Előfizetés

Megvan az év strandétele

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.13. 13:20
Illusztráció: Facebook/We Love Balaton
Fotó: Facebook/We Love Balaton
Az idén negyedszerre megválasztott év strandétele a gofcsi lett. A gofri és a tócsni keresztezéséből született ételt Balatonfenyvesen készítik.
A Balatoni KÖR és a We Love Balaton idén negyedszer hirdette meg az év strandétele versenyt. Olyan ételekkel lehetett nevezni, amelyeket bármelyik strandbüfében, jó minőségű alapanyagokból elő lehet állítani, egyszerűek, de kreatívak. Feltétel volt az is, hogy a kreáció túlmutasson a lángos-hekk irányon, és elvitelre alkalmas legyen.
A győztes a gofrisütőben sütött tócsni, a gofcsi lett, amelyet a tavalyi év felfedezettje, a balatonfenyvesi Konyhám nevű étkezde készített. 2018 felfedezettjének pedig a Zamárdiban lévő Tiki Beach Bisztró velős pirítósát választotta a zsűri.
A három éve útjára indult BeachFood-kampány célja a balatoni büfékultúra megújulásának felgyorsítása. És, ahogy a We Love Balaton cikkében olvasható, ez sikerül is, a több mint tíz nevezőből nehéz volt kiválasztani az öt döntőst, amely közül négy újonc volt. Mint írják szembetűnő tendencia, hogy az újfajta strandgasztronómiában a Balaton déli partján lévő büfék aktívabbak.

A leggyorsabb ember alkotta szerkezetet indította útnak a NASA

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.13. 10:53

Fotó: Bill INGALLS / NASA / AFP
A Nap felé száguldó Parker űrszonda képes lesz mintegy 700 ezer kilométeres óránkénti sebességre felgyorsulni.
Sikeresen útnak indult vasárnap a Parker űrszonda. A - közép-európai idő szerint - eredetileg szombat estére tervezett indítást pár perccel a start előtt megszakította az amerikai űrügynökség (NASA), a kilövés időpontja így lett a hét utolsó napja - írja az Euronews.
A Parker minden korábbi ember-alkotta szerkezetnél közelebb kerül majd a Naphoz: 2025-ben mindössze 6,2 millió kilométerre lesz az égitest felszínétől. Ezzel jócskán berepül a napkoronába, a Nap 17 millió kilométer kiterjedésű légkörébe. Ráadásul az űrszonda lesz a leggyorsabb ember alkotta szerkezet: mintegy 700 ezer kilométeres óránkénti sebességre fog gyorsulni. A szonda tervezésénél a csúcstechnológiás hőpajzs volt az egyik legfontosabb fejlesztés, hiszen csaknem 1400 Celsius-fokos hőt kell majd kibírnia.
A hétévesre tervezett küldetés alatt a szonda 24-szer fogja megkerülni a Napot.

A Parker-nek a napszél keletkezésének körülményeivel kapcsolatos megfigyelései segíteni fogják a kutatókat, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolja az életet a Napból érkező energia.

Térképre kerültek a kihalt emlősök

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.13. 10:10
A tasmán tigris is kihalt már
Fotó: Wikipedia
Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.
Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké.
"Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az"

- mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa.

A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be - írta az MTI a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál alapján. A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.
"Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.   
"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal"

- mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat. 
"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt"

- mondta Davis.

 A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek. 
A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal. 
A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon a helyreállításra - fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.