MSZP és az SZDSZ által támogatott Demokratikus Charta rendezvényein. A politikába csak jóval később, a Fidesz 2002-es veresége után tért vissza, amikor az utcai demonstrációk egyik szervezője és fő szónoka lett. A nevéhez fűződik a „Szent István Magyarországa és a Kun Bélák Magyarországa” szembeállítása. Szerintem címmel egyszemélyes, szatirikus politikai műsora volt a Hír TV-n. A 2010-es kormányváltás után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az új alaptörvény díszkiadásához rendelt meg kortárs festményeket, amelyek az ő ízlésének megfelelően helyenként groteszkre és provokatívra sikerültek. Ugyancsak feltűnést keltett az „alaptörvény asztalának” kötelező felállítása minden önkormányzat épületében. 2012-től kezdte kiadni a Nemzeti könyvtárnak nevezett sorozatot, ami szándéka szerint a magyar irodalom legjavát foglalta volna össze. 2014-től a Magyar Krónika nevű kormánypárti folyóirat elindításában vett részt.

„Nagy kultúrharcos volt”

Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén – mondta az MTI-nek Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke.  Vidnyánszky szerint Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellet a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót, amely „egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt”. Már nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-i bemutatóját a csíksomlyói nyeregben.

Szerző
Témák
Kerényi Imre
Frissítve: 2018.08.11. 14:49

Garantált, hogy Mészáros nyer Felcsúton

Publikálás dátuma
2018.08.11. 13:22

Mészáros László nyeri a vasárnapi időközi polgármester-választást Felcsúton. Két Mészáros László indul ugyanis a Mészáros Lőrinc lemondása után megüresedett székért. Egészséges többpártrendszerben csalást kellene kiáltanunk, hiszen valaki csúfot űz a demokráciából. De miután a Fidesz-KDNP nyolc éve teszi ezt nagyban, nehéz szívvel hibáztatnánk a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) az Orbán-rendszer felcsúti karikatúrája miatt.
A Vasárnapi Hírek riportja. „Jó kis rossz gyerek volt a miniszterelnök. A Viktor. Mi már csak így hívjuk.” Felcsúton a Tamássy-Margalit-kúria parkjánál, a Máltai Szeretetszolgálat ruhaosztó standja előtt érdeklődünk a vasárnapi időközi választás esélyeiről. A nevét senki nem vállalja, pedig igazán jó pontokat szerezhetnének a helyi hatalomnál, annyi kedvességgel a hangjukban említik a ma már kevésbé „jó kis rossz” kormányfőt. Az egyik asszony, aki az említett mondatokat mondta, azt magyarázza, a község sokat fejlődött, a kisvasút jó dolog, ezer forintért akármikor átjárhat az arborétumba sétálni, ebből hétszáz a belépő, a többi a menetjegy. Elővétellel nem kell bajlódnia, a Vál-völgyi kisvasút nem a zsúfoltságáról nevezetes.

Kivételes tehetősség

„Minél inkább támadnak bennünket azért, mert valami történik a faluban, fejlődik a falu, annál inkább folytatni kell a munkánkat” – így fogalmazott a miniszterelnök néhány évvel ezelőtt, amikor a szomszédjába álmodott stadion és a faluszélre tervezett kisvasút megépült. „Vannak európai helyek – mondja erről egy fiatalember a parkban –, ahol a kormányfő szerénysége és az európai értékekre emlékező tehetsége tiltaná, hogy a szívéhez közeli településre a kivételezés sötét árnyéka vetüljön. Magyarország nem ilyen hely. Az amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra országa semmi gondot nem lát Felcsút nagyzolásában.” És láthatóan Orbán Viktor sem. „Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig” – folytatta fentebbi gondolatát az évtized közepére kétharmadosra szálkásított cinizmusával. „A Pancho Arénát pedig meg kellene hosszabbítani Bicskéig, akkor nem csak a stadion környékén lenne jó az utak állapota” – vallja erről Mészáros László (a János, akit ez a második keresztneve különböztet meg a másik jelölttől). Az MKKP jelöltje az asszonyokkal történő beszélgetésünk idején éppen Felcsút felé tart, hogy padot ácsoljon a két nappal korábban épített buszváróhoz, azaz a választási kampányépülethez. Felcsút egy feudális Magyarország-sűrítmény, országzanza, közhatalomgyakorlás-elméleti esszencia. Ez az a község, amelynek gázszerelő végzettségű polgára, Mészáros Lőrinc néhány év alatt Magyarország leggazdagabb embere lehetett – saját bevallása szerint „Isten, a szerencse és Orbán Viktor” jóvoltából. A média-, erőmű-, cukorgyár-, szálloda-, agrár-, bank-, ingatlan- és 2rule-cézár áprilisban mondott le polgármesteri hivataláról, mondván, a cégbirodalma vezetése egész embert kíván. Igazából menedzsmentet kívánna, de azt senki sem tudja, kik állnak a cégmonstrum mögött, mert iparági szakértők minden jóindulatukkal együtt sem feltételeznék, hogy a vállalkozó bármit is irányít az értékes autói mellett. A lemondása hátterében éppen az állhat, hogy így eltűnhessen a sajtó közszereplőket „méltán megillető” kérdései elől. Amikor mindig kiderül valami visszatetsző, az például nagyon kellemetlen, ha valaki nem tudja, mennyi pénze, hány cége van. Orbán bizalmasáról egyébként sokan azt tartják, hogy egyértelműen stróman, és a kormányfő sajátos (magánvagyonokat gazdagon gyarapító) államosításának az eszköze. „Egy utcában laktunk 1974-ben, amikor idejöttem férjhez, de nem emlékszem rá, milyen gyerek volt – meséli Mészáros Lőrincről egy hölgy a ruhaosztáson. – Később volt, amikor elvitt autóval kórházba, éppen odament ő is a feleségével. A választásról mit gondolok? Jót tenne a falunak egy kis fiatalítás. A kutyapárti jelöltet sokszor láttam a faluban, az alpolgármesterrel még sosem találkoztam, de úgyis ő nyer.” 

Az első hajléktalan

„Lőrinc elkövette azt a hibát, hogy miután lemondott, arra kérte a felcsútiakat, támogassák Mészáros Lászlót. Kutyapártos ismerősöktől százával kaptam a gratulációkat, hogy én leszek a felcsúti polgármester. Ez akkor viccnek tűnt, de májusban Kovács Gergő megkérdezte, nem lennék-e benne az akcióban” – emlékszik vissza indulásának kezdeteire a magát Igazi Mészáros Lászlóként hirdető MKKP-jelölt. Az „igaziság” persze látványos kamu, a plakátokon napszemüvegben, szalmakalapban, olykor számítógépes grafikaként tűnik föl a pomázi villamosmérnök, aki ma Felcsút polgára, lakcím nélküliként. Felcsút első és egyetlen hajléktalanja. Tavaly májusban már volt egy Kutya-pártakció, űrállomást építettek a grandiózus álmok karikatúrájaként, még rakétát is indítottak. Most a B terminált tervezik az Orbán-lakhoz közel, hogy a falunak ez a része is gyorsan elérje a csillagközi zónázót. „A múlt évben próbáltunk ingatlant vásárolni, pár millió forintért lehet lepattantabb házat venni telekkel. Ahogy megjelentünk, a tíz éve eladhatatlan házhoz is érkezett egy ember egy táska pénzzel, és megvette. Az összes eladó házat megvették előlünk. Talán a bicskei menekültbefogadó állomást akarják bővíteni?” – kérdezi az igazi Mészáros. Az MKKP-jelölt helyi ügyeken lendítő akciókkal kampányol. És egy kampánydallal (Besame mucho-dallamra): „Mé-szá-rooos, Mé-szá-ros Lászlóóó / fog-e majd igazat szólni a picike szád?, Mé-szá-rooos, Mé-száros Lászlóóó / nincs kétség afelől, miért kell szavaznunk rád.” 

Interjú a kampányváróban

– Buszváróban erősebbek a felcsúti Fidesznél. Ez mire elég? – A kutyapárt nem akar kormányra kerülni és nagy pénzek fölött diszponálni – mondja az igazi Mészáros. – Az a célunk, hogy megmutassuk az embereknek, ha van valami problémájuk helyben, akkor ne panaszkodjanak és siránkozzanak, hogy jaj, milyen nehéz a sorsuk, mert sokkal egyszerűbb és gyakorlatiasabb összefogni, összedobni a pénzt, és megcsinálni. Ezt a buszmegállót húsz falubeli össze tudta volna dobni fejenként ötezer forinttal. – Fásultak az emberek, az gond, de van ennél nagyobb baj is. Hogy ne menjünk messze...  – Magyarországon a siránkozás és a fásultság a legnagyobb baj. – Mészáros Lőrinc nem baj? – Mészáros Lőrinc tünet. A baj a Kádárrendszerben gyökerezik, amely kialakította a Kádár apánk megoldja attitűdöt. Ez egyfajta alattvalói gondolkodásmód: nem kell cselekedni, mert beverik a fejedet. Ha Nyugat- és Észak-Európában nehéz helyzetbe kerülnek, akkor nem azt nézik, ki volt a hibás, hanem azt, miként tudnak kikeveredni belőle. A cselekvő személyiségtípus nem választ maga fölé diktátort, nem kell neki se Mészáros Lőrinc, se Orbán Viktor, hanem az kell, hogy hagyják szabadon cselekedni. Mivel nem vagyok politikus, ezért nyugodtan mondhatom, hogy az emberek nem hülyék. Ezt a buszmegállót a mérnöki ismereteinkkel meg tudtuk tervezni. Utánanéztünk a szabályoknak, stabil szerkezetet építettünk, és direkt úgy tettük, hogy ne központilag szervezett profi munka, hanem amatőr kivitelezés hatását keltse. – Jó ötlet ez az oroszlán barlangjában?  – Azzal az arrogáns hatalomgyakorlással szemben, aminek Magyarországon is rengeteg tünete van, a leghatásosabb védekezési módszer, ha karikatúrát állítunk. A központi irányításnak van egy szerkezeti hibája: nagyon rossz a hatásfoka. Lassan, vontatottan, egyeztetések nélkül dőlnek el a dolgok. A tényleges igényeket nem kérdezi és nem ismeri senki. Mi ismerjük a helybeli igényeket, és ezzel fricskát mutatunk a hatalomnak, másrészt megpróbálunk gúnyt űzni ebből a hatalomgyakorlási módszerből. Bacsó Péter A tanú című filmje óta ez a rendszer mindig önmaga karikatúrája. „Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni?” – „Én már szart érek?” – folytatnánk a mondatot. – Igen. Amikor építettük a buszvárót, akkor egy órán át ellenőrizték a rendőrök a jogszabályi hátteret a központi apparátussal. Emiatt a telefonok lámpafényénél kellett befejeznünk a munkát. Igazából a hatóságok nem annyira zaklatnak minket. Felcsút oroszlánbarlang mivoltáról pedig annyit, hogy engem ezek a helyzetek inspirálnak. Sokan kérdezik, nem érzem magam úgy, mint Dávid Góliáttal szemben? Amikor jöttünk plakátokat szerelni, és ott volt a létra az autó tetején, több helybeli azt mondta: „Aztán jól kösse oda azt a létrát!” Kifejtették, Váradi András juhász, alcsútdobozi polgármesterjelölt is a létrája miatt szállt ki az autójából, amikor halálra gázolták. – Ezek szerint vannak, akik aggódnak az egészsége miatt.  – Nem vagyok konteóhívő, szerencsétlen baleset volt nyilván, de akik nem szívelik Mészáros Lőrincet, biztosan szeretik ápolni azt a teóriát, hogy a nagyvállalkozó meggyilkoltatta az ellenfelét. – Senki nem akarta lebeszélni az indulásról? – Dehogynem. „Édes kisfiam, mi jutott már eszedbe megint? Hát nem tudsz nyugton maradni?” Ez pont az a kádári magatartás, amiről beszéltem. – Egy szülőnek szabad.  – Na jó. A gyerekeim már kifejezetten büszkék rám. 

Kátyúpolitika

Az „igazi igazi” Mészáros László (az István) alpolgármestert abban a hivatalban kerestük, ahol nemrég még Mészáros Lőrinc polgármesterkedett, de telefonon csak annyit üzent, várhatóan csak a jövő héten ér rá. Ő egyébként – mint a prémium kiállítású Felcsúti Hírlapnak adott interjúból kiderül – a Puskás Akadémia SC ügyvezetője, és volt katonatiszt. A vezénylések sodorták az akkor az üzemanyag-ellátásban dolgozó tisztet a felcsúti olajtelepre, családjával ragadt a tényleg szép tájon, 2000-ben építkeztek. Az alpolgármester egyébként nem találkozott kutyapárti névrokonával sem (aki kereste őt), és megállhatott volna akkor is, amikor szerdán elsőként hajtott át az MKKP-aktivisták által frissen javított kátyún, meséli Mészáros László (a János). Ez volt az a nap, amikor öt autóval érkeztek a rendőrök megnézni, mi folyik a Pozsonyi utcában. De csak a kreatív építés folyt Kárpáti Zoltán vezetésével, aki a Kátyú.hu tulajdonosaként havi néhány napot igyekszik dolgozni önkéntesként a kutyapártnak, és ottjártunkkor Kovács Richárd székesfehérvári „négyszínfestő passzivistával” mérte föl a terepet. Magyarország Felcsútot választotta. Nem kérdés, Felcsút vasárnap mit választ. Az igazi kérdés inkább csak az, hogy a buszvárókérdésben mit választanak. Ha nem kérik a maradását, el kell bontani. Elvégre hivatalosan egy kampányépületként védi széltől-esőtől-naptól a felcsútiakat.
Frissítve: 2018.08.11. 19:00

A falvakban még mindig alig vannak diplomások

Publikálás dátuma
2018.08.11. 12:18
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Az elmúlt évtizedekben hatalmasat változott a társadalom, hatszorosára nőtt a diplomások száma, és megszűnt a férfiak és nők közti különbség. A falvak és a városok közt azonban nagyon is fennmaradt.
A rendszerváltás után jelentős változások álltak be a magyar társadalomban az iskolai végzettséget tekintve is: a szakmai oklevéllel büszkélkedők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké pedig megháromszorozódott, miközben a diplomásoké csaknem a hatszorosára emelkedett – írja a hvg.hu a 2016-os kis népszámlálás (az úgynevezett mikrocenzus) alapján.
Ez az örvendetes folyamat ugyanakkor nagyon egyenetlenül zajlott: a falvakban továbbra is sokkal kevesebb a főiskolát és egyetemet végzettek száma, mint a nagyobb városokban. Míg a fővárosban élők közül átlagosan minden harmadik, a megyeszékhelyeken pedig jóformán minden negyedik ember diplomás, a községekben csak minden tizedikről mondható el ugyanez. Különösen ritka az egyetemet végzett diák a szabolcsi és a szatmári, valamint a nógrádi falvakban, és itt épültek ki legkevésbé a mobilitási csatornák az egyetemek és a kistelepülések között. A nemek közötti korábbi erőteljes aszimmetria ugyanakkor már a múlté, a nők egyre több karon és egyetemen jutnak többségbe. A felsőfokú tanintézmények az 1960-as évekig a hallgatók 80–90 százaléka volt férfi, de ez az aránytalanság az ezredfordulóra megszűnt, és jelenleg a diplomás nők aránya 12 százalékponttal meghaladja a férfiakét Magyarországon. 
Szerző