Akik megrekedtek a taposóaknák földjén

Publikálás dátuma
2018.08.14 11:00

Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Már több ezerre tehető a menekültek száma Bosznia-Hercegovina nyugati részén, a horvát határnál található Bihacban. Senki sem tudja, mit hoz a jövő.
Nem tudnak továbbhaladni a menekültek Boszniából tovább, Nyugat felé, mivel Horvátország jelentősen megerősítette a határszakasz védelmét. Több százan olyan „épületekben” leltek menedékre, amelyeket még a délszláv háborúk során lőttek rommá. A balkáni útvonal lezárása után sok menekült fedezte fel, hogy Bosznián keresztül juthatnak el az ígéret földjére, az Európai Unióba. Látszólag idilli környezetben haladhatnak előre, egykor megannyi filmet forgattak a boszniai hegyekben, csodálatos fák sorjáznak itt, valójában azonban minden egyes lépés halálos lehet. Számos a háborúban elhelyezett taposóakna jelent végzetes veszélyt az ide tévedtek számára. Április óta azonban egyre több menekült próbál átkelni az erdős vidéken. Ők is tudják, végzetes játszma ez, ezért is nevezik angol szóval „game”-nek. Nem biztos azonban, hogy győz az, aki eljut a határig. A zordon horvát határőrök ugyanis visszaküldik Boszniába őket. Ezzel „game over”, véget ér a játszma. Becslések szerint mintegy négyezer menekült – szíriaiak, irániak, afgánok, pakisztániak – lelhettek menedékre a boszniai romokban, a senki földjén. Hajléktalanokként élnek, nem éppen emberhez méltó körülmények között. Bosznia képtelen ellátni őket, négy éve éhséglázadások is voltak az országban, ahol az 1995-ös daytoni egyezmény után - hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a nemzetiségeknek - roppant bonyolult állami struktúrát hoztak létre három államfővel és 13 regionális kormányzattal. A 3,6 milliós országban 155 miniszter szolgál, a bevételek majdnem kétharmada csak az államapparátus fenntartását emészti fel. A több ezer menekült már csak emiatt is megoldhatatlan feladat elé állítja a helyi városvezetőket. „Ha a Földközi-tengeren egy hajó halad 200 menekülttel a fedélzetén, annak egész Európában visszhangja van. Ha a kisvárosomba hetente érkezik 150 menekült, az persze senkit sem érdekel” – panaszkodott a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Bihac polgármestere, Suhret Fazlic. A település sokat szenvedett a történelem folyamán. Az óvárost a második világháborúban a földdel tették egyenlővé, de évtizedekkel később a délszláv háborút is megszenvedte. Szerb, horvát és bosnyák paramilitáris erők vették körbe, és csak a háború lezárásának volt köszönhető, hogy nem történt olyan tragédia, mint Srebrenicában. A várost lehető legrosszabb pillanatban érte utol a menekültek áradata. Kezdett magára találni, nyaranta egyre több turistát vonzott, hiszen az Una-folyó valóban különleges élményt nyújt, s horvátok is szívesen átruccantak, hogy beleszippanthassanak a boszniai levegőbe. Megannyi házon díszeleg a „Szabad szoba” felirat. 
Tavasz óta azonban minden megváltozott. Eleinte néhány száz, ma már több ezer külföldi lepte el a várost. A polgármester úgy döntött, az egykori diákszálláson és más nem használt épületekben kell elszállásolni őket. Mivel azonban a menekültek száma csak gyarapszik, már nem férnek el a kijelölt helyeken. Sokan ezért a szabad ég alatt vertek tanyát. A diákotthonban mintegy ezer menekült tengődik. Az építmény olyan állapotban van, hogy a tetőszerkezet nem véd meg a beázástól, az égi áldás miatt időnként minden vízben áll. A bűz az elviselhetetlenség határát súrolja. Bosznia nyugati része a legjobb példája annak, mi történik akkor, ha az Európai Unió egyes országai nem hajlandóak a szolidaritásra, és egykedvűen szemlélik azt, hogy egy amúgy is siralmas gazdasági mutatókkal rendelkező ország még kilátástalanabb helyzetbe kerül. Herbert Kickl osztrák szabadságpárti belügyminiszter már néhány hónapja „új menekültáradatra” figyelmeztetett, és arra, hogy Albánia, illetve Bosznia felől érkezhetnek a menekültek. Anne-Christine Eriksson, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) boszniai különmegbízottja azonban inkább hangulatkeltést lát ebben. „Ez az útvonal semmiképpen sem nevezhető újnak” – mondja hozzátéve, a bevándorlók mostani számát össze sem lehet hasonlítani azzal, mennyien áradtak az EU felé 2015-ben. Ugyanakkor – mutat rá – a mostani állapotok komoly kihívást jelentenek a szarajevói kormányzat számára függetlenül attól, hogy az országban nyilvánvalóan senki sem kíván letelepedni. A helyi hatóságok július 22-ig összesen 9076 migránst regisztráltak, miközben a teljes 2017-es év folyamán csak 755 menekült tévedt Bosznia területére. A fővárosban a helyi hatóságok már kezdenek urai lenni a helyzetnek. Szarajevó csomóponttá vált a menekültek számára, sokuk itt száll buszra, és haladt tovább a nyugati országrész felé. Ám akadtak olyanok is, akik megpihentek, sátrakat állítottak fel. Őket menekülttáborokba szállították tovább. Bosznia tehát új kihívásokkal küzd, az ország azonban egyelőre vajmi kevés együttérzést tapasztalhat az uniós tagországok részéről.

Segítő kezek

Akadnak segíteni próbáló nemzetközi szervezetek is. A Vöröskereszt a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) segítségével próbál enyhíteni a helyi hatóságok gondjain. Bihacban wc-ket helyeztek el, illetve olyan központokat létesítettek, ahol a menekültek kimoshatják ruháikat. Többségük eddig az Una folyóban volt kénytelen e tevékenységet elvégezni. Rizst, marhahúst és kenyeret is osztogatnak az elsősorban Pakisztánból érkezett külföldieknek. Sok fiatal menekült is segíteni próbál az étel elosztásában. A menekültek szerint a helyzet jobb, mint Szerbiában volt, mert a bosnyákok segítőkészek. A horvát határőrökről azonban a többség rémtörténeteket mesél – írja a FAZ.

2018.08.14 11:00
Frissítve: 2018.08.14 11:00

Skót dudaszó

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:00

Fotó: AFP/ DANIEL-LEAL OLIVAS
A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.
Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek. Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt. Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.
2018.10.20 19:00
Frissítve: 2018.10.20 19:00

Lengyelország hűen másolja Orbán receptjét

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:15
A Polgári Platform Rafal Trazowski EP-képviselőt indítja Varsóban
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyeri meg a vasárnapi önkormányzati választásokat Lengyelországban. A voksolás kétfordulós, 2500 polgármesteri és 45 ezernél is több önkormányzati képviselő mandátumáról dönt. Ahol második körre lesz szükség azt november 5-én rendezik meg. A PiS pozíciói ugyan némileg megrendültek, de annak ellenére őrzi vezető szerepét, hogy hónapok óta tüntetések sorozatával illetve egy uniós, a 7 cikkely szerinti eljárással kell szembenéznie. A szélsőjobb lengyel kormányzat a magyar mintát másolva próbálja megőrizni pozícióit – a kedvező nemzetközi gazdasági konjunktúrát kihasználva amolyan rezsicsökkentős szociális intézkedéseket vezetett be, a lengyel nemzeti öntudatra próbál hatni és a migrációval riogat. A gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése egyelőre kompenzálni tudja a nagyközönség szemében az antidemokratikus központosító törekvéseket. A két szimbolikus erejű nagyváros, Varsó és Krakkó „bevétele” azonban igencsak kérdéses a PiS számára, ezért a kampányfinisben olyan klipet kezdtek sugározni, amely szerint Donald Tusk liberálisai győzelmük esetén mindenféle erőszak forrásának tekinthető migránsokat készülnek betelepíteni Lengyelországba. A vasárnapi voksolás egyfajta főpróba a jövő évi EP- és lengyel parlamenti, valamint a 2020-as elnökválasztás előtt.  

Döntött az Európai Bíróság

Elrendelte az új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését az Európai Bíróság, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként felszólította Varsót a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére. Lengyelország ellen az igazságügyi reform miatt indított eljárást az Európai Bizottság, emiatt tiltakozik a lengyel lakosság tetemes része is. A Bizottság szeptember 24-én utalta a bíróság elé az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást és gyorsított eljárást illetve ideiglenes intézkedéseket kért arra hivatkozva, hogy a lengyel jogszabály sérti az uniós jogot. Mateusz Morawiecki kormányfő egyelőre nem foglalt állást, a PiS szóvivője azt írta Twitter-oldalán, Lengyelország az EU tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd. 

Szerző
2018.10.20 18:15
Frissítve: 2018.10.20 18:15