Denzel Washington rendet rak, jó giccsesen

Ha azt mondjuk, hogy Liam Neeson a nyugdíjas korú akciósztárok királya, majd kicsontoz mindenkit, akkor most oda kell vennünk mellé Denzel Washingtont.

A Védelmező tragikus végkifejlete után évekkel később Robert McCall (Denzel Washington) immár jámbor közösségi taxisofőrként tölti a napjait. Az álca mögött rejtőző, halottnak tartott egykori szuperügynök kicsit olyan, mint egy visszavonult szuperhős. Ha úgy látja, hogy valami nem erkölcsös, ne adj Isten még találkozik is a szenvedő alannyal, akkor rendet rak. Sec-perc alatt. Ezekből az esetekből látunk jó néhányat, és az óránkat nézzük, amikor az expozíció már több mint száz perce tart. Már-már azt gondolhattuk, hogy az egészből afféle erkölcsi mese lesz, hiszen Robert elkezd foglalkozni az egyik szomszéd fiúval, Miles-szal (Ashton Sanders), akit jó útra kell téríteni a csavargás elől, na meg persze kimenteni a helyi dealerek befolyása alól. De hát, miért okozna ez problémát egy volt szuperkatonának?

Amikor már azt hinnénk, hogy a szanatóriumig fogjuk követni a visszavonult hős jótetteit, végül csak elkezd történni is valami: méghozzá Brüsszelben. Ez a cselekményszál annyira nem bonyolult, hogy inkább nem is tárgyalnám túl, de a konfliktust az teremti meg, hogy végzetes támadás éri Robert egyetlen, utolsó barátját, Susan-t (Melissa Leo) így a nagybetűs férfi visszatér a frontvonalra, hogy rendet rakjon. A lezárás egy apokaliptikus végjátszmában csúcsosodik ki, egészen meggyőző módon. Kár, hogy aztán a kötelező hollywoodi recept alapján csak vissza kell térni a moralizáláshoz. Méghozzá jó giccsesen. A Védelmező második része nem sokkal rosszabb az előzménynél, Antoine Fuqua rendező mindkét alkalommal ugyanazt a receptet tolja és nagy előnye, hogy a főszereplője Denzel Washington, aki egy pillantással is tud ölni. Ebből is látszik, az akciósztárság sem mindig a fizikumon múlik.

Info:

A védelmező 2.

Forgalmazza az InterCom