Többet dolgoznak kevesebbért – Reagált a túlórapénz megszüntetésére az ETSZ

Publikálás dátuma
2018.08.12. 14:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres az, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik.
A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével. Első körben az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani – közölte az Egységes Tűzoltó Szakszervezet. „Jelenleg egy tűzoltó, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres, ami jóval a magyarországi átlagkereset alatt van. Európai szintű bérekkel, megfelelő juttatásokkal és kedvező cafeteriával újra vonzóvá kellene tenni a tűzoltó pályát. Ez megoldást jelentene az állomány megtartásához és az új belépők számának növeléséhez” – fogalmaztak. A közleményben hangsúlyozták: a tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig. A folyamatosan fennálló túlórák megváltásának lehetőségeként át kellene gondolni a korkedvezményes nyugdíj bevezetését. 

„Súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság”

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szerdán bejelentette, hogy ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre „súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság”. A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő – érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.
Szerző
Frissítve: 2018.08.12. 15:02

Genderszak – Értetlenül áll a kormány tervei előtt az ELTE TÁTK vezetése

Publikálás dátuma
2018.08.12. 11:52
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: Németh András Péter
Aggályosnak tartják az eljárást. A 2016-os felülvizsgálat során egy minisztérium sem tett észrevételt a szak tartalmával kapcsolatban.
A minap nagy visszhangot keltett, hogy egy kormányzati terv szerint felszámolnák az egyetemi genderképzést – csakhogy ez az üzenet nem közérdekű, a Magyar Rektori Konferenciának (MRK) megküldött állásfoglalásuk egy nem nyilvános egyeztetés része. Az  Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) korábban annyit közölt: a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés felmenő rendszerben történő megszüntetését célzó rendelettervezetről az MRK közvetítésével szereztek tudomást, és az egyetem a rendelkezésre álló véleményezési határidőn belül megfogalmazta a tervezettel kapcsolatos észrevételeit. A képzés megszüntetését nem tervezték, de a fenntartó döntését tudomásul veszik és tiszteletben tartják. „Egyúttal fontosnak tartjuk, hogy a témakörben lehetőség szerint érdemi szakmai vita folyhasson le. A végleges szabályozás megjelenéséig, illetve a rendelet indokolásának megismeréséig az ELTE nem kíván a fentieken túl a témában állást foglalni” – tették hozzá.
A Társadalomtudományi Kar most mégis állást foglalt az ügyben. Juhász Gábor dékán közleményben tudatta: aggályosnak tartják, hogy az előterjesztés olyan szak megszüntetését irányozza elő, ami a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdéseivel, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkozó szakemberek hosszútávú utánpótlását biztosíthatja. Mint írta, az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak oktatói most is, ahogy eddig is, szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a szak tartalmáról, a képzési és kimeneti követelményekről.
„A szak rendeleti úton való hatályon kívül helyezéséről szóló, indokolás nélküli, kormánydöntésre váró előterjesztés azonban önkéntelenül is azt a látszatot kelti, hogy érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok”

– tette hozzá. Szavai szerint értetlenül állnak az előtt, hogy az EMMI egy alig 2 évvel ezelőtti, saját hatáskörében elfogadott rendeletének egy konkrét mesterszakra vonatkozó alpontját indokolás, illetve a szakot működtető egyetemek felé előzetes kifogás emelése, a képzési és kimeneti követelmények újbóli felülvizsgálatának elrendelése nélkül azért módosítja, hogy – ahogyan az előterjesztésből egyértelműen kiderül – az egyébként érvényes tudományos akkreditációval rendelkező szak megszűnjön. 
„Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány Alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk”

– hangsúlyozta. Juhász Gábor felidézte, hogy a 2016-os felülvizsgálat során egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki.

CEU: elutasítjuk a cenzúrát

A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. Lapunknak ennél sokkal egyértelműbben fogalmazott Pető Andrea, a CEU Társadalmi Nemek Tanulmánya Tanszékének professzora. „A kormányrendelet tervezete felsőoktatásba rendeleti úton való durva beavatkozás, mely komoly elemzés és konzultáció nélkül megszüntetne egy egyetemi szakot, s ez kihatással lehet a magyar egyetemekre, a felsőoktatás minőségbiztosítására és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is”- vélekedett Pető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés a hatályos előírásoknak megfelelően, a Magyar Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt, a hazai és nemzetközi tudományos mércéknek megfelelő szaklétesítési eljárást követően 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe. 

Szerző
Témák
ELTE gender
Frissítve: 2018.08.12. 11:57

Hiába van szakemberhiány, értelmetlen korlátozásokkal tovább nehezítik a helyzetet

Publikálás dátuma
2018.08.12. 11:00

Fotó: AFP
Súlyosan terhelt területeket, az egészségügyet és az oktatást is érintik a szabályozások.
Nem csak a bürokratákat, de néhány fontos ágazat dolgozóit, például a rezidenseket is érinti a közelmúltban bevezetett létszámstop a közigazgatásban. Utóbbi valószínűleg csak buta hiba, de az egészségügy és az oktatás már így is nehezen tudja nélkülözni a dolgozókat. A nyugdíjas korúak egy része tovább dolgozna, ha nem kellene választania a bér és az öregségi ellátás között – írja a Vasárnapi Hírek. Zavart és bizonytalanságot okoz, hogy június 20-tól azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök által szignált határozat értelmében nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem. A birtokunkba került kormányhatározat szerint egyébként a dokumentumot csak a kormány tagjai, a kormányülés résztvevői, közigazgatási államtitkárok és az érintett szervek vezetői kapták meg. Arra azonban valószínűleg senki nem gondolt a határozat megalkotásánál, hogy ez érinti például a rezidenseket is, ők ugyanis – szemben a szakorvosokkal és szakdolgozókkal – nem a kórházakkal, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal állnak jogviszonyban. Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban elmondta, hogy valószínűleg a minisztériumban elfeledkeztek arról a 800-900 rezidensről, akik szeptembertől helyezkednének el a hazai intézményekben. A héten arról is beszélt lapunknak, hogy továbbra sincs előrelépés, nem tudni, hogy időben munkába tudnak-e állni a szakorvosjelöltek, akiknek „létszámzárlat alóli felmentési eljáráson” kell átesniük, hogy munkába állhassanak az egyébként is emberhiánnyal küzdő intézményekben. 

Füvet sem nyírathatnak

„A létszámstop tulajdonképpen a kormány teljes apparátusára kiterjed, kivéve a minisztériumokat, és a miniszterelnök munkaszervezetét, illetve a rend- és honvédelmet. A központi szervek közül mindegyik érintett, ami a minisztériumok alá tartozik, valamint a megyei kormányhivatalok és ezeken belül a járási hivatalok is – ezekbe jelenleg nem lehet embert felvenni”

– segít az értelmezésben Fazekas Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense. Ez nemcsak a kormánytisztviselői jogviszonyok létesítését zárja ki, hanem minden egyéb megbízást is.
„Elvileg füvet sem nyírathatnak ezek a hivatalok megbízás alapján, mert az is új jogviszonynak számít”

– teszi hozzá a szakértő. De nem vehet fel embert például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat vagy éppen a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet sem.

Kellenek a nyugdíjasok

Ennél jóval fájóbb, hogy bizonyos, munkaerőhiánnyal súlyosan terhelt területek – a kormány egy korábbi szabályozása miatt – nem képesek enyhíteni a problémán. Mert bár az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok esetében nincs konkrét létszámstop, egy 2012 utolsó napjaiban elfogadott kormányhatározat értelmében a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak választani kell a nyugdíj és a munka között. Márpedig ez mindkét területen komoly gondot okoz – erősítette meg lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Mindketten indokolatlannak tartják, hogy a közszférában akadályokat gördítenek azok elé, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretnének, ráadásul pont ezeken a stratégiailag fontos területeken. Ugyan lehetséges egyéni mentességet kérni, és az egészségügyben ezt 5000-nél is több esetben tették meg, de akadtak, akiket elutasítottak, hiába óriási az ágazatban a szakemberhiány. Balogh Zoltán éppen ezért úgy véli, egyszerűsíteni kellene a szabályokat, méghozzá úgy, hogy a dolgozó ne essen ki akár több hónapra is addig, míg beszerzi a szükséges mentességet. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a helyzettel kapcsolatban már tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: 65 évesen – a nyugdíjkorhatárt elérve – még bőven munkaképes egy orvos. Az oktatásban szintén évek óta küzdenek a szakszervezetek a korlátozás eltörléséért, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása átmenetileg enyhíthetné az egyre égetőbb pedagógushiányt.
„Ez a határozat gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy visszamenjenek dolgozni teljes állásban. Pedig sok olyan nyugdíjas pedagógus van, aki szívesen visszamenne tanítani, de jelenleg legfeljebb 10 órában, óraadó tanárként térhetnek vissza az iskolákba, ha nem akarják elveszíteni a nyugdíjukat”

– mondja Szűcs Tamás, aki szerint az sem lenne megoldás, ha ezt az óraszámot megemelnék. Éppen ezért az érdekképviselők szerint az egyetlen megoldás a helyzetre az lenne, ha a korlátozó szabályozást eltörölnék, és a nyugdíjasok szabadon dolgozhatnának közalkalmazottként tovább, ha szeretnének.

100 ezren hiányoznak

A humán közszolgáltatásban – amelybe beletartoznak többek között a pedagógusok, egészségügyi, ügyészségi, bölcsődei dolgozók – jelenleg 100 ezer munkavállaló hiányzik. De a korlátozással érintett hivatalok jelentős részében nincs túljelentkezés, sőt hiányoznak emberek – hívja fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Sokan most is túlórában igyekeznek elvégezni az emberhiányból fakadó megnövekedett munkamennyiséget, ezért értelmetlennek gondolja a korlátozást. Boros Péterné szerint könnyen lehet, hogy idővel nem lesz, aki intézi például a nyugdíjügyeket, mert nem megfelelő a bér és túl sok a feladat.  
Frissítve: 2018.08.12. 13:17