A világűrből figyeli az életet az "állatok internetje"

Publikálás dátuma
2018.08.16. 16:27
Illusztráció: AFP
Hatalmas áttörést hozhat az új technológia: a tervek szerint az akár még rovarokra is felerősíthető nyomkövetőkkel minden eddiginél több adatot lehet majd gyűjteni a Föld élő ökoszisztémájáról.
Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.

Nyolc órás űrséta

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev kozmonautáknak ezzel még nem ért véget a küldetése: végül a tervezettnél jóval hosszabb ideig - mint a space.com írja, közel közel 8 órán át - tartott űrsétájuk. Tervben volt például négy, az űrállomás külsejére felerősített, az eszközt érő becsapódások anyagát felfogó edény begyűjtése is, melyek közül mindössze kettőt volt idő megszerezni. Az űrhajósok végül épségben visszatértek az űrállomásra, ahol most egy német és három amerikai asztronauta is dolgozik.

A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
Szerző
Frissítve: 2018.08.16. 18:50

A cápa sem támad ok nélkül

Publikálás dátuma
2018.08.16. 11:11
Illusztráció: AFP
Bár a cápatámadások ritkák, a hírek és a félelmetes filmek miatt sokan félnek kipróbálni a búvárkodást. A szakértő szerint pedig a cápák - a medvékhez és az oroszlánokhoz hasonlóan - nem támadnak ok nélkül, ezért bizonyos szabályokat betartva biztonságosan gyönyörködhetünk a tenger élővilágában.
Alig két hete Egyiptomban egy tigriscápa megölt egy búvároktatáson résztvevő cseh turistát. A hírek szerint a 41 éves férfi egyedül sznorkelezett, azaz uszonnyal, légzőpipával és búvármaszkkal úszott a parthoz közeli korallzátony nyílt tenger felőli oldalán. 
A búvárközpont vezetője közölte, a vizsgálat lezárultáig megtiltották a partszakaszon az úszást és a sznorkelezést, de a légzőkészülékes búvárkodás bizonyos szabályok betartása mellett folytatódhat. Az utóbbi évek baleseteiről kiderült, emberi tényezők okozták, például megérintették vagy etették a cápát - derül ki az Euronews cikkéből. 

A cápát nem érdekli a búvárkodó ember

Selmeczi Dániel vízalatti fotós is azt mondta, a cápa nagyon ritkán támad ok nélkül. Ha valaki úszik, sznorkelezik, szörfözik, kiszolgáltatottabb, mert a kapálózása ingerelheti az állatot. A légzőkészülékes búvároktól azonban inkább tartja a távolságot, kerüli a konfliktust vele, mert egy feketeruhás, buborékokat eregető búvárt nem prédának, hanem inkább veszélyforrásnak tart. A több, cápákról szóló dokumentumfilmet is forgató Selmeczi Dániel igazságtalannak tartja, hogy a támadások hírei és például a most mozikban látható, The Meg című, vérszomjas óriáscápáról szóló film elriaszthatja a turistákat. Mint fogalmazott: ha az oroszlánok vagy a medvék földjére látogatunk, támadás esetén egyértelmű: nem kellett volna odamenni, de ha a cápa támad meg egy, az élőhelyére látogató embert, mindenki szörnyülködik, milyen vérszomjas.

Megelőzhető a cápatámadás?

A szakértő szerint az ember a legnagyobb veszélyben a víz felszínén van, mert a cápa az ott lévő sérült állatokra vadászik. Selmeczi Dániel az Euronewsnak azt mondta, már az is sokat segít, ha úszáshoz is fekete neoprén ruhát húzunk. Merülés közben pedig fontos, hogy maradjunk csoportban, és ha egy agresszívvé váló cápával találkozunk, lassan, szemkontaktust tartva hátráljunk. 
"A cápa akkor támad, ha senki nem tartja szemmel."

Szerző
Témák
cápa

Nyilvánosan mosdattak meg egy dinoszaurusz-csontvázat

Publikálás dátuma
2018.08.16. 09:23
Illusztráció: Shutterstock
Első ízben "fürdette meg" a látogatók szeme láttára a Patagotitan mayorum nevű dinoszaurusz, a Földön valaha élt legnagyobb szárazföldi teremtmény rekonstruált csontvázát a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum.
 Az 5,8 méter magas és 37 méter hosszú gipszcsontvázat egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól a múzeum egyik dolgozója, aki egy emelőn állva közelítette meg a nehezen elérhető részeket. A múzeum soha nem használ szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat - írta az MTI a New York Post alapján. A nagyjából egy napig tartó "mosdatás" eredménye lenyűgözte a múzeum legfiatalabb látogatóit is.
"Szeretnénk, hogy a csontváz a lehető legjobban nézzen ki"

- mondta Dean Markosian, aki a kiállítási tárgyak karbantartásáért felel a múzeumban.

A csontvázat évente egyszer szokták letakarítani, de a művelet eddig zárt ajtók mögött zajlott. A Patagotitan mayorum körülbelül 100 millió évvel ezelőtt élt a mai Argentína déli részén, Patagóniában. Az őshüllő a nevét arról a területről kapta, ahol 2013-ban egy földműves a gigászi lény csontmaradványaira bukkant. A növényevő Patagotitan mayorum csaknem 70 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett.
A New York-i múzeum 2016 januárjában a világ legnagyobb rekonstruált dinoszaurusz-csontvázaként avatta fel a leletek alapján készült öntvényt, amelynek modellje akkor még nem kapott rendszertani nevet. A gipszcsontváz akkora, hogy a feje kilóg a múzeum előcsarnokába. A tudósok 2017 augusztusában készítették el a faj tudományos leírását és nevet is adtak neki. A kutatók szerint a legendás T. rex és a többi ősi ragadozó törpének néz ki a Patagotitan mayorum mellett.