Nem kér Bannonból a német szélsőjobb

Publikálás dátuma
2018.08.12 12:06
Steve Bannon
Fotó: AFP/ MIKE THEILER
„Nem látok nagy lehetőséget az együttműködésre. Nem vagyunk Amerikában” – mondta az AfD társelnöke.
Kudarcot fog vallani Donald Trump amerikai elnök volt stratégiai tanácsadójának az a próbálkozása, hogy egységes jobboldali mozgalmat kovácsoljon össze a jövő évi európai parlamenti választásokra – idézte a Politico című amerikai hírportál Alexander Gaulandot, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt társelnökét. Steve Bannon, aki rövid fehér házi karrierje előtt a Breitbart News című, ultrajobbos, idegengyűlölő portál főszerkesztőjeként tette magát ismertté, a múlt hónapban bejelentette, hogy brüsszeli székhellyel, „A Mozgalom” néven alapítványt hoz létre, amely szellemi műhelyként, tanácsadó és a politikai fellépést összehangoló intézményként kíván szolgálni a hasonlóan gondolkodó európai pártok és mozgalmak számára. Gauland a Funke médiacsoportnak adott, szombaton közzétett nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ez a terv nem fog sikerülni, mert nagyon eltérnek egymástól azoknak az európai pártoknak az érdekei, amelyek saját országukban szemben állnak a jelenlegi hatalmi berendezkedéssel – írta a Politico. „Nem látok nagy lehetőséget az együttműködésre. Nem vagyunk Amerikában” – fogalmazott az AfD társelnöke. Pártja, amely más szélsőjobboldali csoportosulásokhoz hasonlóan keményvonalas irányvonalat követ a bevándorlással és az iszlámmal szemben, ám gazdaságpolitikai elképzeléseit, illetve EU-felfogását illetően erősen különbözik például az olasz Öt Csillag Mozgalomtól, 17 százalékot szerzett a tavaly őszi Bundestag-választáson. Gauland elismerte, hogy az AfD másik társelnöke, Alice Weidel  egy ízben találkozott Bannonnel, de szerinte ettől még semmi változás nem lesz abban, hogy pártja kizárólag kétoldalú alapon hajlandó együttműködni más jobboldali pártokkal.  Az AfD-politikus előtt már más is elutasítóan reagált Bannon ajánlatára.   „Bannon amerikai, és nincs helye egy európai politikai pártban” – fogalmazott nemrégiben Jérôme Rivière, a Marine Le Pen által vezetett, francia szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés (korábbi nevén: Nemzeti Front) külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szóvivője, mután Londonban találkozott az amerikai politikai propagandistával. „Elutasítunk mindenfajta nemzetek fölötti entitást, és nem hozunk létre semmit Bannonnel közösen” – idézte a Politico Rivière-t, aki azonban mindemellett úgy vélekedett: a Bannon által összegyűjtött tapasztalatok „hasznos szerszámosládának” bizonyulhatnak, még ha nem is jön létre köztük intézményesített kapcsolat.
2018.08.12 12:06
Frissítve: 2018.08.12 12:07

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36

Lépéskényszerben Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:30

Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Hétfőn újabb javaslattal kell a parlament elé állnia Theresa Maynek, hogy megmentse Brexit-megállapodását, sőt saját politikai jövőjét.
Ki tudja, meddig élvezheti egyik legvonzóbb miniszterelnöki privilégiumát, a chequersi vidéki kúriát a támadások össztűzébe került Theresa May, aki a hétvégét a buckinghamshire-i rezidencián megrendezett „ötletbörzével” töltötte. Alig több mint két hónappal a kilépés határidejének lejárta előtt a kormányfő lépéskényszerben van, hogy parlamenti jóváhagyást szerezzen az Európai Unióból való távozás lebonyolításának módjához. A konzervatívok vezetője két bizalmatlansági indítvány megnyerése után sem érezheti magát biztonságban, hiszen a Brüsszellel kétéves munkával előkészített Brexit-megállapodás nagy vereséget szenvedett a parlamentben. May ma új javaslatokkal tér vissza az alsóház elé, melyek sorsa január 29-én dől el. Csütörtöki és pénteki Downing Street-i konzultációit folytatva, a kormányfő Chequers-ben különböző álláspontokat képviselő miniszterekkel és európai vezetőkkel értekezett telefonon. A kormányfő végre meghallgatta a saját „kőbe vésett” Brexit-tervével ellenkező elképzeléseket. A háttérben titokban újabb soron kívüli parlamenti választás előkészületei is folynak, a törvényhozási terv lefaragásával. A hétvégi brit lapok összeesküvés-elméletek és alternatív forgatókönyvek híreinek sokaságát tárták olvasóik elé, például azt írták, Mayt tavasszal lemondásra kényszeríthetik. A nemrégiben a függetlenek közé átült volt munkáspárti képviselő, Frank Field olyan indítvánnyal készül előrukkolni, melynek során a ház tagjai hét különböző Brexit-változatról nyilváníthatnának véleményt, a no-dealtől kezdve a március 29-i határidő meghosszabbításán át egészen a népszavazás megismétléséig. Ez az üzenet világosan jelezné a képviselők hozzáállását Brüsszel felé. A The Sunday Times információi szerint a hagyományokkal szakítva alsóházi tisztviselők aktívan segítenek rebellis képviselőknek, hogy a parlament a tehetetlennek bizonyuló kormánytól átvegye a kilépési folyamat irányítását. A lázadók egyik csoportja ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a szigetország megegyezés nélkül fordítson hátat Európának. Egy másik az 50. cikkely, azaz a kilépési határidő felfüggesztését szeretné elérni. Theresa May maga eltávolítaná az egyezményből a gyűlölt “backstop” tervet és helyette az Ír Köztársasággal kötne kétoldalú szerződést. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője is meghívást kapott a patinás rezidenciára. A gesztus bizonyíték arra, mennyire fontos a kormány számára az északír koronahű erők tíz westminsteri szavazata. Nehéz nem összefüggésbe hozni a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megegyezés ellentmondásos északír vonatkozásaival, hogy szombat este autóba rejtett bomba robbant Londonderry városközpontjában a bíróság Bishop Street-i épülete előtt. Nem csak a toryk, a Munkáspárt is alaposan megosztott a kilépési procedúrával kapcsolatban. A miniszterelnök tárgyalási meghívását visszautasító Jeremy Corbynnal saját helyettese, Tom Watson fordult szembe. A legrégebbi brit agytröszt, a baloldali érzelmű Fabian Society évnyitó konferenciáján tartott beszédében kiállt amellett, hogy a pártnak fel kell vennie a kapcsolatot Theresa May-jel, noha a kormányfő „rugalmatlansága és fantáziátlansága megakadályozza a megfelelő tárgyalási feltételek kialakítását”. A frakcióvezetésre komoly nyomás nehezedik a “mezei” képviselők részéről, hogy támogassa egy második népszavazás lehetőségét. A Brexit-láz jegyében két volt brit kormányfő is megfontolandó nyilatkozattal hallatott magáról. Az 1990-1997 között kormányon lévő John Major a “nemzeti érdekre” hivatkozva “visszavonhatatlan alapelvei” feladására szólította fel utódját, kérve, szondázza ő maga, mit is akar igazából a parlament. A The Times-ban Tony Blair-rel, az 1997 és 2007 között három fölényes választást nyert munkáspárti kormányfővel megjelent terjedelmes interjú abból a szempontból is érdekes, milyen nagyra tartja a konzervatív napilap a pártjában kegyvesztett karizmatikus vezetőt. Blair arra bátorítja Corbynt, tárgyaljon May-jel és érzékeltesse a közvéleménnyel, hogy ellentétben a kormányfővel, neki van koncepciója a patthelyzet megoldására. Tony Blair lehetségesnek tartja mindkét nagy párt szétválását és a “hajléktalanná vált tagság” új pártba tömörülését. Az ex-kormányfő nem tart attól, hogy a népszavazás megismétlése végzetesen megosztja a társadalmat. Mint mondta, “30 hónapos teljes káosz után semmi felháborító nem lenne abban, ha ismét megkérdeznék az embereket, mit gondolnak. Ettől még nem törnének ki utcai tüntetések”. Blair több mint 50 százalékos esélyt ad egy második referendumnak és úgy látja, majdnem 50 százalék a valószínűsége, hogy a Brexit nem válik valóra.
2019.01.21 09:30
Frissítve: 2019.01.21 09:30