Zsidó ünnep miatt áll a bál az EU-csúcs körül

Direkt a legnagyobb zsidó ünnepre, Jom kippurra időzítette az osztrák kormány a következő uniós csúcsot – állítják zsidó származású európai parlamenti képviselők, köztük a DK-s Niedermüller Péter.

A nyári szünet utáni első uniós csúcstalálkozó – amelynek fő témái a migráció és a brexit lesznek – szeptember 20.-án lesz Salzburgban, ugyanakkor az uniós hagyományoknak megfelelően előző este informális vacsorára kerül sor a 28 tagállam vezetői között, és, mint általában, a „nagy dolgok” gyakran ezen dőlnek el. Idén pedig szeptember 19.-re esik Jom kippur, vagyis az engesztelés napja, a zsidó hagyomány szerint ezen a napon bocsájtotta meg Isten a zsidóknak, hogy korábban az Aranyborjút imádták.

Niedermüller Péter – akit a Politico „magyar zsidó EP-képviselőként” említ – és William Echikson, a Progresszív Judaizmus Európai Uniós Irodájának igazgatója szerint ugyanakkor az osztrák kormány időzítése szándékos, a szélsőjobbnak tett gesztus, és nincs tekintettel a zsidó hagyományokra. Niedermüller Péter azt mondta a Politicónak, az „Európa keresztény gyökereiről mantrázó Orbán Viktor”, a szélsőjobboldali Ligát vezető olasz belügyminiszter, Matteo Salvini és az antiszemitizmussal vádolt brit munkáspárti elnök, Jeremy Cornbyn megerősödésének folyamatába illik bele a „szélsőjobboldalt támogató, migránsellenes Sebastian Kurz kormányának döntése”, amely „kapcsolatba hozható az antiszemitizmussal is”. William Echikson pedig azt nyilatkozta, „december 24.-re bezzeg sosem szerveznének uniós csúcsot”. Az osztrák kormány szerint egyszerűen arról van szó, hogy 28 tagállam vezetőivel kellett időpontot egyeztetni szeptemberre, és ez volt egyedül jó mindenkinek.

A Népszava hazai zsidó vezetők véleményére is kíváncsi volt az eset kapcsán. „Tudni kell, hogy a zsidóság legnagyobb ünnepe és legszentebb napja a Jom kippur, és korábban az is felmerült, hogy ha valóban büszkék akarunk lenni Európa zsidó-keresztény kulturális gyökereire, akkor esetleg ez is legyen pirosbetűs ünnep Magyarországon. A Mazsihisz szerint erre azéért nincs szükség, de azzal egyetértünk, hogy erre a napra lehetőleg ne szervezzenek politikai, közéleti eseményeket, nagyszabású sportrendezvényeket Európában, hagyják meg a földrész zsidóságának ezt a napot ünneplésre. Ezért szolidárisak vagyunk a bécsi zsidó testvéreinkkel és támogatjuk őket az akciójukban” – mondta a Népszavának Heisler Andrász, a Mazsihisz elnöke.

Köves Slomó más véleményen van. „Értelmezésem szerint a "keresztény Európa” fogalmát használók elsősorban arra gondolnak, hogy Európa civilizációs alap értékének tekintik a a keresztény kultúrát, így például az emberi méltóság, a személyes felelősség, a család, vagy az alkotás és a világ megjavításának kötelességét. Ennek a fogalomnak a “zsidó-keresztény Európa” változata pedig - amelyet a magyar és európai közbeszédben is egyre gyakrabban használnak keresztény és jobboldali politikusok - azt fejezi ki, hogy elismerik, ezen az értékek a Judaizmusban gyökereznek és azzal közösek. Nem hiszem, hogy ez azt jelentené, vagy elvárható lenne, hogy az európai államok a zsidó vallási ünnepeket és szokásokat a keresztény tradíciókhoz hasonlóan sajátjuknak tekintsék. Elvárhatjuk, a zsidó szokások tiszteletben tartását, de rossz szájíze van egy ilyen apropóból antiszemitizmust emlegetni” - mondta lapunknak az Egységes Magyar Izraelita Hitközség vezető rabbija.