Recep Tayyip Erdogan;török líra;

2018-08-13 19:48:32

Apad a patriotizmus, ahogy gyengül a török valuta

Hétfőn valamelyest magára talált a török líra, miután a kormányzat bejelentette, akciótervet dolgoznak ki a nemzeti valuta védelmére.

A reggeli órákban egy dollár 6,5 lírára erősödött vissza úgy, hogy előző nap este 7,1 felett állt, illetve egy euróért nyolc lírát kellett fizetni. Ám mindez azt is mutatja, mennyire instabil a pénznem, s egy apró bejelentés is jelentősen változtatja befolyásolja árfolyamot. A török líra az év eleje óta értékének 45 százalékát vesztette el. A nem éppen ideális helyzetet mutatja, hogy a török tőzsdeindex a nyitás után 3,9 százalékkal esett, a bankok részvényindexe pedig majdnem tíz százalékkal csökkent.

Reggel hat órakor lépett életbe az Egyesült Államok, büntetőintézkedése: Washington az eddigi 25 százalék helyett 50 százalékos importvállam sújtja a törökországi acéltermékeket. Az intézkedést pénteken rendelte Donald Trump elnök.

A török kabinet életbe léptette első intézkedéseit. Ennek megfelelően a török bankfelügyelet, a BDDK korlátozta a bankok Swap-tranzakcióit a külföldi befektetőkkel. (Ez olyan - általában deviza, értékpapír vagy kamat - cseréjére vonatkozó összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után). Berat Albayrak török pénzügyminiszter (Recep Tayyip Erdogan sógora) a Hürriyet című lapnak elmondta, hogy az intézmények megteszik a szükséges intézkedéseket. Az akcióterv készen áll – hangoztatta, részleteket azonban nem árult el. A török jegybank ugyanakkor bejelentette, hogy az ország pénzügyi intézményeit kellő pénzügyi forrással látják el. Mindemellett a jövőben a devizartartalák nemcsak dollárból, hanem euróból is áll majd. A jegybank azt is közölte, szorosan nyomon követi az árképzést, és szükség esetén azonnal közbeavatkozik.

 Az akcióterv számos kérdést vet fel. Például azt, valódi gazdasági intézkedéseket tervez, vagy a válságot arra használja fel, hogy még a korábbinál is eltökéltebben lépjen fel a „rendszer ellenségeivel” szemben. Nem sok jót sejtet az a bejelentés, amely szerint a kormányzat felelősségre vonja mindazokat, akik „veszélyeztetik a gazdasági biztonságot”. Mindent elkövetnek az álhírek terjesztése ellen”. Meg is tették az első lépést. A belügyi tárca ugyanis elrendelte 346 olyan közösségi oldal bezárását, amelyek – úgymond – hozzájárultak a líra ily mértékű értékvesztéséhez. A török ügyészi hivatal szerint azok veszélyeztetik az ország gazdaságát, akik a 2016. július 15-én végrehajtott puccskísérlet mögött álltak. Az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában élő prédikátor, Fethullah Gülen híveiről van szó. A török pénzügyi nyomozóhivatal, a Masak közben vizsgálatot indított azok ellen, akik „manipulált történeteket fabrikálnak az ország gazdaságáról” - közölte a Habertürk hírtelevízió.

A válság megmutatta azt is, hogy a törökön nemzeti érzéseinek azért vannak határai is. Erdogan elnök több ízben arra szólította fel honfitársait, váltsák be devizájukat lírára, hogy így járuljanak hozzá a nemzeti valuta stabilitásához. Nem állíthatnánk azonban, hogy felhívásának tömegek tettek volna eleget, épp ellenkezőleg, a lírától próbálnak megszabadulni. Mindez azt jelzi, hogy a török elnök nem tartozik a legszavahihetőbb politikusok közé. Igaz, ne feledjük, hogy az elnökválasztáson valamivel több mint ötven százalék voksolt rá, a lakosság kisebbik fele egyáltalán nem bízik benne. A válságnak a felső tízezer örül, mert egyes luxuscégek jelentős engedményekkel próbálják vonzóbbá tenni a termékeiket.

Erdogan elnök hétvégi beszédében a vállalatokat is arra szólította fel, ne hagyják befolyásolni magukat a válság által. Óva intette a cégeket attól, hogy csődöt jelentsenek. „Ha ezt teszitek, hibát követtek el” - jelentette ki atyai szigorral. Mindez nyilván lelkesítően hangzik ugyan, ám aligha tud csak legyinteni a jelen állapotokra egy olyan török vállalat, amelyik dollárban van eladósodva. Mint a török elnök fogalmazott, nemcsak a kormány feladata, hogy „életben tartsa a nemzetet”, hanem a vállalatoké és a kereskedőké is.

Az Egyesült Államok azért rendelte el az importvámok duplájára emelését, hogy így gyakoroljon nyomást az ankarai kormányra az amerikai lelkipásztor, Andrew Brunson szabadon engedéséért, akit a török kabinet kémkedéssel vádol.