Nem ússza meg Trianont a Kossuth tér

A kormány úgy döntött, hogy a Parlament közelében létrehozza a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét.

A pontos helyszín a Kossuth térnél lévő Alkotmány utca lesz, az emlékhely „magában foglalja a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését”. A határozat szerint a munkát 2020. május végéig, tehát közvetlenül a trianoni szerződés megkötésének századik évfordulója előtt kell befejezni.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat kitér arra is, hogy átépítik és autómentes övezetté teszik a Vértanúk terét is, ahol most Nagy Imre szobra áll.

„A Vértanúk tere átépítése során az 1945 utáni szoborrombolásokig itt állt Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján fogjuk rekonstruálni” – ismételte meg korábbi kijelentését Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A Népszavának nyilatkozva közölte:

A Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely a kormány tervei szerint a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök helyére kerül, az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékére avatták fel 1934-ben.

Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) tagja lapunktól értesült a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatról. Kérdésünkre, hogy pontosan mit takar az Alkotmány utcában létrehozandó Nemzeti Összetartozás Emlékhelye kifejezés, elmondta:

A főigazgató megerősítette, hogy a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere esetében (is) szükséges a KNEB állásfoglalást kikérni. A KNEB működésével kapcsolatos jogszabályok mindenki számára elérhetőek, így bárki megismerheti a bizottság feladat- és hatáskörét – jegyezte meg. A KNEB legutóbb valamikor tavasszal ült össze, a soron következő ülés valószínűsíthetően a szabadságolások után, nyár végén vagy ősz elején várható. Szakály Sándor feltételezése szerint a kormány ekkor terjeszti elő javaslatait a Vértanúk terével és Nagy Imre szobrával kapcsolatban, a KNEB részéről is ekkor várható döntés.

A KNEB-nek Wachsler Tamás és Such György, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója is tagja, a testületet Kövér László fideszes házelnök vezeti. Kövér már évekkel ezelőtt felvetette, hogy Nagy Imre emlékművének máshol kellene helyet keresni. A szoboráthelyezésből még nagy viták várhatók: a Demokratikus Koalíció tiltakozó petíciójához több tízezren csatlakoztak.

A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy az Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum) rekonstrukciója „határidőben történő megvalósítása” érdekében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (Bártfai-Mager Andrea) gondoskodjon az épületben lévő Politikatörténeti Intézet használati jogának megszüntetéséről, a kiköltöztetésére vonatkozó koncepció elkészítéséről.

Földes György, az intézet ügyvezető igazgatója múlt hónapban, amikor erről kérdeztük, hangsúlyozta: