A csőd után demográfiai csapdahelyzet fenyeget Görögországban

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:00
Görög nyugdíjasok tüntetnek a megszorítások ellen
Fotó: DPA/ Robert Geiss
Véget ért a mentőprogram, de nagy ára volt: privatizálták a nemzeti vagyon jelentős részét, a gazdaság pedig csak nagyon lassan nő. Közben fokozódik a kivándorlás és öregszik a társadalom, ami szintén nem segíti a kilábalást.
Augusztus 20-án kerül ki Görögország a hitelmegállapodás hatálya alól, így az állam kikerül a nemzetközi piacokra. A trojkának nevezett hitelezők, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 274 milliárd eurót utalt át az országnak a három hitelmegállapodás során. Athén kikerül ugyan a nemzetközi piacokra, happy endről azonban nem beszélhetünk, hiszen még nem látszik a görög dráma vége. A megállapodások alapján ugyanis az országnak legalább 2060-ig kell visszafizetnie adósságait. Csakhogy amikor meghatározták azt, hogy az ország évekre lebontva mennyit fizessen vissza, s ez a folyamat mennyi ideig tart, a jelenlegi demográfiai viszonyokat vették alapul. A válság kitörése óta ugyanis becslések szerint több mint félmillió ember intett búcsút hazájának. 2011-ben még 11,1 millióan éltek az országban, mára pedig nem egészen 10,7 millióan maradtak. Persze jól tudjuk: ez elvándorlás nem kizárólag görög sajátosság. Egyes modellek szerint 2050-ben már csak 8,3-10 millió közöttire tehető a Görögországban élők száma. Manapság a lakosság 21 százaléka 65 év feletti, 2050-re az idősek aránya már meghaladja a 30 százalékot. Mindennek az a drámai következménye van, hogy az egy főre jutó adósság folyamatosan emelkedik. A megoldás ugyan a fiatal görög munkaerő kiáramlásának megakadályozása lenne, vagy az, hogy a kivándoroltakat hazacsábítsák, a kormány azonban egyelőre nem tud mutatni számukra olyan jövőképet, ami miatt hosszabb távon is szülőhazájukban képzelnék el a következő évtizedeket. Más demográfiai adat is siralmasnak nevezhető. Az egy nőre jutó élve születések száma 1,4, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Ha mindez így folytatódik, akkor jelentősebb gazdasági növekedés nélkül hosszabb távon is elképzelhetetlen az életszínvonal emelkedése. Ahhoz, hogy az ország magára találjon, évi 4-5 százalékos GDP emelkedésre lenne szükség. Ehhez képest 2017-ben 1,4 százalékkal gyarapodott a gazdaság, az idei évre pedig két százalékos bővülést jövendölnek. Mindez azért különösen aggasztó, mert – mint a Spiegel emlékeztet rá – Görögország 2008-2018 között a bruttó hazai terméke mintegy negyedét vesztette el, és az utóbbi évtizedek legsúlyosabb gazdasági válságát élte át. Ám miközben a többi bajba jutott ország, így balti államok, Izland vagy Portugália már túl van a nehezén, Görögországban még mindig nem látni az alagút végét. A görög válságot az idézte elő, hogy az állam többet költött, mint amennyit a bevételei alapján megengedhetett volna magának. A hitelezők azonban azzal a feltétellel folyósították az eurómilliárdokat, hogy a kormányzat jelentősen visszafogja a költekezést. Csakhogy a gazdaságélénkítéssel nem törődtek kellőképpen. Felmérések szerint a görög gazdaság jóval kevésbé tekinthető szabadnak, mint a válság előtt. A görög munkaerőpiacot is jobban szabályozták tíz éve, mint most – állítják szakértők. Ennek az az oka, hogy az utóbbi egy évtized folyamán alig alapítottak új vállalatokat. A hitelprogramnak azonban akadnak pozitívumai, és nem csak az, hogy az állam elkerülte a csődöt. A hitelezők nyomására felgyorsították a privatizációt, ami persze országszerte számos bírálatot váltott ki, sokan ugyanis a németeket nem befektetőknek, hanem megszállóknak tartják. A frankfurti repülőteret üzemeltető cég négy görögországi légikikötőt vett át. A vasúttársaságot egy olasz cég vette meg, és jövőre megépíti a gyorsvasutat Athén és Thesszaloniki között. A pireuszi kikötő egy része kínai kézbe került, és a forgalmat már most megsokszorozta. A turizmus is legszebb napjait éli. Üröm az örömben, hogy a privatizáció sem hozta meg a várt eredményt. Ebből 50 milliárd eurót reméltek, de csak 8 milliárd folyt be az államkasszába.
Frissítve: 2018.08.14 08:00

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52