A csőd után demográfiai csapdahelyzet fenyeget Görögországban

Publikálás dátuma
2018.08.14. 08:00
Görög nyugdíjasok tüntetnek a megszorítások ellen
Fotó: Robert Geiss / DPA
Véget ért a mentőprogram, de nagy ára volt: privatizálták a nemzeti vagyon jelentős részét, a gazdaság pedig csak nagyon lassan nő. Közben fokozódik a kivándorlás és öregszik a társadalom, ami szintén nem segíti a kilábalást.
Augusztus 20-án kerül ki Görögország a hitelmegállapodás hatálya alól, így az állam kikerül a nemzetközi piacokra. A trojkának nevezett hitelezők, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 274 milliárd eurót utalt át az országnak a három hitelmegállapodás során. Athén kikerül ugyan a nemzetközi piacokra, happy endről azonban nem beszélhetünk, hiszen még nem látszik a görög dráma vége. A megállapodások alapján ugyanis az országnak legalább 2060-ig kell visszafizetnie adósságait. Csakhogy amikor meghatározták azt, hogy az ország évekre lebontva mennyit fizessen vissza, s ez a folyamat mennyi ideig tart, a jelenlegi demográfiai viszonyokat vették alapul. A válság kitörése óta ugyanis becslések szerint több mint félmillió ember intett búcsút hazájának. 2011-ben még 11,1 millióan éltek az országban, mára pedig nem egészen 10,7 millióan maradtak. Persze jól tudjuk: ez elvándorlás nem kizárólag görög sajátosság. Egyes modellek szerint 2050-ben már csak 8,3-10 millió közöttire tehető a Görögországban élők száma. Manapság a lakosság 21 százaléka 65 év feletti, 2050-re az idősek aránya már meghaladja a 30 százalékot. Mindennek az a drámai következménye van, hogy az egy főre jutó adósság folyamatosan emelkedik. A megoldás ugyan a fiatal görög munkaerő kiáramlásának megakadályozása lenne, vagy az, hogy a kivándoroltakat hazacsábítsák, a kormány azonban egyelőre nem tud mutatni számukra olyan jövőképet, ami miatt hosszabb távon is szülőhazájukban képzelnék el a következő évtizedeket. Más demográfiai adat is siralmasnak nevezhető. Az egy nőre jutó élve születések száma 1,4, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ha mindez így folytatódik, akkor jelentősebb gazdasági növekedés nélkül hosszabb távon is elképzelhetetlen az életszínvonal emelkedése. Ahhoz, hogy az ország magára találjon, évi 4-5 százalékos GDP emelkedésre lenne szükség. Ehhez képest 2017-ben 1,4 százalékkal gyarapodott a gazdaság, az idei évre pedig két százalékos bővülést jövendölnek. Mindez azért különösen aggasztó, mert – mint a Spiegel emlékeztet rá – Görögország 2008-2018 között a bruttó hazai terméke mintegy negyedét vesztette el, és az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságát élte át. Ám miközben a többi bajba jutott ország, így balti államok, Izland vagy Portugália már túl van a nehezén, Görögországban még mindig nem látni az alagút végét. A görög válságot az idézte elő, hogy az állam többet költött, mint amennyit a bevételei alapján megengedhetett volna magának. A hitelezők azonban azzal a feltétellel folyósították az eurómilliárdokat, hogy a kormányzat jelentősen visszafogja a költekezést. Csakhogy a gazdaságélénkítéssel nem törődtek kellőképpen. Felmérések szerint a görög gazdaság jóval kevésbé tekinthető szabadnak, mint a válság előtt. A görög munkaerőpiacot is jobban szabályozták tíz éve, mint most – állítják szakértők. Ennek az az oka, hogy az utóbbi egy évtized folyamán alig alapítottak új vállalatokat. A hitelprogramnak azonban akadnak pozitívumai, és nem csak az, hogy az állam elkerülte a csődöt. A hitelezők nyomására felgyorsították a privatizációt, ami persze országszerte számos bírálatot váltott ki, sokan ugyanis a németeket nem befektetőknek, hanem megszállóknak tartják. A frankfurti repülőteret üzemeltető cég négy görögországi légikikötőt vett át. A vasúttársaságot egy olasz cég vette meg, és jövőre megépíti a gyorsvasutat Athén és Thesszaloniki között. A pireuszi kikötő egy része kínai kézbe került, és a forgalmat már most megsokszorozta. A turizmus is legszebb napjait éli. Üröm az örömben, hogy a privatizáció sem hozta meg a várt eredményt. Ebből 50 milliárd eurót reméltek, de csak 8 milliárd folyt be az államkasszába.

Saját házának kormányzott egy kisrepülőt a utah-i pilóta, hogy megölje családját

Publikálás dátuma
2018.08.14. 07:05

Fotó: Youtube
A férfit pár órával az eset előtt helyezték feltételesen, óvadék ellenében szabadlábra.
Saját házának vezetett egy kisrepülőgépet, a rendőrség szerint így akarta megölni magát és családtagjait egy férfi a Utah állambeli Paysonban hétfőn – írja az MTI a Fox televízió tudósítása alapján. A 47 éves Duane Youd egy bérelt Cessna sportrepülőgépet vezetett neki a háznak, tudván, hogy ott van a felesége és a felnőtt fia is. Youd szörnyethalt, családtagjai azonban sértetlenek maradtak. A férfit pár órával az eset előtt helyezték feltételesen, óvadék ellenében szabadlábra, miután előző nap családon belüli erőszak miatt letartóztatták. A CNN beszámolója szerint a férfi és felesége ittak, majd egy szóváltást követően Youd megütötte a nőt, így letartóztatták.       Noemi Sandoval rendőrhadnagy a Salt Lake Cityben megjelenő The Desert News című lapnak azt mondta: mivel Youd gyakorlott pilóta volt – teherszállító gépeket vezetett –, a rendőrség szerint nem baleset történt, hanem szándékosan irányította a Cessnát a háznak. 
Szerző
Témák
Utah kisrepülő

Kirúgták az FBI-tól a Trump elnökké választásának megakadályozásáról levelező ügynököt

Publikálás dátuma
2018.08.13. 21:48
Peter Strzok
Fotó: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP
Napvilágra kerültek Peter Strzok okostelefonon írt üzenetei, a Szövetségi Nyomozó Iroda belső vizsgálatot is folytatott.
Elbocsátották a Szövetségi Nyomozó Irodától (FBI) Peter Strzok ügynököt, aki 2016-ban Donald Trump elnökké választásának megakadályozásáról levelezett – írja az MTI. Strzok elbocsátását az ügyvédje, Aitan Goelman jelentette be, hozzátéve, hogy ügyfele munkaviszonyát David Bowdich, az FBI igazgató-helyettese még pénteken megszüntette. A 48 éves Strzok vezető szerepet játszott Hillary Clinton volt külügyminiszter és a 2016-os elnökválasztás demokrata párti elnökjelöltje magánszerverről bonyolított hivatalos levelezéseinek vizsgálatában. Részt vett annak az FBI-álláspontnak a kidolgozásában is, amely azt javasolta, hogy a volt külügyminiszter ellen ne indítsanak bűnvádi eljárást azért, mert szigorúan titkos leveleit is gyakran nem hivatali úton, a védett számítógépes rendszeren keresztül, hanem magánszerverről bonyolította. Később részt vett a Robert Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság munkájában, amely azt hivatott feltárni, volt-e összejátszás Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és orosz tisztségviselők között Donald Trump megválasztásának elősegítésére. Robert Mueller azonban azonnal megvált tőle, amikor napvilágra kerültek Strzok okostelefonon írt üzenetei, amelyeket munkatársnőjéhez és szeretőjéhez, Lisa Page – szintén FBI-alkalmazotthoz – küldött még a 2016-os választási kampány idején. „Nem lesz elnök, ugye? Ugye?” - írta neki Lisa Page, mire Strzok azzal felelt: „nem, nem. Meg fogjuk akadályozni őt ebben”. Mind Lisa Page, mind Peter Strzok kongresszusi meghallgatáson számolt be levelezésükről. Az FBI belső vizsgálatot is folytatott, melynek nyomán a cég etikai bizottsága azt javasolta, hogy az ügynököt minősítsék vissza és függesszék fel a munkavégzésből hatvan napra. Strzok ügyvédje hétfőn azzal érvelt: az elbocsátás súlyosabb büntetés annál, mint amit az FBI a belső vizsgálat után javasolt, és különben is, szerinte Strzok csak a szólás szabadságának alkotmányban biztosított jogával élt. Donald Trump elnök Strzok elbocsátásának hírére azonnal Twitter-bejegyzéssel reagált. „Peter Strzok ügynököt éppen most rúgták ki az FBI-tól – végre. Az FBI és a DOJ (igazságügyi minisztérium) hamiskártyásainak listája egyre hosszabb és hosszabb” – írta Trump. 
Szerző