Óriási gondot okoz a vízi közlekedésben a Duna extrém alacsony vízállása

Egyes szakaszon már üresen sem tudnak haladni a hajók, a menetrendi nehézségeket pedig a járatok átszervezésével próbálják áthidalni. Komoly veszteséggel számolnak.

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták és a kikötők kihasználtsága is csökken – írja az MTI.

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrófálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban –, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, de a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van.

A társaságok egy része „könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik – tette hozzá a szövetség elnöke.

Bencsik Attila azt mondta: alacsony vízállás esetén a hajótulajdonos dönthet úgy, hogy megáll, és megvárja a magasabb vízszintet, ilyenkor jelentős a fuvarveszítés, ugyanakkor a hajó napi költségét ki kell fizetni, ami komoly veszteséget jelent a vállalkozásnak.

Átszervezik a hajójáratokat

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni. A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni. Hozzátette: mindent megtesznek, hogy az utasokat ne érje hátrány – példaként említette, hogy azokat a programokat, amelyek eredetileg Budapestről indítottak volna, átszervezték komáromi indulásra.

A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba jutni. A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – mondta Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.

Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása, a hajós társaságok kisebb forgalmat generálnak náluk is, a hajók alacsonyabb raksúllyal közlekednek.

Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Ritka jelenség látható Budapesten

Mint megírtuk, a magyar folyók szintje a valaha mért legalacsonyabb értékekhez közelít. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint ezen a héten a Duna vízállása a budapesti Ínség-szikla szintje alá süllyedhet. A budai oldalon, a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál lévő szikla a vízmozgástól függően többé-kevésbé jelenleg is kilátszik.

Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. Ez egy meglehetősen alacsony és viszonylag ritkán mért vízállás – a szikla innen is kapta a nevét, hiszen csak tartós aszály idején „mutatja meg magát”.

A Dunán Budapestnél augusztus 13-án reggel 93 centimétert mértek, ami 42 centiméterrel magasabb a 2003-as legalacsonyabb, 51 centiméteres értéknél. A Sajó hazai szakaszán csak 20-30 centiméterrel magasabb a víz szintje, mint a valaha mért legalacsonyabb.