Hiába van szakemberhiány, értelmetlen korlátozásokkal tovább nehezítik a helyzetet

Publikálás dátuma
2018.08.12 11:00

Fotó: AFP/
Súlyosan terhelt területeket, az egészségügyet és az oktatást is érintik a szabályozások.
Nem csak a bürokratákat, de néhány fontos ágazat dolgozóit, például a rezidenseket is érinti a közelmúltban bevezetett létszámstop a közigazgatásban. Utóbbi valószínűleg csak buta hiba, de az egészségügy és az oktatás már így is nehezen tudja nélkülözni a dolgozókat. A nyugdíjas korúak egy része tovább dolgozna, ha nem kellene választania a bér és az öregségi ellátás között – írja a Vasárnapi Hírek. Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A birtokunkba került kormányhatározat szerint egyébként a dokumentumot csak a kormány tagjai, a kormányülés résztvevői, közigazgatási államtitkárok és az érintett szervek vezetői kapták meg. Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban elmondta, hogy valószínűleg a minisztériumban elfeledkeztek arról a 800-900 rezidensről, akik szeptembertől helyezkednének el a hazai intézményekben. A héten arról is beszélt lapunknak, hogy továbbra sincs előrelépés, nem tudni, hogy időben munkába tudnak-e állni a szakorvosjelöltek, akiknek „létszámzárlat alóli felmentési eljáráson” kell átesniük, hogy munkába állhassanak az egyébként is emberhiánnyal küzdő intézményekben. 

Füvet sem nyírathatnak

„A létszámstop tulajdonképpen a kormány teljes apparátusára kiterjed, kivéve a minisztériumokat, és a miniszterelnök munkaszervezetét, illetve a rend- és honvédelmet. A központi szervek közül mindegyik érintett, ami a minisztériumok alá tartozik, valamint a megyei kormányhivatalok és ezeken belül a járási hivatalok is – ezekbe jelenleg nem lehet embert felvenni”
– segít az értelmezésben Fazekas Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense. Ez nemcsak a kormánytisztviselői jogviszonyok létesítését zárja ki, hanem minden egyéb megbízást is.
„Elvileg füvet sem nyírathatnak ezek a hivatalok megbízás alapján, mert az is új jogviszonynak számít”
– teszi hozzá a szakértő. De nem vehet fel embert például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat vagy éppen a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sem.

Kellenek a nyugdíjasok

Ennél jóval fájóbb, hogy bizonyos, munkaerőhiánnyal súlyosan terhelt területek – a kormány egy korábbi szabályozása miatt – nem képesek enyhíteni a problémán. Mert bár az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok esetében nincs konkrét létszámstop, egy 2012 utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat értelmében a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választani kell a nyugdíj és a munka között. Márpedig ez mindkét területen komoly gondot okoz – erősítette meg lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Mindketten indokolatlannak tartják, hogy a közszférában akadályokat gördítenek azok elé, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, ráadásul pont ezeken a stratégiailag fontos területeken. Ugyan lehetséges egyéni mentességet kérni, és az egészségügyben ezt 5000-nél is több esetben tették meg, de akadtak, akiket elutasítottak, hiába óriási az ágazatban a szakemberhiány. Balogh Zoltán éppen ezért úgy véli, egyszerűsíteni kellene a szabályokat, méghozzá úgy, hogy a dolgozó ne essen ki akár több hónapra is addig, míg beszerzi a szükséges mentességet. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyzettel kapcsolatban már tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: 65 évesen – a nyugdíjkorhatárt elérve – még bőven munkaképes egy orvos. Az oktatásban szintén évek óta küzdenek a szakszervezetek a korlátozás eltörléséért, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása átmenetileg enyhíthetné az egyre égetőbb pedagógushiányt.
„Ez a határozat gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszamenjenek dolgozni teljes állásban. Pedig sok olyan nyugdíjas pedagógus van, aki szívesen visszamenne tanítani, de jelenleg legfeljebb 10 órában, óraadó tanárként térhetnek vissza az iskolákba, ha nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat”
– mondja Szűcs Tamás, aki szerint az sem lenne megoldás, ha ezt az óraszámot megemelnék. Éppen ezért az érdekképviselők szerint az egyetlen megoldás a helyzetre az lenne, ha a korlátozó szabályozást eltörölnék, és a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnának közalkalmazottként tovább, ha szeretnének.

100 ezren hiányoznak

A humán közszolgáltatásban – amelybe beletartoznak többek között a pedagógusok, egészségügyi, ügyészségi, bölcsődei dolgozók – jelenleg 100 ezer munkavállaló hiányzik. De a korlátozással érintett hivatalok jelentős részében nincs túljelentkezés, sőt hiányoznak emberek – hívja fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokan most is túlórában igyekeznek elvégezni az emberhiányból fakadó megnövekedett munkamennyiséget, ezért értelmetlennek gondolja a korlátozást. Boros Péterné szerint könnyen lehet, hogy idővel nem lesz, aki intézi például a nyugdíjügyeket, mert nem megfelelő a bér és túl sok a feladat.  
2018.08.12 11:00
Frissítve: 2018.08.12 13:17

Leléptették a tisztifőorvost

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:42

Fotó: /
Információink szerint kedden fölmentette tisztifőorvosi posztjáról Kovács Attilát, Kásler Miklós humán miniszter.
Úgy tudjuk: a szakember a főosztályvezetőként egyelőre maradt az államigazgatásban. Október elsején kezdte meg működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelynek vezetésével országos tisztifőorvosként Kovács Attilát bízta meg a miniszter. Egyebek mellett az ő feladata lett volna tiszti főorvosként koordinálni az új népegészségügyi program elkészítését. A miniszter és Kovács Attila augusztus közepén közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy ősztől indul, és a következő két évben mintegy 2,4 millió 50 és 70 év közötti férfi és nő vesz majd részt. A komplett szűrési program végig viteléhez szükséges feltételek biztosításával azonban még mindig adós a szakpolitika.
Szerző
Témák
váltás
2018.11.20 20:42

A Gruevszki-kormányzás áldozatainak is menedékjogot kérnének

Publikálás dátuma
2018.11.20 19:50

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Olyan elbánást kérnek a menekültügyi eljárásban, mint amiben a volt miniszterelnök részesült.
Egy macedón civil szervezet, a „Zöld Nagyító”, amely önmeghatározása szerint elkötelezett a jogállamiság mellett, arra szólítja fel azokat, akik Nikola Gruevszki kormányától szenvedtek el visszaéléseket, hogy ők is kérjenek menedékjogot Magyarországon – vette észre a 24.hu. Közleményüket azoknak címzik, akiket a különleges erők brutálisan letartóztattak, semmibe vették az ártatlanságuk vélelmét, alaptalanul tartották őket őrizetben, nem részesültek tisztességes tárgyalásban, bizonyíték nélkül ítélték el őket és egyéb módon igazságtalan elbánásban részesültek. A szervezet azt kéri az érintettektől, hogy jelentkezzenek telefonon vagy irodáikban, ők pedig segítenek a szükséges dokumentáció összeállításában. Azt írják, ugyanolyan elbánást kérnek a menekültügyi eljárásban, mint amiben a volt miniszterelnök részesült.
„A demokratikus Magyarország mindannyiunkkal ugyanúgy járjon el, mint Nikola Gruevszkivel!”
– írják a közleményben.

Őrizetbe vették Gruevszki unokatestvérét

A 24.hu azt írja, szökés veszélye miatt őrizetbe vették a macedón belső elhárítás volt vezetőjét, Szaso Mijalkovot, aki a Magyarországra szökött volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki unokatestvére. A Makfax szerint a különleges ügyészi hivatal közölte: megelőző intézkedésként kérték a bíróságot, hogy rendelje el Mijalkov harmincnapos őrizetét. Ezzel ő a harmadik őrizetbe vett volt kormánytisztviselő Kiril Bozsinovszki és Mile Janakieszki után – előbbi a kormány főtitkára, utóbbi közlekedési és kommunikációs miniszter volt Gruevszki kormányzása idején.

2018.11.20 19:50
Frissítve: 2018.11.20 21:56