Több ezres elbocsátás a közszférában

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:30

Fotó: Shutterstock/
A szakszervezetek összehívnák az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, miután kiderült, minden ötödik embert elbocsátanának a minisztériumoktól és a háttérintézményektől.
Januártól 15-20 százalékos létszámcsökkentés várható a a minisztériumokban és a közvetlen háttérintézményekben
- jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.
Ez a korábbi tervekhez képest igen kis eredménynek tekinthető, az Orbán- kormány ugyanis 2016 óta vajúdik a közszféra karcsúsításával. Ha valóban csak a minisztériumokat és közvetlen háttérintézményeiket veszik célba:
ahol 14 ezren dolgoznak jelenleg, a 20 százalékos vágás ugyan soknak hangzik, de reálisan 2500-2800 alkalmazott elküldését jelenti.
Amióta Csepreghy Nándor korábbi miniszterhelyettes 2016 január elején bejelentette, hogy a ciklus végéig 100-150 ezer közszolgától akar megválni a kormány, időnként feltör az elszánt követelés - hol a bürokráciacsökkentésre hivatkozó állami vezetők szájából, hol meg a versenyszféra munkaadói szervezeteinek megmondó embereiből -, hogy legalább ennyi embert át kell terelni az állami munkahelyekről a piaci cégekhez.   Ennek megfelelően a tegnapi miniszteri bejelentés nem érte váratlanul a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét. Nem kis iróniával a hangjában Boros Péterné úgy fogalmazott a Népszavának: 
az lett volna meglepő, ha a kormány a törvényeket betartva előzetesen egyeztetett volna a leépítés terveiről. Az érdekvédelmi vezető mégis bízik a tárgyalás lehetőségében, mert „döntés még nincs” a leépítés kérdésében.
Arra is figyelmeztetett a szakszervezeti elnök, hogy a bürokráciacsökkentésnek meg kellene jelennie az ügyintézők feladatainak mérséklésében is, mert most a kormányzati döntések náluk csapódnak le, kettős présben vannak. Szenvednek a betarthatatlan határidőktől, ők fizetik a rendbírságot, ingyen túlóráznak, és őket szidja a jogosan elégedetlen állampolgár, az ügyfél, a vállalkozó.    Boros Péterné a kormány létszámcsökkentő lépéseinek ellentmondásai között említette azt is, hogy a június 20-án elrendelt létszámzárlat azokat a humán ágazatokat is érintette, amelyekben becslések szerint majdnem 100 ezer dolgozó hiányzik a 680 ezer fős engedélyezett létszámból. A központi közigazgatás tervezett majdnem háromezer fős csökkentése pedig az MKKSZ elnöke szerint már régen megtörtént, mert az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt ennyi kormánytisztviselő már otthagyta a közigazgatás központi szintjét. Aki maradt, az kénytelen elviselni, hogy 8 órás bérért napi 10 órás munkavégzésre kényszerítik. Mivel a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló a helyzet, Borosné egységes fellépést, összefogást sürget.
Teljesen komolytalannak nevezte a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a Gulyás Gergely által bemondott 14 ezer fős minisztériumi és háttérintézményi létszámot. Földiák András a jövő évi költségvetés bemutatásakor elhangzott 30 ezer körüli dolgozói számot hozta példának. A KSH ugyanakkor a költségvetési intézmények foglalkoztatási adatainak bemutatásakor 2018 első öt hónapjában 41 ezer 800 kormánytisztviselőt tartott nyilván. A kör pontos meghatározása már csak azért is fontos lenne, mert a köztisztviselők és a kormánytisztviselők tíz éve változatlan fizetésének 25-30 százalékos jövő évi emelését ígérte meg júniusban a pénzügyminiszter. 
Azt azonban eltitkolta, hogy a béremelés fedezetét legalább részben több ezer dolgozó kirúgásával akarja előteremteni a kormány.
Mindkét szakszervezeti vezető azt hangsúlyozta, hogy a tervezett leépítésről és a közszféra említett munkaügyi feszültségeiről is tárgyalni kell. A SZEF az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kezdeményezi a helyzet tisztázására.

Kudarcos próbálkozások

A Lázár-Csepreghy páros 49 háttérintézmény bezárását hozó hangos bürokráciacsökkentési próbálkozása súlyos kudarccal végződött. Ezt a két politikus is elismerte, mondván. „minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát”. Hogy Gulyás Gergely honnan akasztotta le a 14 ezer fős minisztériumi létszámot, azt már csak azért sem lehet tudni, mert a tárcák közül egyedül az Agrárminisztérium volt hajlandó friss létszámadatot feltölteni a kormany.hu dokumentumai közé, holott a jogszabályok erre mindegyik minisztériumot kötelezik. Tehát agrárügyekkel most 970 minisztériumi munkatárs foglalkozik, a honvédelmi tárca létszáma pedig egy fent felejtett nyilatkozat szerint 664 fő volt az előző Orbán-kormány idején. A kancellária és a többi tárca adata eddig soha nem került fel az oldalra, s valamiért ezt a mulasztást eddig egyik kormányülésen sem kérték számon a miniszterektől.  

2018.08.15 07:30
Frissítve: 2018.08.15 07:30

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01