Hiába van szakemberhiány, értelmetlen korlátozásokkal tovább nehezítik a helyzetet

Publikálás dátuma
2018.08.12 11:00

Fotó: AFP/
Súlyosan terhelt területeket, az egészségügyet és az oktatást is érintik a szabályozások.
Nem csak a bürokratákat, de néhány fontos ágazat dolgozóit, például a rezidenseket is érinti a közelmúltban bevezetett létszámstop a közigazgatásban. Utóbbi valószínűleg csak buta hiba, de az egészségügy és az oktatás már így is nehezen tudja nélkülözni a dolgozókat. A nyugdíjas korúak egy része tovább dolgozna, ha nem kellene választania a bér és az öregségi ellátás között – írja a Vasárnapi Hírek. Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A birtokunkba került kormányhatározat szerint egyébként a dokumentumot csak a kormány tagjai, a kormányülés résztvevői, közigazgatási államtitkárok és az érintett szervek vezetői kapták meg. Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban elmondta, hogy valószínűleg a minisztériumban elfeledkeztek arról a 800-900 rezidensről, akik szeptembertől helyezkednének el a hazai intézményekben. A héten arról is beszélt lapunknak, hogy továbbra sincs előrelépés, nem tudni, hogy időben munkába tudnak-e állni a szakorvosjelöltek, akiknek „létszámzárlat alóli felmentési eljáráson” kell átesniük, hogy munkába állhassanak az egyébként is emberhiánnyal küzdő intézményekben. 

Füvet sem nyírathatnak

„A létszámstop tulajdonképpen a kormány teljes apparátusára kiterjed, kivéve a minisztériumokat, és a miniszterelnök munkaszervezetét, illetve a rend- és honvédelmet. A központi szervek közül mindegyik érintett, ami a minisztériumok alá tartozik, valamint a megyei kormányhivatalok és ezeken belül a járási hivatalok is – ezekbe jelenleg nem lehet embert felvenni”
– segít az értelmezésben Fazekas Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense. Ez nemcsak a kormánytisztviselői jogviszonyok létesítését zárja ki, hanem minden egyéb megbízást is.
„Elvileg füvet sem nyírathatnak ezek a hivatalok megbízás alapján, mert az is új jogviszonynak számít”
– teszi hozzá a szakértő. De nem vehet fel embert például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat vagy éppen a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sem.

Kellenek a nyugdíjasok

Ennél jóval fájóbb, hogy bizonyos, munkaerőhiánnyal súlyosan terhelt területek – a kormány egy korábbi szabályozása miatt – nem képesek enyhíteni a problémán. Mert bár az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok esetében nincs konkrét létszámstop, egy 2012 utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat értelmében a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választani kell a nyugdíj és a munka között. Márpedig ez mindkét területen komoly gondot okoz – erősítette meg lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Mindketten indokolatlannak tartják, hogy a közszférában akadályokat gördítenek azok elé, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, ráadásul pont ezeken a stratégiailag fontos területeken. Ugyan lehetséges egyéni mentességet kérni, és az egészségügyben ezt 5000-nél is több esetben tették meg, de akadtak, akiket elutasítottak, hiába óriási az ágazatban a szakemberhiány. Balogh Zoltán éppen ezért úgy véli, egyszerűsíteni kellene a szabályokat, méghozzá úgy, hogy a dolgozó ne essen ki akár több hónapra is addig, míg beszerzi a szükséges mentességet. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyzettel kapcsolatban már tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: 65 évesen – a nyugdíjkorhatárt elérve – még bőven munkaképes egy orvos. Az oktatásban szintén évek óta küzdenek a szakszervezetek a korlátozás eltörléséért, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása átmenetileg enyhíthetné az egyre égetőbb pedagógushiányt.
„Ez a határozat gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszamenjenek dolgozni teljes állásban. Pedig sok olyan nyugdíjas pedagógus van, aki szívesen visszamenne tanítani, de jelenleg legfeljebb 10 órában, óraadó tanárként térhetnek vissza az iskolákba, ha nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat”
– mondja Szűcs Tamás, aki szerint az sem lenne megoldás, ha ezt az óraszámot megemelnék. Éppen ezért az érdekképviselők szerint az egyetlen megoldás a helyzetre az lenne, ha a korlátozó szabályozást eltörölnék, és a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnának közalkalmazottként tovább, ha szeretnének.

100 ezren hiányoznak

A humán közszolgáltatásban – amelybe beletartoznak többek között a pedagógusok, egészségügyi, ügyészségi, bölcsődei dolgozók – jelenleg 100 ezer munkavállaló hiányzik. De a korlátozással érintett hivatalok jelentős részében nincs túljelentkezés, sőt hiányoznak emberek – hívja fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokan most is túlórában igyekeznek elvégezni az emberhiányból fakadó megnövekedett munkamennyiséget, ezért értelmetlennek gondolja a korlátozást. Boros Péterné szerint könnyen lehet, hogy idővel nem lesz, aki intézi például a nyugdíjügyeket, mert nem megfelelő a bér és túl sok a feladat.  
2018.08.12 11:00
Frissítve: 2018.08.12 13:17

Helyreállítaná a demokráciát az MSZP és a Párbeszéd

Publikálás dátuma
2018.09.18 18:08

Fotó: /
Tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé.
A Tisztelt Ház elé visszük azokat a törvényjavaslatainkat, amelyek visszaállítják a jogállamot, hogy többé ne fenyegethesse az országot a kormány miatt a 7. cikkely alkalmazása – jelentette be lapunknak adott szombati interjújában Tóth Bertalan. Az MSZP elnök-frakcióvezetője ígéretének megfelelően összesen tizenegy törvényjavaslat került fel a parlament weboldalára, amelyet szocialista és párbeszédes képviselők terjesztettek a T. Ház elé. Az ellenzéki politikusok úgy kezdik összes javaslatukat, hogy a "demokrácia helyreállítása érdekében" van szükség azok elfogadására. Ennek megfelelően módosítanák a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállást. Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eltörölnék például a Lex CEU-t is. Emellett többek között emelnék a családi pótlékot és egy havi külön juttatást vezetnének be az iskolakezdésre.
2018.09.18 18:08
Frissítve: 2018.09.18 18:30

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
"Ha megfáradunk, októberben, novemberben vagy decemberben újrakezdjük. De újrakezdjük, és addig csináljuk, ameddig nem érünk el eredményt" - zárta beszédét Gyurcsány. A szónoklatok a Himnusz eléneklésével értek véget, ám ez nem jelenti a demonstráció végleges befejezését, hiszen szerda délután ötkor újabb beszédek várhatóak. A tüntetést hivatalosan csütörtök éjfélig hirdették meg.
2018.09.18 17:34
Frissítve: 2018.09.18 18:54