Hiába van szakemberhiány, értelmetlen korlátozásokkal tovább nehezítik a helyzetet

Publikálás dátuma
2018.08.12 11:00

Fotó: AFP
Súlyosan terhelt területeket, az egészségügyet és az oktatást is érintik a szabályozások.
Nem csak a bürokratákat, de néhány fontos ágazat dolgozóit, például a rezidenseket is érinti a közelmúltban bevezetett létszámstop a közigazgatásban. Utóbbi valószínűleg csak buta hiba, de az egészségügy és az oktatás már így is nehezen tudja nélkülözni a dolgozókat. A nyugdíjas korúak egy része tovább dolgozna, ha nem kellene választania a bér és az öregségi ellátás között – írja a Vasárnapi Hírek. Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A birtokunkba került kormányhatározat szerint egyébként a dokumentumot csak a kormány tagjai, a kormányülés résztvevői, közigazgatási államtitkárok és az érintett szervek vezetői kapták meg. Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban elmondta, hogy valószínűleg a minisztériumban elfeledkeztek arról a 800-900 rezidensről, akik szeptembertől helyezkednének el a hazai intézményekben. A héten arról is beszélt lapunknak, hogy továbbra sincs előrelépés, nem tudni, hogy időben munkába tudnak-e állni a szakorvosjelöltek, akiknek „létszámzárlat alóli felmentési eljáráson” kell átesniük, hogy munkába állhassanak az egyébként is emberhiánnyal küzdő intézményekben. 

Füvet sem nyírathatnak

„A létszámstop tulajdonképpen a kormány teljes apparátusára kiterjed, kivéve a minisztériumokat, és a miniszterelnök munkaszervezetét, illetve a rend- és honvédelmet. A központi szervek közül mindegyik érintett, ami a minisztériumok alá tartozik, valamint a megyei kormányhivatalok és ezeken belül a járási hivatalok is – ezekbe jelenleg nem lehet embert felvenni”
– segít az értelmezésben Fazekas Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense. Ez nemcsak a kormánytisztviselői jogviszonyok létesítését zárja ki, hanem minden egyéb megbízást is.
„Elvileg füvet sem nyírathatnak ezek a hivatalok megbízás alapján, mert az is új jogviszonynak számít”
– teszi hozzá a szakértő. De nem vehet fel embert például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat vagy éppen a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sem.

Kellenek a nyugdíjasok

Ennél jóval fájóbb, hogy bizonyos, munkaerőhiánnyal súlyosan terhelt területek – a kormány egy korábbi szabályozása miatt – nem képesek enyhíteni a problémán. Mert bár az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok esetében nincs konkrét létszámstop, egy 2012 utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat értelmében a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választani kell a nyugdíj és a munka között. Márpedig ez mindkét területen komoly gondot okoz – erősítette meg lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Mindketten indokolatlannak tartják, hogy a közszférában akadályokat gördítenek azok elé, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, ráadásul pont ezeken a stratégiailag fontos területeken. Ugyan lehetséges egyéni mentességet kérni, és az egészségügyben ezt 5000-nél is több esetben tették meg, de akadtak, akiket elutasítottak, hiába óriási az ágazatban a szakemberhiány. Balogh Zoltán éppen ezért úgy véli, egyszerűsíteni kellene a szabályokat, méghozzá úgy, hogy a dolgozó ne essen ki akár több hónapra is addig, míg beszerzi a szükséges mentességet. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyzettel kapcsolatban már tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: 65 évesen – a nyugdíjkorhatárt elérve – még bőven munkaképes egy orvos. Az oktatásban szintén évek óta küzdenek a szakszervezetek a korlátozás eltörléséért, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása átmenetileg enyhíthetné az egyre égetőbb pedagógushiányt.
„Ez a határozat gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszamenjenek dolgozni teljes állásban. Pedig sok olyan nyugdíjas pedagógus van, aki szívesen visszamenne tanítani, de jelenleg legfeljebb 10 órában, óraadó tanárként térhetnek vissza az iskolákba, ha nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat”
– mondja Szűcs Tamás, aki szerint az sem lenne megoldás, ha ezt az óraszámot megemelnék. Éppen ezért az érdekképviselők szerint az egyetlen megoldás a helyzetre az lenne, ha a korlátozó szabályozást eltörölnék, és a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnának közalkalmazottként tovább, ha szeretnének.

100 ezren hiányoznak

A humán közszolgáltatásban – amelybe beletartoznak többek között a pedagógusok, egészségügyi, ügyészségi, bölcsődei dolgozók – jelenleg 100 ezer munkavállaló hiányzik. De a korlátozással érintett hivatalok jelentős részében nincs túljelentkezés, sőt hiányoznak emberek – hívja fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokan most is túlórában igyekeznek elvégezni az emberhiányból fakadó megnövekedett munkamennyiséget, ezért értelmetlennek gondolja a korlátozást. Boros Péterné szerint könnyen lehet, hogy idővel nem lesz, aki intézi például a nyugdíjügyeket, mert nem megfelelő a bér és túl sok a feladat.  
Frissítve: 2018.08.12 13:17

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.