Több ezres elbocsátás a közszférában

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:30

Fotó: Shutterstock
A szakszervezetek összehívnák az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot, miután kiderült, minden ötödik embert elbocsátanának a minisztériumoktól és a háttérintézményektől.
Januártól 15-20 százalékos létszámcsökkentés várható a a minisztériumokban és a közvetlen háttérintézményekben
- jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.
Ez a korábbi tervekhez képest igen kis eredménynek tekinthető, az Orbán- kormány ugyanis 2016 óta vajúdik a közszféra karcsúsításával. Ha valóban csak a minisztériumokat és közvetlen háttérintézményeiket veszik célba:
ahol 14 ezren dolgoznak jelenleg, a 20 százalékos vágás ugyan soknak hangzik, de reálisan 2500-2800 alkalmazott elküldését jelenti.
Amióta Csepreghy Nándor korábbi miniszterhelyettes 2016 január elején bejelentette, hogy a ciklus végéig 100-150 ezer közszolgától akar megválni a kormány, időnként feltör az elszánt követelés - hol a bürokráciacsökkentésre hivatkozó állami vezetők szájából, hol meg a versenyszféra munkaadói szervezeteinek megmondó embereiből -, hogy legalább ennyi embert át kell terelni az állami munkahelyekről a piaci cégekhez.   Ennek megfelelően a tegnapi miniszteri bejelentés nem érte váratlanul a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökét. Nem kis iróniával a hangjában Boros Péterné úgy fogalmazott a Népszavának: 
az lett volna meglepő, ha a kormány a törvényeket betartva előzetesen egyeztetett volna a leépítés terveiről. Az érdekvédelmi vezető mégis bízik a tárgyalás lehetőségében, mert „döntés még nincs” a leépítés kérdésében.
Arra is figyelmeztetett a szakszervezeti elnök, hogy a bürokráciacsökkentésnek meg kellene jelennie az ügyintézők feladatainak mérséklésében is, mert most a kormányzati döntések náluk csapódnak le, kettős présben vannak. Szenvednek a betarthatatlan határidőktől, ők fizetik a rendbírságot, ingyen túlóráznak, és őket szidja a jogosan elégedetlen állampolgár, az ügyfél, a vállalkozó.    Boros Péterné a kormány létszámcsökkentő lépéseinek ellentmondásai között említette azt is, hogy a június 20-án elrendelt létszámzárlat azokat a humán ágazatokat is érintette, amelyekben becslések szerint majdnem 100 ezer dolgozó hiányzik a 680 ezer fős engedélyezett létszámból. A központi közigazgatás tervezett majdnem háromezer fős csökkentése pedig az MKKSZ elnöke szerint már régen megtörtént, mert az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt ennyi kormánytisztviselő már otthagyta a közigazgatás központi szintjét. Aki maradt, az kénytelen elviselni, hogy 8 órás bérért napi 10 órás munkavégzésre kényszerítik. Mivel a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is hasonló a helyzet, Borosné egységes fellépést, összefogást sürget.
Teljesen komolytalannak nevezte a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a Gulyás Gergely által bemondott 14 ezer fős minisztériumi és háttérintézményi létszámot. Földiák András a jövő évi költségvetés bemutatásakor elhangzott 30 ezer körüli dolgozói számot hozta példának. A KSH ugyanakkor a költségvetési intézmények foglalkoztatási adatainak bemutatásakor 2018 első öt hónapjában 41 ezer 800 kormánytisztviselőt tartott nyilván. A kör pontos meghatározása már csak azért is fontos lenne, mert a köztisztviselők és a kormánytisztviselők tíz éve változatlan fizetésének 25-30 százalékos jövő évi emelését ígérte meg júniusban a pénzügyminiszter. 
Azt azonban eltitkolta, hogy a béremelés fedezetét legalább részben több ezer dolgozó kirúgásával akarja előteremteni a kormány.
Mindkét szakszervezeti vezető azt hangsúlyozta, hogy a tervezett leépítésről és a közszféra említett munkaügyi feszültségeiről is tárgyalni kell. A SZEF az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kezdeményezi a helyzet tisztázására.

Kudarcos próbálkozások

A Lázár-Csepreghy páros 49 háttérintézmény bezárását hozó hangos bürokráciacsökkentési próbálkozása súlyos kudarccal végződött. Ezt a két politikus is elismerte, mondván. „minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát”. Hogy Gulyás Gergely honnan akasztotta le a 14 ezer fős minisztériumi létszámot, azt már csak azért sem lehet tudni, mert a tárcák közül egyedül az Agrárminisztérium volt hajlandó friss létszámadatot feltölteni a kormany.hu dokumentumai közé, holott a jogszabályok erre mindegyik minisztériumot kötelezik. Tehát agrárügyekkel most 970 minisztériumi munkatárs foglalkozik, a honvédelmi tárca létszáma pedig egy fent felejtett nyilatkozat szerint 664 fő volt az előző Orbán-kormány idején. A kancellária és a többi tárca adata eddig soha nem került fel az oldalra, s valamiért ezt a mulasztást eddig egyik kormányülésen sem kérték számon a miniszterektől.  

Frissítve: 2018.08.15 07:30

Ezrével végzik az amputációkat a kórházakban - így kezelné az orvoshiányt az Emmi

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:58
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/ Andreas Arnold
180 érsebész szakorvos kellene az egészségügybe, de csak harmad ennyien vannak. Érsebészeti ellátással megelőzhető lenne rengeteg amputáció, de az Emmi inkább csak a dohányzásról szoktatna le.
Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak, lakosságarányosan pedig a legtöbb ilyen műtét az uniós országok között.
Az amputációk magas száma ugyanakkor nem csak a magyarok rossz egészségi állapotát mutatja, hanem a drámai orvoshiányt is. Mint a Népszava korábban megírta,
miközben évente legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség az országban, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből.
Az amputációk kiugróan magas számának ügye már az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának ingerküszöbét is elérte: az Emmi részletes javaslatot készített az érintett szakmákkal közösen az alsó végtagi amputációk számának csökkentésére, írja a Magyar Nemzet. Az Emmi terve, hogy - megelőzéssel - 2030-ra felére csökkenteni ezeknek a drasztikus beavatkozásoknak a számát. Ehhez már egyeztetés alatt áll a Nemzeti keringési program és a Nemzeti keringési szakpolitikai program 2019–2022. Ennek keretében részletes javaslatokat dolgoztak ki szakorvosok – köztük kardiológusok, érsebészek, interven­ciós radio­lógusok – bevonásával. A minisztérium tervei között szerepel a dohányzás 30 százalékos csökkentése, valamint 10 százalékkal lejjebb vinni azok számát, akik semmi testmozgást nem végeznek.
Nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Az Orvosok Lapja című szakmai újság február végén ismertette az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérét, mely szerint tavaly összesen 119 sebész végzett valamiféle érsebészeti ellátást, köztük pedig csak 71 orvos volt, aki teljes munkaidejében ezzel a feladattal foglalkozott. Ám ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt az ellátást, legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. Ezen pedig az sem változtat, ha többen járnak focizni, vagy - Kásler Miklós emberminiszter javaslatára - mindenki a Tízparancsolathoz igazítja életét.
Az érsebész az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Az érsebészeti ellátás hiányában viszont az amputáció marad a betegek egyetlen esélye.

Macron levegőnek nézte Orbánt - videó

Publikálás dátuma
2019.03.22 12:53

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A magyar miniszterelnök ezt láthatóan zavartan vette tudomásul.
Jelentősen csökkent a magyar miniszterelnök befolyása az Európai Unióban az Európai Néppárt (EPP) szerdai döntése nyomán, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát. S ez már az Európai Tanács csütörtökön kezdődött és ma záruló csúcsértekezletén is nyilvánvalóvá vált. Amint egy, a Twitterre felkerült felvétel is bizonyítja, az ülésre megérkező Emmanuel Macron francia köztársasági elnök egyszerűen levegőnek nézte a magyar miniszterelnököt. Amikor Macron megérkezett, kezét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének vállára tette, Katrín Jakobsdóttir izlandi miniszterelnöknek nagy puszikat adott. Junckerhez hasonlóan üdvözölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, különösen szívélyesen parolázott Jean Michel belga miniszterelnökkel, majd Leo Varadkar ír kormányfővel. A belga és a lengyel kormányfő között ülő Orbánt azonban kimaradt a köszöntésből, amit a magyar miniszterelnök láthatóan némiképp zavartan vett tudomásul.
Témák
EU-csúcs