Akik megrekedtek a taposóaknák földjén

Publikálás dátuma
2018.08.14 11:00

Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Már több ezerre tehető a menekültek száma Bosznia-Hercegovina nyugati részén, a horvát határnál található Bihacban. Senki sem tudja, mit hoz a jövő.
Nem tudnak továbbhaladni a menekültek Boszniából tovább, Nyugat felé, mivel Horvátország jelentősen megerősítette a határszakasz védelmét. Több százan olyan „épületekben” leltek menedékre, amelyeket még a délszláv háborúk során lőttek rommá. A balkáni útvonal lezárása után sok menekült fedezte fel, hogy Bosznián keresztül juthatnak el az ígéret földjére, az Európai Unióba. Látszólag idilli környezetben haladhatnak előre, egykor megannyi filmet forgattak a boszniai hegyekben, csodálatos fák sorjáznak itt, valójában azonban minden egyes lépés halálos lehet. Számos a háborúban elhelyezett taposóakna jelent végzetes veszélyt az ide tévedtek számára. Április óta azonban egyre több menekült próbál átkelni az erdős vidéken. Ők is tudják, végzetes játszma ez, ezért is nevezik angol szóval „game”-nek. Nem biztos azonban, hogy győz az, aki eljut a határig. A zordon horvát határőrök ugyanis visszaküldik Boszniába őket. Ezzel „game over”, véget ér a játszma. Becslések szerint mintegy négyezer menekült – szíriaiak, irániak, afgánok, pakisztániak – lelhettek menedékre a boszniai romokban, a senki földjén. Hajléktalanokként élnek, nem éppen emberhez méltó körülmények között. Bosznia képtelen ellátni őket, négy éve éhséglázadások is voltak az országban, ahol az 1995-ös daytoni egyezmény után - hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a nemzetiségeknek - roppant bonyolult állami struktúrát hoztak létre három államfővel és 13 regionális kormányzattal. A 3,6 milliós országban 155 miniszter szolgál, a bevételek majdnem kétharmada csak az államapparátus fenntartását emészti fel. A több ezer menekült már csak emiatt is megoldhatatlan feladat elé állítja a helyi városvezetőket. „Ha a Földközi-tengeren egy hajó halad 200 menekülttel a fedélzetén, annak egész Európában visszhangja van. Ha a kisvárosomba hetente érkezik 150 menekült, az persze senkit sem érdekel” – panaszkodott a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Bihac polgármestere, Suhret Fazlic. A település sokat szenvedett a történelem folyamán. Az óvárost a második világháborúban a földdel tették egyenlővé, de évtizedekkel később a délszláv háborút is megszenvedte. Szerb, horvát és bosnyák paramilitáris erők vették körbe, és csak a háború lezárásának volt köszönhető, hogy nem történt olyan tragédia, mint Srebrenicában. A várost lehető legrosszabb pillanatban érte utol a menekültek áradata. Kezdett magára találni, nyaranta egyre több turistát vonzott, hiszen az Una-folyó valóban különleges élményt nyújt, s horvátok is szívesen átruccantak, hogy beleszippanthassanak a boszniai levegőbe. Megannyi házon díszeleg a „Szabad szoba” felirat. 
Tavasz óta azonban minden megváltozott. Eleinte néhány száz, ma már több ezer külföldi lepte el a várost. A polgármester úgy döntött, az egykori diákszálláson és más nem használt épületekben kell elszállásolni őket. Mivel azonban a menekültek száma csak gyarapszik, már nem férnek el a kijelölt helyeken. Sokan ezért a szabad ég alatt vertek tanyát. A diákotthonban mintegy ezer menekült tengődik. Az építmény olyan állapotban van, hogy a tetőszerkezet nem véd meg a beázástól, az égi áldás miatt időnként minden vízben áll. A bűz az elviselhetetlenség határát súrolja. Bosznia nyugati része a legjobb példája annak, mi történik akkor, ha az Európai Unió egyes országai nem hajlandóak a szolidaritásra, és egykedvűen szemlélik azt, hogy egy amúgy is siralmas gazdasági mutatókkal rendelkező ország még kilátástalanabb helyzetbe kerül. Herbert Kickl osztrák szabadságpárti belügyminiszter már néhány hónapja „új menekültáradatra” figyelmeztetett, és arra, hogy Albánia, illetve Bosznia felől érkezhetnek a menekültek. Anne-Christine Eriksson, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) boszniai különmegbízottja azonban inkább hangulatkeltést lát ebben. „Ez az útvonal semmiképpen sem nevezhető újnak” – mondja hozzátéve, a bevándorlók mostani számát össze sem lehet hasonlítani azzal, mennyien áradtak az EU felé 2015-ben. Ugyanakkor – mutat rá – a mostani állapotok komoly kihívást jelentenek a szarajevói kormányzat számára függetlenül attól, hogy az országban nyilvánvalóan senki sem kíván letelepedni. A helyi hatóságok július 22-ig összesen 9076 migránst regisztráltak, miközben a teljes 2017-es év folyamán csak 755 menekült tévedt Bosznia területére. A fővárosban a helyi hatóságok már kezdenek urai lenni a helyzetnek. Szarajevó csomóponttá vált a menekültek számára, sokuk itt száll buszra, és haladt tovább a nyugati országrész felé. Ám akadtak olyanok is, akik megpihentek, sátrakat állítottak fel. Őket menekülttáborokba szállították tovább. Bosznia tehát új kihívásokkal küzd, az ország azonban egyelőre vajmi kevés együttérzést tapasztalhat az uniós tagországok részéről.

Segítő kezek

Akadnak segíteni próbáló nemzetközi szervezetek is. A Vöröskereszt a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) segítségével próbál enyhíteni a helyi hatóságok gondjain. Bihacban wc-ket helyeztek el, illetve olyan központokat létesítettek, ahol a menekültek kimoshatják ruháikat. Többségük eddig az Una folyóban volt kénytelen e tevékenységet elvégezni. Rizst, marhahúst és kenyeret is osztogatnak az elsősorban Pakisztánból érkezett külföldieknek. Sok fiatal menekült is segíteni próbál az étel elosztásában. A menekültek szerint a helyzet jobb, mint Szerbiában volt, mert a bosnyákok segítőkészek. A horvát határőrökről azonban a többség rémtörténeteket mesél – írja a FAZ.

2018.08.14 11:00
Frissítve: 2018.08.14 11:00

Elfogadták a demokráciát segítő civilek támogatásáról szóló EP-jelentést

Publikálás dátuma
2018.12.10 22:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják. Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról. A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának. Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára. Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
2018.12.10 22:03

Macron bejelentette: emelik a minimálbért Franciaországban

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:50

Fotó: AFP/ YOAN VALAT
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett. Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is. A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken. Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.  
2018.12.10 20:50
Frissítve: 2018.12.10 21:02