Erdogan nem hátrál, beleáll az Amerika elleni vámháborúba

Publikálás dátuma
2018.08.15. 09:35

Fotó: TATYANA ZENKOVICH / AFP
Sem Washington, sem Ankara nem enged. A török kormány igyekszik ugyan meggyőzni az ország polgárait, hogy a líra stabil valuta, de ez meglehetősen merész állítás. Oroszország egyelőre csak szavakkal támogatta Törökországot.
Törökország beleállt a kereskedelmi háborúba az Egyesült Államokkal. Ankara egy sor amerikai termékre kívánja emelni a kivetett importvámokat azt követően, hogy hétfőn életbe léptek Washington Törökországgal szembeni büntetőintézkedései, és megduplázták a török acélra kirótt importvámot. Ankara az újabb intézkedéseket azt követően jelentette be, hogy Recep Tayyip Erdogan felszólította honfitársait az Egyesült Államokból származó elektronikai cégek bojkottjára, beleértve az Apple termékeit, azaz az iPhone-t. A Bloomberg számításai szerint a török intézkedések mintegy egymilliárd dollár bevételkiesést jelentenek az Egyesült Államok számára, s nagyjából ugyanekkora kár éri Ankarát az importvámok bejelentése miatt. Fuakt Oktay alelnök a Twitteren közölte, céljuk az volt, hogy „megfelelő választ” adjanak Washingtonnak. Ami a törökök újabb intézkedéseit illeti, további 50 százalékos importvámmal sújtják az Egyesült Államokból származó rizst, 140 százalékos vámmal illetik a szesztermékeket, 120 százalékkal pedig a gépkocsikat. További emelések lesznek az amerikai kozmetikai, illetve dohányáru termékeknél, valamint néhány ételféleség esetében. A török nemzeti valuta, a líra továbbra is mintha libikókán lenne. A legrosszabb időszakot túlélte, hiszen egy dollár már nem hét lírát ér, mint vasárnap vagy hétfőn, de a 6,3-6,4-es árfolyam sem megnyugtató, kivált a dollárban eladósodott cégek számára. Az mindenesetre okot adhat némi megnyugvásra, hogy a piacok szerda reggeli nyitása után a nemzeti valuta értékcsökkenése csak 0,7 százalékos volt. Az amerikai büntetőintézkedések bevezetése óta a líra értékének mintegy negyedét vesztette el (ez olyan, mintha 400 forintra drágulna egy euró). Donald Trump amerikai elnök azért döntött a büntetőintézkedések bevezetése mellett, mert Ankara nem hajlandó kiadni Washingtonnak az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. Azzal vádolják, hogy terroristákkal, pontosabban a 2016. július 15-én végrehajtott puccskísérlet kitervelésével vádolt, az amerikai Pennsylvaniában élő prédikátor híveivel állt kapcsolatban. Erdogan láthatóan nem hajlandó engedni az amerikaiaknak. Közölte, a török igazságszolgáltatás nem fog engedelmeskedni a tengerentúlról érkező felszólításoknak. Csakhogy a török ellenintézkedések olyan spirált indítanak el, amellyel mindkét fél rosszul jár. Egy amerikai illetékes a New York Timesnak azt mondta: ha szerda éjfélig nem engedik el az amerikai lelkipásztort, akkor Törökországnak további szankciókra kell számítania, amelyek a nemzeti légitársaságot, a Turkish Airlinest is érinteni fogják. A kereskedelmi háborúból kibontakozó pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. Közben Törökországban próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy a líra igenis értékes pénznem, a dollár viszont nem az, ami a jelenlegi helyzetben azért meglehetősen merész megközelítés. A közösségi oldalakon is hamar elterjedt az a videofelvétel, amelyen egy török vállalkozó a nyilvánosság előtt égette el dollárjait. Nem tudni, valódi pénzről volt-e szó, de ha igen, akkor sem érhette nagyobb veszteség, mert csak egydollárosoktól szabadult meg. Yigit Bulit, Erdogan elnök egyik tanácsadója azzal kecsegtette honfitársait a kormánypárti Star című lapban, hogy azok, akik átváltják dollárjukat lírára, 12-48 hónap múlva nagyon jól járnak majd. A kormányzat ezzel lényegében beismerte, hogy a törökök nem követték tömegesen Erdogan korábbi felhívását, és nem szabadultak meg dollárjuktól, hogy lírát vegyenek. Pedig az amerikai valuta elleni hangulatkeltés mindennapossá vált. Berat Albayrak gazdasági miniszter, Erdogan sógora azt közölte, hogy a dollár elvesztette hitelét. Szerinte a líra válsága kedvező folyamatokat indít el a török gazdaságban, mert rájöttek arra, hogy sokkal erősebb gazdasági struktúrát kell kialakítani. Kérdés, mennyire hangzik mindez meggyőzően Albayrak szájából, aki eddig inkább hamis ígéretekkel vétette észre magát. Oroszország látványosan Törökország mellé állt az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi vitában, erről biztosította kedden Ankarában Szergej Lavrov külügyminiszter török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut. Törökország azt a benyomást próbálja kelteni, hogy az amerikai piacot képes pótolni az orosszal, de nyilvánvaló, hogy ez hiú ábránd. Moszkva ugyan szóban valóban a törökök mögé állt, Lavrov azonban semmiféle konkrét ígéretet nem tett vendéglátóinak. Tumur Ahmetov, az ankarai Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának munkatársa a Neue Zürcher Zeitungnak azt mondta, Oroszország nem áll készen arra, hogy szavait tettek kövessék. Moszkvának ugyanis nincs meg ehhez a kellő anyagi forrása. Ráadásul a líra válsága a török-orosz viszonyra is kihat. Törökország gázszükségleteinek felét fedezi az orosz piacról, ám az elszámolás dollárban zajlik. Ankara ezért akár úgy is dönthet, hogy késlelteti a tervezett gázvezeték, a Török Áramlat kiépítését. Erdogan zsarolhatja ugyan a NATO-n keresztül Washingtont, mint azonban Ahmetov rámutat, Moszkvának sem áll érdekében, hogy Törökország elhagyja az észak-atlanti szövetséget. Éppen ellenkezőleg, az a célja, hogy Ankara által feszültséget keltsen a szervezeten belül.

Nő a pánik Ankarában

Publikálás dátuma
2018.08.15. 09:00
MENTIK A MENTHETŐT- Sorok kígyóznak a bankok előtt
Fotó: AFP
Súlyos válság fenyegeti a pénzintézeteket. Részvényeik folyamatosan zuhannak, adósságállományuk eléri a 240 milliárd dollárt.
Minden jel arra vall, hogy az az akcióterv, amelyet hétfőn reggel ígért Recep Tayyip Erdogan elnök pénzügyminiszter sógora, Berat Albayrak, nem létezik. A tárcavezető ugyanis nem állt elő semmiféle konkrétummal. Albayrak csodaterve az lehetett, hogy Kuvaittól kér 1,8 milliárd dollár értékben pénzügyi segítséget. Mindez azért érdekes, mert Erdogan nem sokkal korábban közölte, nem akarnak megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Miért érne többet a kuvaiti hitel Ankara számára? Azért, mert az IMF komoly strukturális változásokat követelne a folyósított pénz fejében, akár azt, hogy a jegybank emelje az alapkamatot. Erre azonban Erdogan nem hajlandó, már számos alkalommal kijelentette, hogy alacsony szinten akarja tartani ennek mértékét. Az országnak azonban súlyos árat kell fizetnie ezért: a líra további értékvesztése és mintegy 20 százalékos éves infláció lesz az eredménye. Kuvait nyújt segítő kezet Erdogannak? Aligha. Az Öböl-beli ország nem adott semmiféle konkrét ígéretet erre. Albayrak ezért – a Bloomberg értesülései szerint – más arab országoktól próbál komoly tőkére szert tenni. Egyértelmű, hogy egyre nagyobb a pánik a török vezetésben, s szavahihető terv nem is létezik a líra megmentésére. A török vezetés azonban a drámai pillanatokat is arra használja fel, hogy a vélt vagy valós „ellenségekkel” szemben hangolja a közvéleményt. Ibrahim Karagül, az erőteljesen kormánypárti Yeni Safak című lap főszerkesztője vezércikkében azt írta, a török nép „dicsőséges” harcra mozgósít az Egyesült Államokkal szemben. „Vége annak az időszaknak, hogy a nyugati tőke adjon instrukciókat, a félelem, elnyomás felé vezető út le van zárva”. A pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. A pénzintézetek részvényei öt éve nem zuhantak akkorát, mint ezekben a napokban. A külföldi befektetők egykori kedvence, a Garanti Bank részvényei például hétfőn 12,4 százalékkal estek vissza, a pénzintézet január óta értékének 55 százalékát vesztette el. A nagy zuhanás miatt fel kellett függeszteni a kereskedést az Akbank, a Yapi Kredi és az Isbank részvényeivel. A török államot az eladósodás nem fenyegeti, ám az elmúlt években a magánszektorban jelentősebb hiteleket vettek fel. A bankszektor adóssága 240 milliárd dollárra tehető, a teljes bankszektoré pedig 300 milliárdra. A líra zuhanásával azonban egyre nehezebb lesz visszafizetni a hitelállományt már csak azért is, mert elsősorban rövid lejáratú hitelekről van szó. Ha a bankok bajba kerülnének, az államnak kell közbelépnie, ennek a következményei azonban beláthatatlanok. Mivel a pénzintézetek kezdenek kifogyni a dollárból, szakértők arra számítanak, hogy a bankok hamarosan korlátozzák a deviza kivételét. Rendkívül fagyossá vált Ankara és Washington viszonya azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök a duplájára, 50 százalékra emelte a török acéllal szembeni importvámokat. Az amerikai elnök így torolta meg, hogy Törökország nem hajlandó szabadon engedni az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. S bár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter jelezte, kész a tárgyalásokra z Egyesült Államokkal, a viszony mit sem javult. Erre utal, hogy Trump hétfőn rendeletet írt alá, amely megakadályozza Törökország számára amerikai fegyverek vásárlását. Ez F-35-ös vadászgépeket érint, amelyeket a vártnál hónapokkal később kaphat meg Törökország. A Törökországgal szembeni büntetőintézkedések hatásait az Európai Unió feszülten figyeli. A líra válsága az euróra is kihat. Peter Altmaier német gazdasági miniszter utalt arra, hogy a kereskedelmi háború lelassítja a gazdasági növekedést és bizonytalanságot teremt a piacokon. „Azt kívánjuk, hogy Törökország stabil és demokratikus ország legyen” – fejtette ki. Angela Merkel kancellár szintén azt közölte, hazája egy gazdaságilag virágzó Törökországot szeretne. Ankara és Berlin viszonya is feszült volt az eltelt két évben, ám az elmúlt hetekben mindkét fél tett lépéseket a viszony normalizálása érdekében.
Frissítve: 2018.08.15. 09:35

Háromszáz pap szexuális bűneire derült fény Pennsylvania államban

Publikálás dátuma
2018.08.15. 08:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az áldozatok száma meghaladja az ezret – derült ki a főállamügyész jelentéséből, amely 70 évre tekint vissza.
Az amerikai Pennsylvania államban az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket, áldozataik száma meghaladja az ezret – állapítja meg jelentésében Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész, aki egy keddi sajtóértekezletén hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ban követték el, a legrégebbiek pedig hét évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A dokumentum jó néhány papot meg is nevez, néhány nevet azonban kitakartak, mert az érintettek az alkotmányban garantált jogukra hivatkozva nem járultak hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz. A főállamügyész közölte: azon dolgoznak, hogy valamennyi felelőst megnevezzék.
„Az egyház vezetői és tisztségviselői rutinszerűen és céltudatosan játékosságnak, birkózásnak vagy nem megfelelő viselkedési formának írták le a történteket, holott egyik esetben sem erről volt szó. Gyermekeken elkövetett szexuális visszaélések voltak ezek, beleértve a nemi erőszakot is”

– fogalmazott Shapiro a sajtókonferencián.

A jelentés erőteljes bírálattal illette Donald Wuerl kardinálist, Washington érsekét is – aki korábban a pennsylvaniai Pittsburgh egyházkerületének vezetője volt –, mert elleplezte a visszaéléseket. Wuerl bíboros a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár órával közleményben szögezte le, hogy „gondosan” járt el, mindig „tekintettel az áldozatokra”, és szem előtt tartotta azt is, hogy megelőzze „a jövőbeni visszaéléseket”.
„A jelentés emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyeket az egyháznak el kell ismernie, és amelyekért bocsánatért kell esedeznie”

– hangsúlyozta.

A pennsylvaniai vádhatóság két, korábban már átvizsgált egyházkerület kivételével megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel bódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az áldozatok között akadtak olyanok is, akik a szexuális visszaélések idején tízévesnél is fiatalabbak voltak. 

„Lényegében védve voltak”

Sajtókonferenciáján Josh Shapiro kiemelte a rendőrök felelősségét is, akik nem egy esetben visszautasították a nyomozást, amikor kiderült, hogy papok a gyanúsítottak. A jelentés leszögezte, hogy
„a püspökök és a bíborosok lényegében védve voltak. Közülük sokakat, néhányat a jelentésben szereplők közül is, előléptettek.”

Shapiro hangsúlyozta: a bűncselekmények elleplezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi egykori áldozatnak igazságot szolgáltassanak. Jelentésében a vádhatóság több javaslatot is tesz reformokra: például a pennsylvaniai törvénykezés megváltoztatására, az elévülés időtartamának meghosszabbítására vagy az egyház által gyakran védekezésül felhozott titoktartási kötelezettség szűkítésére.
Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 09:03