Meghalt Kerényi Imre

Publikálás dátuma
2018.08.11 13:26

Kertész Gábor
Hosszú betegség után távozott. Színházi karrierje során komoly sikereket ért el, közéleti pályája viszont ellentmondásos volt: a politikában is inkább provokátort játszott, szatirikus humorára nem mindenki volt vevő.
Elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda az MTI-vel szombat délután. A közlemény szerint Kerényi Imre hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el. Kerényi Imrét a Miniszterelnökség saját halottjának tekinti.
1966-ban végzett a színművészeti főiskolán, majd a Madách Színházban, később a Szolnoki Szigligeti Színházban, majd a Nemzeti Színházban is rendezett. 1989-től 2004-ig volt a Madách igazgatója és főrendezője. A nevéhez fűződik a színház megújítása, a népszerű musicalek színpadra állításával az egyik leglátogatottabb budapesti színházzá tette a Madáchot.
Bár a rendszerváltás előtt az MSZMP tagja volt, 1990-ben az MDF-hez csatlakozott, annak képviselőjelöltje is volt. Csurka István szélsőjobboldali nézetei miatt azonban szembefordult az MDF-fel, és részt vett az MSZP és az SZDSZ által támogatott Demokratikus Charta rendezvényein. A politikába csak jóval később, a Fidesz 2002-es veresége után tért vissza, amikor az utcai demonstrációk egyik szervezője és fő szónoka lett. A nevéhez fűződik a „Szent István Magyarországa és a Kun Bélák Magyarországa” szembeállítása. Szerintem címmel egyszemélyes, szatirikus politikai műsora volt a Hír TV-n. A 2010-es kormányváltás után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az új alaptörvény díszkiadásához rendelt meg kortárs festményeket, amelyek az ő ízlésének megfelelően helyenként groteszkre és provokatívra sikerültek. Ugyancsak feltűnést keltett az „alaptörvény asztalának” kötelező felállítása minden önkormányzat épületében. 2012-től kezdte kiadni a Nemzeti könyvtárnak nevezett sorozatot, ami szándéka szerint a magyar irodalom legjavát foglalta volna össze. 2014-től a Magyar Krónika nevű kormánypárti folyóirat elindításában vett részt.

„Nagy kultúrharcos volt”

Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén – mondta az MTI-nek Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke.  Vidnyánszky szerint Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellet a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót, amely „egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt”. Már nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-i bemutatóját a csíksomlyói nyeregben.

Frissítve: 2018.08.11 14:49

Csütörtök délutántól esősre vált az időjárás

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:16

Shutterstock
Az enyheség egyelőre megmarad, északkeleten lesz hűvösebb.
Az időjárási előrejelzés szerint éjszaka fátyolfelhők érkeznek, amihez csütörtökön már gomolyfelhők is társulnak, majd kora délutántól észak, északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, és estére már jobbára mindenütt beborul az ég. Szerdán néhol futó zápor előfordulhat, csütörtök késő délutántól először az északi megyékben, majd egyre többfelé elered az eső, záporeső. Az északnyugati, nyugati szél megélénkül, szerdán az északi vidékeken olykor meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +3 fok között várható. Nyugaton lesz enyhébb a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön általában 7 és 14 fok között alakul. Északkeleten lesz hűvösebb.
Szerző

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.