Buszjáratokat söpörhet el az Ikarus csődje

Publikálás dátuma
2018.08.14. 14:52
Modulo elektromos busz a várban - Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Nem elég, hogy folyamatos sofőrhiánnyal küzd a fővárosi tömegközlekedés, leállhat a komplett elektromosbusz-flotta az Ikarus Egyedi Kft. csődje miatt.
Kedd reggel a 20 darabos Modulo elektromosbusz-flotta 60 százaléka, 12 busz nem tudott forgalomba állni üzemképtelenség miatt - írja az index.hu. És a helyzet nemsokára még rosszabb lesz: az eleve könnyen meghibásodó járművek gyártója a csődeljárás alá vont Ikarus Egyedi, így a buszok karbantartói már nem dolgoznak.
A kieső elektromos buszokat több vonalon le lehet cserélni, ám nem mindenhol. A méretben még megfelelő, dízel üzemű midi Karsan buszokból szintén kevés van. A megoldás az Ikarus 405 midibuszok visszaállítása lehetne, de ezek a félig-meddig már le is selejtezett, rettenetes füstfelhőket kiköhögő járművek több vonalról - például a 16-os és a 27-es, a Várnegyedben és a Gellérthegyen lévőkről - ki vannak tiltva.
Szerző
Témák
Ikarus BKV Budapest

Népszavazást tartanának az Uniós tagságról

Publikálás dátuma
2018.08.14. 13:59

Fotó: Shutterstock
A Mi Hazánk Mozgalom emellett referendumot akar a halálbüntetés visszaállításáról is.
A volt jobbikos politikusokból alakult Mi Hazánk Mozgalom népszavazással szeretne új alaptörvényt elfogadtatni. A bejegyzés alatt álló párt referendumot akar a halálbüntetés visszaállításáról, ahogyan arról is, Magyarország tagja maradjon-e az Európai Uniónak. A gond csak az, hogy jelen állás szerint az említett kérdések egyikéről sem lehet népszavazást tartani. Tisztában van ezzel a Mi Hazánk is. Kérdésünkre, hogy akkor mi értelme van ilyen követelésekkel előállni, Novák Előd, a mozgalom alapítója és vezetőségi tagja közölte: „Olyan témákkal foglalkozunk, amelyek felvetése a mai polkorrekt (politikailag korrekt) világban tabunak számít. Nem azt nézzük, most mennyi realitása van a javaslataink megvalósításának. Azt fogalmazzuk meg, hogy mit szeretnénk elérni”. Novák abszurdnak tartja ugyanis, hogy az EU-hoz való csatlakozásról annak idején lehetett népszavazást rendezni, míg a mostani jogszabályok szerint arról már nem lehet, hogy megtartsuk-e tagságunkat. Személyes véleménye szerint Magyarországnak távoznia kellene az Unióból, mert „a nemzeti függetlenség egyrészt nem pénzkérdés, másrészt a támogatások haszonélvezői inkább külföldi multicégek”. A Mi Hazánk azonban hivatalosan nem foglal állást: megelégszik azzal, hogy népszavazás döntsön a kérdésről. A Mi Hazánk Mozgalom összesen húsz programpontról kezdeményezett „társadalmi vitát”. Ezek nagy része a szimpatizánsok körében 90 százalékos támogatottságot élvez – jelentette ki Novák. A néhány hónapig tartó sorkatonai képzés bevezetésével is meglepően sokan egyetértenek, a „magzati élet védelme” ugyanakkor a megosztó kérdések közé tartozik. Novák Előd összesítése szerint a Jobbikot eddig már 98 helyi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlési tag és polgármester hagyta el. A Jobbik az önkormányzati mandátumainak nagyjából a negyedét elveszítette. Amíg a Mi Hazánkat nem veszi nyilvántartásba a bíróság, addig pontos adatot nem lehet tudni, de Novák arra számít, hogy a Jobbikból kilépő önkormányzati politikusok döntő többsége csatlakozik majd az új párthoz. Így tesznek a hajdúböszörményi jobbikosok is, akik a minap közleményben jelentették be alapszervezetük megszűnését. Kilépésüket egyebek mellett azzal indokolták, hogy – bár a jó eredményeket többnyire a vidékiek hozták – a „döntések meghozatalába a vidékieknek engedték legkevésbé a beleszólást”. A Jobbik közben új tagok toborzásával próbálja pótolni a veszteségeket. A párt honlapja nemrég hírül adta, hogy a néppártosodás jegyében Baján és Sopronban is újjáalakult a jobbikos alapszervezet.
Szerző
Frissítve: 2018.08.14. 14:01

Gulyás elmondta, hány százalékos leépítés jöhet a minisztériumokban

Publikálás dátuma
2018.08.14. 11:45
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatót tart a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2018. au
Fotó: Kovács Attila / MTI
Felhőkarcoló-tilalmat vezet be a kormány, a genderszak megszüntetését pedig alátámasztja a jelentkezők száma – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Leépítés. Egyes területeken kevesebben is elláthatják a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek – mondta keddi sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely. Pontos szám nincs, de azt mondta, óvatos becslés szerint a minisztériumokban és a hozzájuk köthető háttérintézményekben dolgozó mintegy 14 ezer emberből mindez 15-20 százalékot érinthet a leépítés, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon. Azt is mondta, hogy a leépítés nem lehet fűnyíróelv-szerű ás az állami alkalmazottak magasabb bérre lesznek jogosultak. Úgy vélte, indokolt áttekinteni, hogy milyen munkakörökben mennyien dolgoznak, hogy a felesleges álláshelyek megszűnjenek.

Reagált a SZEF

A SZEF elnöke, Földiák András közleményében hangsúlyozza: ismét nem átgondolt, nem előkészített és nem egyeztetett bejelentésről van szó. A központi kormányzati tisztviselők 2019. január 1-re ígért béremelése kapcsán a Pénzügyminisztérium felelős vezetői 30.000 fős létszámról beszéltek, és véleményünk szerint is valóban ez a reális szám. Gulyás Gergely most az elbocsátandók (a 15-20%) béréből ígér béremelést a megmaradottaknak, holott évek óta mindenki számára járó, központi költségvetésből biztosított béremelésre tettek többször ígéretet. Most „kiderül”, hogy a dolgozók egy része nem béremelést fog kapni 11 év után először, hanem felmondó levelet - teszi hozzá Földiák.    A teljes közszolgálat és ezen belül a központi közigazgatás szakszerű áttekintésére, a súlyos problémák tisztázására, a helyzet szakértőkkel és szakszervezetekkel történő közös értékelésére van szükség álláspontunk szerint - és azt követően a gondok orvoslására, nem pedig megalapozatlan újabb és újabb számokkal való fenyegetésre. Az igényes elemzés azonban keresztülvihetetlen január 1-ig.

BMW-gyár. A debreceni beruházásával kapcsolatban közölte, hogy az a német–magyar kapcsolatok távlatosságának és erejének bizonyítéka. A tárcavezető közölte, hogy az a 400 hektár terület, amely a beruházáshoz szükséges, egymilliárd forintot ér, de a beruházás volumene egymilliárd euró, tehát az érintett termőföld hasznosítása nem lehetne ilyen kifizetődő más módon, ráadásul rengeteg új munkahely jön létre. Felhőkarcolók. Gulyás arról is beszélt, hogy Magyarország felhőkarcoló-tilalmat vezet be, a szabályozás szerint 65 és 90 méter között bonyolult, esztétikai szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési folyamat lesz szükséges, 90 méter feletti felhőkarcoló pedig nem épülhet a hatályba lépést követően. A Mol 120 méteres magasháza megépülhet, erről még a szabályozás megszületése előtt született döntés.
Turizmus. Gulyás szerint komoly növekedés történt, az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több mint 10 százalékkal növekedtek. Szavai szerint a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,8 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.  Mindemellett azt mondta: a magyar mezőgazdaság nem tízmillió, hanem húszmillió ember ellátásához szükséges étkezési búzával rendelkezik. Az almatermelők ügyében azt mondta, a kormány eszközei mérsékeltek, de segítik a termelők összefogását. A kormány közvetítőként lépne fel az ügyben, piaci megállapodásnak kell létrejönnie és méltányos áron kell felvásárolni az almát – mondta, és kiemelte, hogy méltánytalannak tartják a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási árat.
Genderszak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a megszüntetés mellett szól, ha megnézzük, hogy mennyien jelentkeztek a CEU-n vagy az ELTE-n genderszakra. Hozzátette, hogy a kormány szerint az emberek férfinak vagy nőnek születnek, és olyan életet élnek, amilyet kívánnak, azonban oktatási tevékenységet az állam nem kíván finanszírozni a területen.
Témák
Gulyás Gergely
Frissítve: 2018.08.14. 17:12